Eger - hetilap, 1892

1892-03-22 / 12. szám

92 gz után Fáy Kálmánná úrnő érzéssel, finomabb árnyalatok­kal és behízelgő kedvességgel népdalokat énekelt Giovannini Ar­nold úr hegedűkisérete mellett. Következett Kis József „Ágota“ czimű költeménye, melyet Róth Seréna úrhölgy kedves hanglejtéssel, szép felfogással, és a költemény becsének megfelelő érzéssel szavalt. Ezt követte Giovannini Arnoldné úrnő zaiigora-játéka (Souvenir de ma Pati'íe.) Székely Imrétől. A játszó szép tehet­ségének erejét tüntetie ki e darab hű előadásával; szerencsésen lekötötte a hallgatók figyelmét, mert könnyed kezeléssel a zenemű szépségét teljes egészében mutatta be. Most a svéd duett-re várt a hallgató közönség felizgatott kí­váncsisága. Nem ismerem a svédek szépérzékét a dalművek szépségének és hatásosságának megítélésében, — de annyit el kell ismerni, hogy az „I rosens doft“ ^gyönyörű dallamával hall­gató közönségünknek is megtetszett. És az előadók szép képes­ségét, kedves összhangzó énekét a közönség tapsai azzal jutal­mazták, hogy még egy újabb, vigabb svéd dal előadására kész­tették; mely utóbbi gyújtóbb hatásával szintén általános tetszést érdemelt ki. Általános megelégedéssel birálgatta a közönség az eddig jól sikerűit előadásokat, mikor Ernst H. W. „Elegia“-ját Schenk Béla ur hegedűn, és Giovannini Arnoldné űrnő zongorán megkez­dették. E meglepőn szép zenemű mesteri kezekre jutott, és egész eszményi szépségében állíttatott a közönség elé, úgy annyira, hogy az estély fénypontjává emelkedett. Ezután Arany Jáuos „A bajusz“ czimű költeményét szavalta Novak Márton űr, aki szerencsés alakításával, és hű előadásával szerzett mosolyt keltő perczeket, a hallgató közönségnek. A kedélyek jó kedvre hangolását, még inkább elősegítő Pap Ilonka űrhölgy, aki jó kedvvel, üde elevenséggel, természetes szépségben dalolta el legkedvesebb népdalait, Valakire rászólhat­tak e dalok, mert egy szép csokor lett jutalma. Elég a jó kedvből ennyi; — és Stephan Lajos úr csakugyan komolyabb hangulatra vezette át a közönséget, két alkalmi köl­teménynek szavalásával. Mindkettőnek czime „Márczius 15-én.“ Egyikét irta Ábrányi Emil; másikat Rudnyánszky. Záradékul a Kölcsey F. Hymnusát énekelte a műkedvelők da­lárdája. Nem hagyhatom említés nélkül, hogy a zeneestélyen várat­lanul jelent meg nsgs. Okolicsányi László űr, a kápolnai kerület ez időszerinti országgyűlési képviselője, és Tek. Maczki Emil jár. főszbiró úr. Jelenvoltak továbbá: az érsekuradalmi tiszt­tartó, kasznár, és tiszt urak a főkáptalani kasznár úr, és a vidékbeli intelligens közönség legnagyobbrésze, a helybeli és vi­déki földmivelők közül is szép számmal, úgy, hogy a nagy terem megtelt, és a tiszta jövedelem az ínségesek segélyezésére kerek- zám 200 írtra emelkedett, sí' ______________ ___t— m inden társaságban élő rovarokról, oda utasítván őket, hogy az összes népnek java iránti kötelességét mindenikök híven teljesítse. Ha szép tavaszi napon virágok mellett elmegyünk, száz meg száz rovart látunk, többnyire a méhfélékhez tartozókat, melyek lázas sietséggel egyik virágról a másikra repdesnek, hogy a mézet és a viaszt mindegyikből összehordják. — A mézet nyel­vükkel sziván fel, haza viszik ivadékuk táplálkozására; a him- port hátsó lábaik szőrös száraira tapasztják, hogy abból otthon viaszt s az ivadék lakására szánt művészileg épített sejteket készítsék. S mind ezt olyan rohamosan, lázas sietséggel végzik sze­münk előtt, mintha azt akarnák mondani: hagyjatok, ne hábor­gassatok; a tavasz rövid, a nap nem süt mindig, s nekem még annyi teendőm van, hogy ivadékaimat biztosítsam a tél beállta előtt. És igy sürög, forog majdnem minden rovar éjjel-nappal, hogy a rövid nyári, vagy néha csak tavaszi hónapokban gon­dozza és fölnevelje ivadékát; pedig ennek tökéletes fejlődését többnyire nem is éli meg. (Folyt. k«v.) A hypnotizálás egy esete. Mikor az első hullához állottam, emlékszem tisztán, mintha ma történt volna, semmi olyast nem éreztem, amit borzadálynak vagy félelemnek szokás nevezni; pedig azt sötét kis kamrában, ócska fekete bonczoló asztalon láttam, amint üveges szemeit reám mereszteni látszott, mig kékes újjai ökölbe szorítva egész karjaival tehetetlenül lógtak le az asztalról. — Most, tágas, megvi­Dicséreíre méltó a bűz jóság, melylyel a szent ügyet a mű­kedvelő társa-ág felkarolta, de a legnagyobb köszönetét, és a legmélyebb hála kifejezését érdemelte ki a nagy közönség is, mely ily általános pártolásával hozzájárult a szép siker megva­lósításához. A felnifizetők és adakozók névsorával sajnálatra nem szolgálhatok. Különfélék. Az „Eger1* * kiadóhivatala, a nagyérdemű közönség ké­nyelme tekintetéből, az „Eger“ lap részére, Bauer H. egri kereskedő üzletében (Széchenyi-utcza városház-épület) előfizetés és hirdetés-föl­vételi irodát nyitott. A nevezett czég f. 1892 ik évi márczius hó l-sö napjától fogva fel van hatalmazva az „Eger“ lap részére elő­fizetések és mindennemű hirdetések fölvételére. Ugyanott egyszers­mind különféle nyomtatványokra megrendelések is elfogadtatnak. — Szent József napját, kegyelmes érsekünk, dr. Sam ass a József ő exja névünnepét, f. márcz. hó 19-én, ájtatos kegyelet­tel ülte meg városunk közönsége. Ez alkalomból a székesfőegy- házban regg. 9 órakor ünnepi istentisztelet tartatott, melyen. Zsendovics József apátkanonok ő nsga, fényes papi segédlet mel­lett, pontifikáit. Az istentiszteleten a kath. közép-, elemi, s népis­kolák, a tanárkarral élükön, a kath. jellegű intézetek s egyletek testületileg vettek részt, számos ajtatos hívekkel egyetemben, hogy buzgó imáikban kérjék az egek urát: áraszsza bő áldását az egri egyházmegye szeretett főpásztorának, Eger város nemes lelkű jóltevőjének, az egyház, a h-iza, az emberiség, s városunk javára irányzott hosszú, boldog életére. — Püspök-szentelés. A jövő vasárnap, f. márcz. hó 27-én fogja dr. Samassa József egri érsek ő exja püspökké consecrál- ni Szmrecsánvi Pál szepes-egyházmegyei püspök ő migát. Az egyházi aktusban, mely ha az időjárás kedvezőbbre enyhülne, a főszékesegyházban menne végbe, részt, fog venni Bende Imre besz- terczei megyés püspök ő mlga is. — Kanonoki installáczió. Szombaton, f. márcz.'hó 12-én ment végbe Dankó Mihály ő nsgának, az egri székesfőkáptalan leg­újabban kinevezett kanonokjának, kanonoki stallumába igtatása az egri székesfőegyházban. A beigtatási szertartást Zsendo­vics József apát-kanonok ő nsga teljesítette, ki fenkölt szellemű beigtató beszédében úgy az uj kanonok elődje, néh. Györgyényi Ignácz kanonok, valamint az uj kanonok ő nsga érdemeiről is meleg szavakban emlékezett meg. — Dr. Homann Ottó, kir. tanácsos, budapest-tankerületi kir. főigazgató ő nsga az egri cist.-r. kath. fögymnásium, úgy az itteni kir. állami alreáliskola hivatalos látogatása czéljából, a múlt hét, utolsó napjaiban, városunkban tartózkodott, s a ft. egri lágitott teremben, nagy hallgatóság előtt, csak elaludni láttam egy nőt (ki különben korántsem volt borzasztó) s mégis elborzad­tam s félelem fogott el. Hogy miért borzadtam el én ekkor, a következőkben fogom leírni. . . * E hó elején külön előadásra hivattunk a Il-ik belgyógyá­szati kóroda tantermébe; itt volt bemutatandó dr. J. E., az ideg- kórtan magántanára egy beteg nőt, kinél minden gyógyítási mód­szer sikertelen maradt s azért, de meg az alább foglaltakért is, hypnotikus gyógymóddal tettek rajra kísérletet előttünk. A beteg nő múlt év január elején korcsolyázás közben a jég alá merült s azóta hangját teljesen elveszítette és nagyfokú nehézlégzésben (dyspnoe) szenvedett. A beteg nő azelőtt énekesnő volt. s igy kenyérkeresetétől volt megfosztva, de meg nehézlégzése miatt többször komoly veszélyben is forgott, s legutóbb dr. Ő. A. egyetemi magántanár, gégegyógyászhoz fordult segélyért. Ó. A. tanár űr háromszor vizsgálta meg tükörrel gégéjét s azon semmi elváltozást, csekély huruttól eltekintve, nem talált; a hangrés hol szűk. hol tág, de mindig normális volt; a hang­szalagok szép fehérek, egészségesek; miután azonban a nő han­got kiadni még sem volt képes, azon gyanú merült föl, hogy a beteg bysteriában szenved. így került azután J. E. tanár úrhoz, aki rajta a hysteriát, ez oly ritka kórjelenséget, föl is ismerte s nekünk bemutatta. A hysteria nagyfokú ideggyengeség, képzelődéssel (hypo- chondriával) párosúlva és gyenge idegrendszerük annyira alája TI

Next

/
Oldalképek
Tartalom