Eger - hetilap, 1892

1892-01-12 / 2. szám

megoldása van: a lelkiismereti szabadság biztosítása, és ennek útjában álló törvények módosítása. Majd áttér szónok a mai kormányrendszer alapjának ismer­tetésére, mely a személyes uralom megállapítására vezet, a vá­lasztási visszaélésekkel összehozott, többség szine alatt. Ennek úgy az alkotmányosság, mint a parlamentarizmus szempontjából végét kell szakítani. Ezután mandátumát a választó polgárok kezébe tévén le, felhívja őket, hogy intézkedjenek arról; arra kérvén polgár társait, hogy bármiként intézkednek is, mindig a hazaszeretet, s hazánk igaz ügye vezérelje intézkedéseiket. A hatalmas éljenzés leesillapultával Babócsay Sándor ügyvéd kért szót, s méltatva Szederkényinek a múltban, különö- nösen a közigazgatási vita alkalmával szerzett gazdag érdemeit, általános helyeslés között kijelenti, hogy városunk közönségé nem is helyezheti másba bizalmát, mint abba, ki már annyi tanú jelét adta, bogy e bizalomra érdemes, s ezért újra felkéri Sze­derkényit a jelöltség és a mandátum elfogadására. Szederkényi meleg szavakban köszönvén meg a választók bizalmát, a felaján­lott jelöltséget elfogadja; biztosítja polgártársait hogy ő az marad ezentúl is a ki volt a múltban, és elveihez híven, mindig hazája és a város üdvéért fog küzdeni. Erre a választók régi képviselőjük és . uj jelöltjük éltetésé­vel szétoszlottak. Az uj képviselőválasztások. Az 1887—92-iki országgyűlést király ő felsége f. 1892-ik évi január hó 5-én Budán, a szokásos módon, királyi trónbeszéd­del feloszlatta. Ugyanez alkalomból ő felsége a jövő országgyűlést kir. kéz­irattal f. 1892-ik évi február hó 18-ára hívja össze. Ezzel kapcsolatban a kormány az uj képviselőválasztások idejét a törvény értelmében 1892-iki január-hó 28-átől u. a. évi február hó 6-ig bezárólag tűzte ki. A királyi meghívó levél hivatalos kihirdetése czéíjából dr. Az „EGER“ tárczája. Dalok. I. A mely növényt villám sujta. Hiába hull eső rája, Hiába áztatja harmat, Nem lesz annak több virága. A mely szivet csalódás ért, Nem gyógyítja semmi azt meg, •Vérzik, vérzik, mig föléje Föl nem tűzik a keresztet. II. Olyan búsan szól a nóta, Mintha lelkem sírna benne, Mintha annak sirhalmából Felsarjadó virág lenne. Elhallgatom, eltűnődöm, Mig a szemem köny lepi el, Egyszer majd csak talán, talán, Megszakad e fájó kebel! III. Olyan virág a szerelem, Melyen rózsa, s tövis terem, A rózsa a te birtokod, Nekem m g a tövis jutott. Szapáry József. Kállay Zoltán, Hevesmegye' főispánja ö mlga a megye közönsé­gét rendkívüli közgyűlésre a következő körlevélben hívja meg: „0 csász. és apóst. kir. felsége a jövő 1892-1897-ik évi országgyűlés egybehivását legkegyelmesebbeii, elhatározván, az ez irányban kibocsátott legmagasabb kir. meghívó levél kihir­detése tekintetéből Heves vármegye bizottsága az 1892-ik évi január hó 14-ik napján, délelőtti 11 órakor Egerben rendkívüli közgyűlést tart, melyre a bizottság tagjait ezennel meghívom. Eger, jan. hó g-áu 1892. Dr. Kállay, főispán.“ Ugyancsak f. é. jan. hó 14-én délut. 3 órakor fog a megyei központi választmány, a képviselőválasztó kerületekben a válasz­tási elnökök s jegyzők kijelölése s egyéb szükséges előintézkedé- sek megtétele tárgyában ülést tartani. A f. évi febr. hó 18-ik napján megnyitandó 1892—1897-iki országgyűlés egybelíivása tárgyában Eger város közönségéhez intézett kir. leirat a városi képviselő testületnek tegnap, f. jan. hó 11-én délut. 3 órakor tartott rendkívüli közgyűlésében hirdet- tetett ki, s erről a központi választmány a törvényes tovább intézkedés megtétele végett értesittetett. Ennek folytán a ÉiXz- ponti választmány még az nap tartott ülésében az országgyűlési- képviselő választását 1892-ik évi január 28-ik napjára tűzte ki, s a választás vezetésére elnökül Pet.ravieh Bertalant, helyettes elnökül Babócsay Sándort vál. jegyzőül Dúsa r d y Józsefet, he­lyettes jegyzőül Kapácsy Dezsőt választotta meg; s egyszers­mind a választási eljárásra vonatkozó hirdetményt kibocsátotta; melyet egész terjedelmében lapunk jövő számában fogjuk közölni. Az egri dalkör hangversenye. Az „Egri koszorús dalkör,“ a múlt vasárnap, f. jatt. hó 10-én a törzskaszinó nagy termében tartotta a pártoló tagok számára évenkiut szokásos, s tánczmulatsággal egybekötött dal- estélyét, középszámú, de legnagyobb részt az egri értelmiség köréből egybegyült diszes és elegáns közönség részvéte mellett. Az estély zenészeti része a dalkör által egymás után előadott hat férfi-négyesből állott, melyek közöl 1 egynémelyiket, de Mozart. (Vége.) Élénk világot vet Mozart rendkívüli' zeneszerzői termékeny­ségére, s gyors munkaképességére a következő nevezetes eset, melyet a napokban hallottam. Epén „Don Juan“ operája előadá­sához készültek, midőn az előadás előtt az egyik zenésznek e>zé- be jut, hogy az operának nincs — nyitánya! (?). „Igaz a! — kiáltja Mozart maga is meglepetve, — nosza hamar! írjuk meg a nyitányt!“ Azzal kótapapirt vett elő, s ott a színházban el­kezdte megkomponálni a nyitány vezérkönyvét, mig a többi zené­szek nyomban a friss partitúrából. egyenkint írták ki a saját szólamukat, s még a meg se. száradt kútáról azon melegiben ját­szották le a vista, az újdonsült nyitányt! Mozart, olaszországi útja közben, Milánóban irta második operáját „Lucio Sill a“ czim alatt. A milánói színháznál akkor egy nagyhírű primadonna volt szerződtetve, névszerint Signoriue Buonsolazzi, aki erősen fitymálva jegyezte meg, hogy az ő számára ilyen „tacskó“ muzsikussal iratnak áriákat, niint ez a Mozart-gyerkőez!“ Mikor aztán találkozott a kis Mozarttal a nagy énekesnő, ez egész leereszkedéssel mondta a fiatal zeneszer­zőnek, mutatná meg neki a számára irt áriákat, hogy azokat, ahol szükség, kijavíthassa. Mozart megígérte. Az első próba al­kalmával aztán Mozart bocsánatot kért a primadonnától, hogy a neki szánt nagy áriát előre meg nem mutathatta, mert csak most készült el vele. A hires énekesnő hirtelen átfutotta az áriát, meglepetve gyönyörködött annak remek szépségeiben, s bizalmatlanságáért pirulva, a legnagyobb magasztalássa] halmozta el a „tacskó“ zeneszerzőt. Ekkor Mozart egy kótapapirt húzott ki a zsebéből. „Bocsáttat, signorina — úgymond, — de ha, netalán ez az ária nem tetszenék, ime, készítettem egy másikat is.“ S e szavakkal átnyujrá az énekesnőnek a másik áriát is, mely még szebb volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom