Eger - hetilap, 1892
1892-03-01 / 9. szám
9-ik szám. 31-ik év-folyam 1892. márczius 1-éu. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónaira — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden liirdetéstő. 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. tizetendö. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle liáz) Bauer H. az „Eger“ előfizetési s hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, posta-épület), Szolcsányi Gyula könykereskedése. s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri köz'ésdija, 2 frt 50 kr. Az egységes középiskola. Társas életünk egy kiváló szakiéi fiitól, ki a nagy fontosságú enqueien maga is közvetlenül szerepelt, — vettük a következő érdekes sorokat: A jövő középiskolája ügyében február 15—21-ig a kultus- miniszteriumbau nagy fontosságú értekezletet tartottak, melyre a minisztérium közegein kivid 23 szakférfiú, köztük kél-két vidéki főigazgató s reáliskolai igazgató, volt hivatalos. Bár olvasóink a napilapok terjedelmes közleményeiből értesültek a tárgyalások menetéről, a következőkben összeállítjuk az ankét főbb eredményeit, fentanva magunknak, hogy alkalmilag még visszatérjünk a fontos refonnügy helyi vonatkozásaira is. -— Még megjegyezzük, hogy az értekezlet hat napig tartott, s egy ülés kivételével, mindvégig a miniszter személyesen elnökölt. A széles mederben mozgó altalános vita négy napot vett igénybe. Végeztével az eredményeket Berzeviczy államtitkár a következőkben foglalja össze: Az egységes iskola eszméjét az értekezlet egyhangúlag elfogadta; terve bizonyos módosításokkal hasonlít a mai gymnásiumhoz, melynek alsó osztályai teljesen egységesek volnának, mig a felső osztályokban a tanítás közös törzse mellett bizonyos elágazások kívánatosak. Hogy melyek volnának ezen, a tanulók által szabadon választható tantárgyak, arra vonatkozólag a vélemények eltértek. Ajánlották a görögöt, a francziát, az ábrázoló geometriát s a természettudományokat. Ezen tárgyakból némelyek érettségit., mások csak osztály-vizsgálatot követelnek. A latin nyelv végig vonulna az egész tanfolyamon. Az egységes iskola kvalifikáló ereje is egységes, vagyis minden felsőbb tanulmányra képesít. A polgári iskolák ügye egyidejűleg rendezendő: e/.ek gyakorlati, ipari s alsó hivatalnoki pályákra képesítenek, az egységes középiskola tudományos pályákra készít elő. A mi az évfolyamok számát illeti, sokan a 9 éves tanfolyam mellett vannak, de olykép, hogy a középiskola alulról toldassék meg egy évvel, azaz, hogy a 3. elemi osztályból lehessen átlépni az új középiskola első osztályába. Miután az általános vita alkalmával az összes tagok felszólaltak s többé-kevésbbé a részletkérdéseket is érintették, a részletes vita aránytalanul gyorsan haladt s csak két napot vett igénybe. A főbb megállapodások ezek: A latin nyelvi tanítás kötelező ugyan, de terjedelmében megszorítandó, felsőbb osztályban kezdődik s a túlságos grammatizálás helyett fősúly a remekírók olvasására s megértésére fekt«-tendő. Kívánatos, hogy legalább a 4 alsó osztály teljesen egységes legyen; tantárgyai a mai gymnásiuméi: megtoldva rajzzal s a természettudományok bővebb tárgyalásával; a felső osztályé ban ezeken kivid a többség által ajánlott szabadon választható tárgyak : a görög s egy modern nyelv. A mai görög-pótló tantárgyak, melyek máris szép eredményeket érleltek, továbbra is megtart,andók, ellenben a szabadon választható tantárgyak tekinte ében az egyes intézeteknek szélesebb rendelkezési jog engedtessék. A k t éválasztást alsó s felső tagozatra az értekezlet nem ajánlja, úgyszintén nem a felvételi vizsgálatot. Előkészítő osztály felállítása kívánatos, de nem kötelező. Az átlépés az egységes iskolából a polgári iskolába s viszont a tantervkülönbözetre terjedő felvételi vizsgálattól tétetik függővé. Az önkéntességi jog magadása a 6. polgári osztályt végzetteknek ez idő szerint nagy nehézségekbe ütköznék (?). A miniszter záró-beszédéből kiemeljük a következő részletet : „Nagy örömemre s megelégedésemre szolgál, hogy az értekezlet tanácskozásának eredménye néhány csekély jelentőségű részlet kivételével majdnem teljesen megegy e zik azzal a tervvel, melyet már az értekezlet előtt alkottam ma ga m n ak.“ Ezzel a helyzet, tisztázva van, a nélkül, hogy a reform közeli valósitását mérnök megjósolni, mert a munka nagyobb s nehezebb része még hátra van. Nem kis gondot fog okozni a reáliskolák bevonása s beolvasztása a reformműbe, mig a gymnásiumoké aránylag könnyebben lesz kéresztülvihetó. Mint, halljuk, az egri alreáliskolán az őszszel a 3-ik osztály fog megnyílni, s egyelőre a legcsekélyebb változtatás sincs tervbe véve. Népszerű felolvasások. Az „Eger“ lap utóbbi számainak egyikében olvastam „Thea- estélyek“, c/.im alatt egy figyelemre méltó czikket, melyben az egyesült nőegyletek egy tagja katonazenekari sétaliangversenyek- kel egybekötött jótékony czélú thea-estélyek rendezését ajánlja a t. nőegyeMiet, s különösen az egylet buzgó s tevekeny elnökségének becses figyelmébe. Talált-é a felhívás visszhangra a felhívottak nemes lelkében ? — nem tudom. Hölgyeink eddigelé az egymást érő tánczvigal- makkal, s báli t.oilettekkel valátiak elfoglalva, s ez a nagy fontosságú s mindennél előbb való ügy, köztudomás szerint, hölgyeink előtt minden egyebeket háttérbe szőrit. De a farsang néhány nap múlva immáron lezajlik, helyet ád a csöndes, nyugodt kontempláczióknak, s igy nine-; kétségem benne, hogy a thea-estélyek rendezése iránt tett indítvány hölgyeink fogékony, nemes szivében visszhangra talál, s az Írás szavai szerint: nem fog a pusztában kiállónak szavaként elhangzani, hanem az ige mielőbb testté válik. Ez tehát müveit hölgyeink dolga! De ha hölgyeink e jótékony és nemes terv létesítése körül — mint hinni szeretem, s hinni akarom, — teljes odaadással fognak buzgólkodni: illő és méltó, hogy a nemes, humánus törekvések terén a müveit férfiak is méltó versenyre keljenek velők; mire nézve én egy szerény inditványnyal vagyok bátor eléállaui. Köztudomású, hogy az ország szivében, Budapesten, tudományosan müveit férfiak: Írók, tudósok, professurok stb. társaságba állottak a czélból, hogy a különböző városrészek iskoláiban a kevésbbé müveit középosztály, különösen pedig az úgynevezett „munkásnép“ számára, vasárnaponkint, ismeretterjesztő, népszerű felolvasásokat, vagy szabad előadásokat, tartsanak. S ez előadások mindjárt kezdetben oly népszerűekké, s közkedveltekké lettek, s különösen a munkás-osztály oly nagy érdeklődést tanúsított iráutok, hogy már az első, Budapest különböző városrészeiben, kilencz helyen tartott ilynemű vasárnapi előadáson, mint a budapesti lapokban olvassuk, 896 munkás jelent meg, mig ugyanez alkalommal, a munkásosztály számára nasoníó czélból megnyitott fővárosi múzeumokat (a nemzeti, iparművészeti, s a magv. kir. tehnologiai iparmuzeumot) összesen 608 munkás látogatta meg, s igy már ez első Ízben a tudományos ismereteket népszerű modorban terjesztő oktatásban másfélezernél több kézműves részesült, kik, mint a lapok írják, mindnyájan
