Eger - hetilap, 1892

1892-02-16 / 7. szám

Melyik lapra fizessünk elő. Gazdag tartalmánál, nagy terjedelménél fogva a legolcsóbb magyar lap az „EGYETÉRTÉS“ / £0 $ % 1 a mdy az uj évvel immár 25-ik évfolyamába lépett. Ez a magyar olvasó közönség legtekintélyesebb lapja. Hiteles forrásokból származó értesüléseinek gyorsasága, alapossága és sokasága, rovatainak változatossága, kitűnősége, a különböző olvasmányok gazdag tárháza tették népszerűvé. A kormány kö­rében előforduló eseményekről az „Egyetértés“ olvasói értesülhetnek első sorban. Az országgyűlési tárgyalásokról a legrészletesebb, tárgyilagos- hü tu­dósítást egyedül az „Egyetértés“ közöl. Bármely párthoz tartozzék ié a kép­viselő, beszéde az „Egyetértésiben a legterjedelmesebben közöltéiig Ez az óriási terjedelmű lap egyszerre két homlokegyenest ellenkező irodalmi czélt szolgál, mert naponkint megtalálja benne a család, a hölgyvilág a \maga szépirodalmi olvasmányát, a világirodalom legkitűnőbb iróiuak legújabb rfcg4'_ nyeiben, talál benne tárczaczikkeket legjobb hóinktól, divattudósitást Paris­ból stb., úgy, hogy nincs szépirodalmi lap, mely az „Egyetértésinek e rovatával a versenyt k iá!hatná. S ezzel szemben ott van az „Egyetértésnek oldalakra terjedő politikai és közgazdasági része, mely megbízhatóság, komolyság és jólórtesültség tekin­tetében utólérhetetlennek van elismerve a magyar sajtóban. Egyik legfőbb érdeme az „Egyetértésinek, hogy az események ösmertetése körül sohk semminemű tekintetektől sem hagyta magát befolyásolni, s mint teljesen független lap fölötte áll minden pártérdeknek és csak az igazságot szolgálja. Az egesz sajtóban legnagyobb terjedelmű országgyűlési tudósításainak is mindenkor a párttekinteteken felülemelkedő részrehajlatlanság szerezte míg a közelismerést, mely abban nyilvánul, hogy az „Egyetértés“ olvasói közöjjtt minden pártból találunk híveket. Az „Egyetértés“ gazdasági rovata elismert régi tekintélynek öl-veni. A magyar kereskedő s gazdaközönség, az iparos és vállalkozó nem szőni többé idegen nyelvű lapra, mert az „Egyetértés“ kereskedelmi s tőzsdei tudósításaink bőségével a többi lapok már föl sem veszik a versenyt. — A kereskedő, az iparos s a mezőgazda két évtized óta tudja már, hogy az „Egyetértésiben megtalálja mindazt, a mire szüksége van, s e miatt azj „Egyetértés ma már nélkülözhetlenné vált, mint a hazai kereskedelmi-, ipar-! és mezőgazdasági forgalom magyar nyelvű vezérlapja. Üzleti dolgokban az| „Egyetértés“ a legjobban informált Magyarországon. A rendes rovatokban s a felmerülő eseményekről legnagyobb terjede-t lemben közlőit bő tudósításokon kivül végre az „Egyetértés“ 3 specziálisl rovatát említjük meg, melyek országos hírre tettek szert. Ezek : az Iroda- i lom, a Tanügy és Mezőgazdaság, melyek mindegyike egy-egy szaklapot ké- | pes pótolni. A ki olvasnivalót keres és a világ folyásáról gyorsan és hite- | esen akar értesülni, fizessen elő az „EGYETÉRTÉS“-re. melynek előfizetési ara: egy hóra I frt 80 kr., negyedévre 5 frt s egy evre 20 frt. Az előfizetési pénzek az „Egyetértés“ Kiadóhivatalába küldendők. Mu­tatványszámokat a kiadóhivatal kívánatra ingyen és bérmentve küld. Az „Egyetértés“ felelős szer- i Az „Egyetértés“ kiadóhivatala: kesztője és kiadótulajdonosa- Dalsziüház-litcza I. Szám. CSÁVOLSZKY LAJOS. % I % 603. . í. 18927 Hirdetmény. Az 1886-ik évi XXII-ik t. ez. 2 7. §-ákoz képest közhírré tétetik, hogy a városi jegyző fizetésének 300 forinttal leendő javítását megállapító 603/1. 692. számú képviselő-testületi határozat — mennyiben ez által a városi jegyző fize­tésére vonatkozó szabályrendeleti intéz­kedés megváltoztatása czéloztatik — a mai naptól számítandó 30 napi közszem­lére a közigazgatási irodába kitétetik, hol azt az illetők megtekinthetik, s ellene ugyanezen határidő alatt netáni felebbe- zésüket beadhatják. Eger, 1892. február hó 9. Grónay Sándor, s. k. (23) i* polgármester. I ÍM*5' (7) 6­(Az operaházzal szemben.) Hirdetmény. A hadmentességi díjról szóló 188Ó- XXVII. t. ez. 13. §-a értelmében rnindA azon felmentett védkötelesek, kiknek a\ törvény 2. §-a értelmében díjfizetési kö- \ telezettségiik még tart, minden év feb- \ ruár havában bevallást tenni kötelezve vannak, és pedig azon községi elöljáró­ságnál, ahol az állandóan tartózkodnak a bevallási Ívbe körülményesen bejegy­zendő a) azon év, melytől a felmentés számítandó, b) a reájuk, esetleg azon családfőre, kinek családjához tartoznak, a megelőző évben lakhelyükön, esetleg más községben is kivetett egyenes állami adók összegét hitelesen kimutatni tar­toznak, mig azon díjkötelesek, kik másutt adóval megróva nincsennek, személyesen megjelenvén, vallomásukat az előirt hiva­talos órák alatt a városi számvevői hivatalban tollba mondhatják. Felhivatnak tehát az érdekeltek, hogy a bevallási Ívért jelentkezzenek, a nyeren­dő ivet pedig a kellő adatokkal kitöltve folyó február hó végéig adják he, mert a bejelentés elmulasztásából a törvény 20-ik §-a értelmében alkalmazható bír­ságolást saját mulasztásaiknak tulaj­doníthatják. Eger, 1892. február hó 10-én. Derszib Ödön, ÜVj í* v. főszámvevő. 16008. sz. i ...... "tk j 891 Árverési hirdetmény. Az egri kir. törvényszék területén Eger város határában fekvő, Kis Sándorné szül. Goór Anna végrehajtást szenvedett tulajdo­nát képező következő ingatlan u. in. 1) az egri külső 552. sz. tjkvben A. f 613. hrsz. alatt felvett szóllő az agárdin 152 frt kikiáltási árban, 2) az egri külső 3291. sz. tjkvben A. f 614/a. hrsz. alatt felvett szőlő az agárdin 398 frt kikiáltási árban, az egri egyházmegyei alapítványok vég­rehajtató által a végrehajtást szenvedő ellen 200 frt tőke, ennek 1888. évi június hó 5. napjától járó 7% kamatai, a lejárt és ez által tőkés tett kamatok után, inég pedig 14 frt után 1889. jún. 5-től, 14 frt után 1890. jú i. .5-től, 14 frt után 1891. jún. 5-ről és az ezután esedékes kamatok után ezek lejártá­tól számítandó 7°/0 kamatai, 17 frt 77 kr. perbeli 11 frt 95 frt végrehajtási már meg­állapított költségek erejéig vezetett végre­hajtás folytán 1892. évi márczius hó (19.) tízenkilenczedik napján délelőtt 10 órakor ezen kir. törvényszék árverési termében a fent kitett kikiáltási árban árvereltetni, eset­leg kikiáltási áron alól is eladatni fog. Az árverelni szándékozók tartoznak a ki­kiáltási ár 10%-át bánatpénzül a bírósági 1 kiküldött kezéhez letenni. A vételár 3 részletben u. m. t/3-&da az árverés jogerejiivé váltától számított 30 nap alatt, Vj-ada ugyanattól számított 2 hó alatt, 73-ada ugyanattól számított 4 hó alatt az árverés napjától járó 6% kamatokkal az egri m. kir. adóhivatalnál lesz befizetendő. Az egyidejűleg megállapított árverési feltételek ezen kir. törvényszék telek­könyvi hivatalánál a szokott hivatalos órák alatt, valamint Eger város elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Egerben, a kir. törvényszék telek­könyvi hatóságánál 1891. évi deczember hó 22-én. Kobza, (20) 1* kir. tszéki bírói

Next

/
Oldalképek
Tartalom