Eger - hetilap, 1892
1892-02-16 / 7. szám
galmas-rendház Egerben 7 taggal (1 pát. 6 fr.). Apácza- z ár das. A szent Vinczéről nevezett i r ga 1 m as-n ö v é r e k (graczi kongregáczio) szerzetházai a) Egerben, összekötve a városi szegényházzal, melyben 20 férfi, s 30 nő, elaggott s elsze- gényült egri polgárosztálybeli nyer ápolást; továbbá városi női kórházzal s női tébolydával 40 beteg, s 150 elmekóros nő számára berendezve• végül árvaházzal 55 árva részére. Az irg. nővérek száma 25; — b) Gyöngyösön, városi kórházzal, árvaházzal, s 6 osztályú leányiskolával egybekötve. Ez utóbbival kapcsolatos egyszersmind egy belső intézet, melyben 32 leánynövendék van elhelyezve; mig a külső iskolákban 499 leánynövendék nyer oktatást; — c) Török-Szent-Mikló son. A Pántby E. püspök egri nagy-prépost által alapított, 6 osztályú polgári leányiskolával, s internátussal egybekötött intézetben. A belső leánynövendékek száma 30; az iskolát látogató külső növeudékeké 450; az irgalmas-nővérek száma 8. — A szafhmári kongregáczió kebeléből: d) Miskolczon, 8 osztályú felsőbb, s 6 oszt. elemi leányiskolával kapcsolatban. A felsőbb leányiskolának van 22 belső, s 126 külső növendéke; az elemi iskolák tanulóinak száma 320. — Az iskolák vezetését 9 irg. nővér látja el; — c) Jász-Berényben, szintén 8 osztályú felsőbb, s 6 oszt. elemi leányiskolával kapcsolatban. A felsőbb leányiskolának van 10 belső, s 83 külső növendéke ; az elemi iskolát pedig 272 leánynövendék látogatja, kiknek oktatásával 8 irg. nővér foglalkozik. Az egri főegyházmegye rom. kath. népiskolái, ft. Zsen do- vi cs József apátkanonok ö nsga, mint főegyházmegyei tanfelügyelő vezetése alatt állanak. A főegyházmegye területén a rom. katk. népiskolák összes száma volt 654. A rom. kath. iskolaköteles gyermekek közöl 1891-ik év folyamán a mindennapi tanköteles növendékek száma volt. 57,500; az ismétlő tanköteleseké 18,114. — E népiskolákban tanított 590 tanító, s 50 tanítónő ; összesen 640. Városi ügyek. Eger város részéről folyó hó 9-én tartott képv. test. ülésben a következő ügyek nyertek elintézést: Elnöklő polgármester mindenekelőtt kijelenti, hogy egy gyászos eset bejelentésének szomorú kötelességét kell teljesítenie; ugyanis : Egerváros egyik kiváló polgára és országosan ismert férfiú, csikzsögöti Csiky- Sándor városi képviselő folyó év február 7-én az esti órákban örök álomra szenderült. A nyilvános életben, és közpályán általa elfoglalt állások elsorolása ezen jelentése keretén kívül esik; azonban tartozik emlékének annyival, hogy már ez alkalommal nyilvánitsá, miszerint élete nyitott könyv volt, s tevékenysége, melyet a szabadság eszméjének, és az emberszeretetnek alapjára helyezkedve töltött be, mindnyájunk által ismert, s lehet mondani, hogy munkás élete a közpálya tevékenységéből hullt a sirba. Hogy ezen kiváló férfiú iránt Eger város közönsége a kegyelet zálogának lerovásánál külsőleg is méltó kifejezést adjon, indítványozza: Hogy Eger város kép. testületé a boldogúltnak gyászravatalára díszes koszorút helyezzen. Emléke a mai ülés jegyzőkönyvében megörökittessék s mély részvét nyilvánítása a képviselőtestület részéről kifejeztessék és erről az elhunyt csalája jegyzőkönyvi kivonaton értesit,tessék; végül: Mondja ki a képviselő testület, hogy a temetésen testületileg kíván megjelenni. A polgármester előterjesztését a képv. testület egész terjedelmében magáévá tette, s jegyzőkönyvbe foglava határozattá emelte, s erről a megboldogult családját jegyzőkönyvi kivonaton értesíteni elhatározta. A kir. belügyminísterium leirata, mely szerint a város határában levő szőllőterületeknek, vadászati czélból leendő bérbe adása nem engedélyeztetett, tudomásul vétetett. Indítvány folytán: a polgármester utasittatott, hogy az egri kir. pénzügyigazgatóságnál a kellő lépéseket tegye meg arra nézve, hogy a phylloxera kár után esendő állami adók leírása azonnal foganatba vétessék, annyival inkább, mert az állam részéről a kamatok és végrehajtási költségek ezen adók után is csak úgy felszámittatnak, mint egyéb adónemek utáu. Tekintettel azon körülményre, hogy a városi jegyző, mint tanügyi előadó egyéb teendőkkel, ezek között különösen a níar- hás levelek kiállításával, annyira túlterhelve van, hogy ezek miatt legfőbb teendőjét, az iskolaügget. nem képes akként ellátni, mint azt a népoktatási törvények végrehajtása iránt kibocsájtott ministeri utasítások megkívánják; tekintve továbbá, hogy az ál- lategészségről szóló 1888-ik évi VII. t. ez. végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendelet szerint, a marhás levelek körüli eljárás, rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitányokra van ruházva, mindezeknél fogva a marhás levelek kiállítása körüli eljárás a jegyző teendői közül kivétetett, s folyó év rnár- czius hó 1-től fogva minden következményeivel együtt a rendőrkapitányi hivatalra ruháztatott. Kaposvár város tanácsának megkereséséhez képest kimondatott, hogy a rendezett tanácsú városok megbízottjaiból alakulandó legközelebbi országos értekezlet fejezze ki azt, hogy a törvényhatóságok és városok szervezetére vonatkozólag előterjesztendő törvényjavaslat, a rendezett tanácsú városokat illetőleg olykép oldassék meg, hogy a rendezett tanácsú városok a megyei gyámság alól mentessenek fel, s szervezetük lehetőleg a törvényhatósági joggal felruházott sz. kir. városokéval egyenlő- sittessék. Az 1892-ik évi községi közmunka-összeírás elfogadtatott, s ennek alapján a megváltott összeg egy kézi r;rp után 40 krban, egy egyfogatú iga után 80 krban, egy kétfogatú iga után 1 fit 60 krban állapíttatott meg; továbbá a házatlan közAz „EGER“ tárczája. Szomorú nóták. 1. Isten veled. Isten veled szép kedvesem! Nézlek, nézlek szerelmesen. De ha téged már nem látlak, Búcsút mondok a világnak. Mit nekem az egész világ! A szivem csak téged kívánt. Másé lettél, nem szerettél, Árva bujdosóvá tettél! Isten veled ! Egyet mondok : Légy igazán áldott, boldog! S ha rám gondolsz bébe korba: Gyere ki a sirhalmomra! Rudnyanszky Gyula. A fakir. Soliman ben Aissa, az indiai fakir, nem régiben Berlinben mutatta be az ö csudálatra méltó produkcióit nagy7 intelligens közönség előtt, melyben számos hírneves orvosok, authropologu- sok, s egyéb teimészetfudösok közvetlen szemtanúi voltak azoknak a hihetetlen dolgoknak, melyeket ez az indiai csuda-ember a testével véghez vitt. Soliman ben Aissa, mintegy harminc/ éves, erőteljes testalkatú, s tekintélyes külsejű férfin, aki mutatványait franczia nyelven magyarázta. Mutatványait azzal kezdte, hogy á földre kuporodott, s ott egy izzó parázszsal telt nyilt, csészében valamiféle port égetett el, melynek füstjét magába szíttá, hogy testét a további mutatványokra alkalmassá tegye. Erre egy csomó hajtűt vett élő, aminőkkel mostanság hölgyeink kalapjaikat hajukhoz tűzik, s e tűkkel átszurkálta az arczát, orrát, füleit, végre pedig a gégéjén is átszűrt egypárt. Mindenki meggyőződhetett róla közvetlen tapintás által, hogy a tűk az izmokon hatoltak keresztül. Vér nem folyt. De ha a közönség kívánta, a fakir a szúrt sebekből vért is bocsátott ki. A fakir, a következő mutatványaihoz úgynevezett abárló tűket használt, amivel a hentesek dolgoznák. Egy ilyen tűvel keresztülszurta a nyelvét, s addig forgatta benne, mig a nyelve egészen körülcsavarodott a tű körül. Ennek végeztével a fakir lemeztelenítette a derekát, s a gyomrára illesztve élével egy élesre köszörült kardot, ennek fokára egy nagy fakalapácsesal
