Eger - hetilap, 1892
1892-01-05 / 1. szám
5 — Háladó istentisztelet. A letűnt 1891-ik év utolsó napján, Szilveszter estéjén a fószékesegy házban hálaadó istentisztelet tartatott, mely alkalommal az egyházi szent beszédet Törő esik József kanonok egri plébános ö nsga tartotta. — Képviselőválasztási mozgalmak Hevesvármegyében. Az országgyűlést, mint köztudomású, maholnap bezárjás, s az uj képviselőválasztásokat nyomban kihirdetik, úgy, hogy a választásoknak f. é. jan. közepétől, február hó elejéig okvetlenül be kejl fejeztetniük. E miatt a képviselőválasztási mozgalmak országszerte megindultak. Megyénk területéről eddigelé a következő kobinácziókat regisztrálhatjuk: Eger városában a kormánypárt ez úttal bajosan fog jelöltet állítani, azért, biztosra vehető, hogy Szederkényi Nándor, városunk eddigi országgyűlési képviselője, függetlenségi programmal, egyhangúlag fog Eger város országgyűlési képviselőjévé megválasztatni. Alkalmasint ez lesz az eset Gyöngyösön is, ahol, eddigelé, tudtunkra, a szabadelvű párt szintén neiu léptet föl jelöltet, s igy Hentaller Lajos, függetlenségi programmal, ugyancsak egyhangúlag fog Gyöngyös város országgyűlési képviselőjévé megválasztatni. A megye két fő-választó kerületében tehát, minden valószinüség szerint, egész békés csendben fog — evés-ivás nélkül, — a képviselőválasztás megtörténni. A kápolnai választó kerület mostani képviselője, Almássy Géza, kormánypárti, a lefolyt országgyűlés háznagya, — most erős influenziában betegen fekszik Budapesten. Kerülete még eddig nem mozog. Úgy látszik, itt meg az ellenzék nem fog ellenjelöltet vinni a küzdelembe s igy Almássy ellenfél nélkül egyedül viszi el, könnyű szerrel, a mandátumot. — A tarn aj á- rási választókerület eddigi képviselője, Almássy Sándor, függetlenségi párti, hir szerint, nem szándékozik többé képviselő- jelöltül föllépni. Helyébe a függetlenségi s 48-as párt Helle- bronth Béla hevesi járási főszolgabírót lépteti föl, mig ellenében a kormánypárt jelöltje, ifj. Dobóczky Ignácz, hevesi föld- birtokos fog sorompóba lépni. A gyöngyöspatai választó keimet függetlenségi s 48-as párti választói, múlt évi decz. hó 30-án Gyöngyös-püspökiben, népes értekezletet tartottak, melyen mostani képviselőjüket, Ktirthy Sándort, nagy lelkesedéssel újra kikiáltották képviselőjelöltjüknek. Kürthy ellen, mint halljuk, Isaak István, rhédei birtokos, megyei közéletünk egyik kiváló tevékenységű férfia, szándékozik, kormánypárti programmal föllépni. — A II. felolvasó s kamara-zeneestély. Az egri cist. r. fő- gymnásium igazgatósága s tanárkara által, az egri zenekedvelők társaságának szives közreműködése mellett rendezett II. felolvasó s kamara-zeneestély a múlt szerdán, 1891-ik évi decz. hó 30-án a délesíi órákban folyt le az intézet tágas tornatermében, középszámű, de igen díszes közönség részvéte mellett. Az előző évek enemü estélyeinek hallgatóságára is visszaemlékezve, úgy nyékén mindenütt (Londonban, Párisban, Milánóban, Berlinben, Brüsselben, Budapesten) ezt a négyesét játszották. Ugyanezt a négyest adták elé a mi derék zenekedvelőink is a cisterczitáknál a múlt szerdán tartott II. felolvasó s kama- razeneestélyen. De a bevezető „Dissonanzen-adagio“-t kihagyták ; mert. alkalmasint úgy jártak volna vele a t. publikummal szemben, mint a gödöllői zenészek Grassalkovics herczeggel. Midőn ezt a disharmonikus nyitányt. Haydnnak megmutatták, s kérdezték, hogy mit szól hozzá?'Haydn azt felelte: „Amit Mozart irt, az úgy van jól, ahogy meg van Írva. Mert Mozart korunk legnagyobb zeneszerzője.“ Mozart már gyermekkorában kezdett operákat Írni. Tizennégy éves volt, midőn első operája: „Mithridates“ a hires milánói „Scala“ operaházban színre került. Szülei váltig kérték, hogy az első előadáson ne legyen jelen; hanem várja be elébb annak eredményét. De a gyermek Mozart makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy már az első előadásnál maga dirigálja az orkesztert. „Ha az emberek itt nem értik az én muzsikámat — úgymond, — akkor nem is emberek. Magam fogom a zenekart igazgatni!“ Úgy is történt. A suhancz Mozárt maga személyesen vezette a zenekart., s az opera 20 előadást ért egymásután. Számos operái közöl egykettő („S zöktetésaSzeráljból; „Don Juan“; „V ar á z sf u v ol a" stb.) mai napig is kedvelt re- pertoire-darabja az operaházaknak. Mozart nagyon szerette saját műveit maga dirigálni, s mint orchester-igazgató igen kedélyes volt, bár a zenészeket hében- korban ugyancsak „megdirigálta.“ Egy alkalommal egyik szimlátszik, hogy ez estélyeknek legnagyobb részt egyazon állandó közönségük van, melynek soraiban, értelmiségünk köréből csaknem mindannyian rendesen ott vaunak azok, kik e klasszikái szabású estélyek előadásaiban magasabb műveltségűk igényeinek megfelelő nemesebb élvezetet találnak. Megváltjuk: nagyon óhajtanok, sőt ez estélyek rendezésének is az egyik legfőbb czélja, — vajha e közönség száma városunkban mindegyre gyarapodnék. — Az estélyen ft. Ignics Boldizsár, fógymnásiumunkban a fizika r. tanára, naprendszerünk bolygói-, holdjai-, s azok mozgástüne- méuyeiről tartott igeu érdekes és tanulságos szabad előadást, melyet projektált. ig ;n csinos és élénk mozgó képekkel illustrált. — Derék zenekedvelőink, ez a harmonikus quintett, melyet sok nagyobb város is méltán irigyel tőlünk, — ez estén Mozart egyik legszebb vonós négyesét, a hires, úgynevezett „disso- nan z en-q uartett“‘-et (lásd mai tárczánkat) — és Schubert egyik nagyobb szabású Trióját adta elő szokott preczizióval s hatással. — A fáklyás-zene alkalmával, melyet Egerváros közönsége az imént lefolyt év Szilveszter-estéjén dr. Samassa József egri érsek fópásztor ö exjának rendezett, — kevésbe múlt, hogy az ünnepi szónokot, Babócsay Sándor ügyvédet bizonyos kellemetlenség nem érte. Azonkívül, hogy az emelvénynek ólmos eső borított, minden korlát nélkül való síkos pallózatán minden pillanatban ki volt téve az elcsúszás veszélyének: maga a különben is alacson emelvény oly közel volt a palotához, hogy a szónoknak, ha az erkélyen álló üdvözölt érsekié akarta tekintetét függeszteni, szakadatlanul az ég felé emelt fővel kelle beszélnie. Ez abnormis helyzet folytán egy Ízben oly vértolulás fogta el, hogy beszédét pár perezre félbe kellett szakasztania; de kipróbált, józan és erős feje csakhamar legyőzte a bajt annyira, hogy beszédét azontúl szokott verve-vel fejezhette be. Az incidenst főleg tanulságul mondtuk el azok számára, kik [hasonló esetekben szónoki emelvények fölállításával vannak megbízva, mert hát nem. minden emberfia bir azzal az istenáldott jó természettel, hogy alkalomadtán még egy rozzant hordó tetejéről is tud d ikeziózni. — Az egri Bükkosztály f. hó 3-án d. e. 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott a városháza nagytermében, a tagok szembetűnő részvétlensége mellett. A közel 280 tag közül csak 22-en jelentek meg, pedig az egyesületre nézve igen fontos kérdés került eldöntés alá. E közgyűlés tárgyalta u. i. a múlt közgyűlésből kiküldött bizottság jelentését ezen kérdésben, vájjon az Egri Bükk-osztály a Kárpátegyesülethez csatlakozzék-e, vagy pedig az újonnan alakúit s Budapesten székelő Magyar Turista Egyesülethez. A bizottság számos érvvel támogatta javaslatát, mely szerint az Egri Bükk-osztály nem a Kárpátegyesülethez, hanem a- Magy. Turista Egyesülethez csatlakozott volna. Ez érvek között különösen kiemelte, hogy a javasolt csatlakozás városunk jól felfogott érdekét nagyban elmozdítaná. Mindennek daczára a köz■■■■■ — 1 1 ■■■■■■■ - ■=T~r~ ' 1 ■ ■ ^ . ................ „i....j-ú■ fóniáj a „Allegro“-jának vezényleténél oly sebes tempóba kapatta. a zenészeket, s annyira tombolta a taktust a lábával, hogy egyszerre leszakadt a — czipője sarka. Mozart a zenészekkel együtt nagyot kaczagott, a furcsa eseten. Aztán igy szólt: „Látják uraim, ez a sebes hajtás nem volt ám szeszély tőlem; hanem azt tapasztaltam, hogy önök közöl a legtöbben már öregurak, s igy attól féltem, hogy előadás közben el találnak aludni, ha egy kissé föl nem tüzelem, s meg nem boszantom önöket.“ „Don Juan“ operája Bécsben nem igen tetszett. „Nem is a, bécsieknek való ez az opera — mondá Mozart, — még a prágaiaknak sem igen ; hanem igen is való az én zenész-barátaimuak.“ Annál nagyobb tetszéssel fogadták a bécsiek a „Varázsfuvola“ operáját, mely addig hallatlan síikért aratott, úgy, hogy számtalanszor adták egymás után. Ekkor mondá Mozart kedélyesen : „Nos, miután most már az én bécsi publikumomat jól ismerem, legközelebbi operám themájaul a „medvetánezot“ fogom feldolgozni.“ Mozart „Szöktetés a szeráljból“ ez. operája József császárnak is igen tetszett, s e tetszését ki is fejezte a szerző előtt. „Nagyon szép — mondá a császár, — csak az a kár, hogy ménkű, sok kóta van benne.“ — „Épen annyi, amennyi dukál“ -— válaszoló Mozart jó kedvvel. (Vége köv.)
