Eger - hetilap, 1892

1892-12-06 / 49. szám

397 nélkül a nő szép hivatását betölteni képtelen. A szelíd nő arcza nemes, olyan, mint a felhőtlen tiszta ég, a mely mindenkire vonzó, emelő, bátorító hatással van. Legyen a nő arcza a szív és kedély zavartalan világának hű tükre, rajta a szemek a barátságnak és más nyájas érzületeknek kellemes melegét árasztó napjai. Ez legyen azon fegyvere, a melylyel szivet hódítson és azt megtartsa. Ez azon eszköz, a melyre a leánynak, mint leendő anyának, mint feleségnek jövő hivatásához okvetlenül szüksége van. Hanem hogy a leány szelídséget tanulhasson, azon légkörnek, a melyben felnő, kell az ehhez megkivántató tulajdonságokkal birnia. Ha a szülői házban örökös perpatvar, haragos szenvedély dúl és csak mogorva arczok láthatók; ha az apa heves, indulatos, illetlen beszédű, káromkodó s minden egyéb rossz szokások- és szenve­délyeskedésekben tündöklő férfiú; ha az anya ellentmondó szel­lemű, türelmetlen, zsémbes, nyelveskedő és átkozódó szörnyeteg: akkor a családi légkör fagyasztó hideg ahhoz, hogy a leánygyer­mek lelkében a szerény ibolya meggyökeresedjék . . . . , mert valamint a szerénység jelképének, az ibolyának tavaszi enyhe légkör és az ég nyájas tekintete szükséges, úgy a leánygyermek­nek szelídségre való neveltetésében is a család tagjainak kölcsö­nös meleg szeretete, az apa és anya nyájas, szelíd mosolyai lesz­nek nevelő hatással. Legyen a nőnek egy másik ékszere, például karperecze, a munka- és hivatás-szeretet, melyhez, mint gyöngyök, tar­toznak: a tisztaság, rendesség, pontosság és még egy értékesebb drágakő — a takarékosság. Feltétlenül szüksége van a munkásságra a nőnek, tartozzék bár akármelyik osztályá­hoz a társadalomnak. A szegénynek létföltötel, a gazdagnak nemes szórakozás a munka. Hány példa van arra, hogy egy-egy hanyag, vagy testileg, erkölcsileg munkaképtelenné vált férj oldala mel­lett nemcsak a háztartás vezetése, hanem az egész család eltar­tása, a kenyérkereset nehéz munkája is a nő gyenge vállaira nehezedik? Mily szerencsés ilyenkor szerencsétlenségében is a nő, ha a szülői ház képesítette őt a munkára. Az alsóbb néposz­tály leánygyermekeinek mindazon foglalkozások mellett, a melye­ket a női hivatás kijelöl, még a férfiak foglalkozásához, p. a földművelési munkálatokhoz, iparvállalatokhoz, üzletvezetéshez is kell érteniök; sőt ezen munkák által bizonyos testi edződést is kell nyerniük, hogy ama esetleg bekövetkezhető bajokkal, melyekbe számtalanszor a férfiak hibáiból eredő nélkülözések által sodorta- tik, bátorsággal küzdeni képes legyen. A vagyontalanabb közép­osztályú leányokat helyes dolog, különösen napjainkban, a bizony­talan jövő számára nemükhöz illő tisztességes kenyérkereseti módra is megtanítani (óvó-, tanítónő-, ipari foglalkozások.) Nem lehet szerencsétlenebb eljárás annál, midőn az idős anya éjt nappallá tesz, csakhogy felnőtt leányait kímélhesse. Igen visszás helyzet az, midőn az anya szobalánya kisasszony-leányainak .... A női munkássággal egy födél alatt szokott lakni a házi tisztaság, rend, a lefekvés, felkelés, napi teendők vég­zése körűi mutatkozó pontosság is. A milyen vonzó és barátságos képet nyújt egy tiszta, rendes lakosztály, a hol min­den tárgy, még a levegő is a házi nő dicséretéről beszél, suttog: ellenkezőleg épp, olyan elundoritó és visszariasztó a szennyes, piszkos, szemetes, ház, a hol legelsősorban a nő ö 11özete enged a legnagyobb rendetlenségre, lustaságra következtetni. (Folyt, köv.) — Az „egri keresztény iparoskor“ rendes évi közgyűlését 1892. évi deczember hó 24-én d. u. 3 órakor, — alapszabálya értelmében pedig alakúló közgyűlését 1893. évi január hó 1-én szintén d. u. 3 órakor tartja meg mindenkor a kör helyiségében. — A választmány ezt azzal hozza a tagok tudomására, hogy a köz­gyűléseken, melyekre ez utón is tisztelettel meghivatnak, mentői számosabban megjelenni szíveskedjenek. — Az évi közgyűlés tár­gyai : 1. Elnöki jelentés a kör 1892. évi állapotáról. — 2. Szám- vizsgáló bizottság jelentése az 1892. évről vezetett számadások tárgyában. — 3. Pénztárnok részére felmentvény megadása iránti iutézkedés 1892. évről. — 4. Költségvetés előterjesztése 1893-ik évre. — 5. Alapszabály módosítása tárgyában teendő indítvány feletti intézkedés és határozathozatal. — 6. Indítványok tárgya­lása. — Eger, 1892. decz. 12. A választmány. — Concert populaire. Egri (Weisz) Pál fiatal hegedű­művész hazánkfia, ki a múlt évben, Patti Adelina világhírű énekművésznő társaságában, Amerika nevezetesebb városaiban összesen 38 hangversenyt adott, mint már lapunk utóbbi számá­ban jeleztük, — az Egerben felállittatni szándékolt népkonyha javára, Szentkirályi Irén és Bauer Boriska urhölgyek, valamint Beleznay László hírlapíró közreműködésével a jövő 1893-i k év január 2-á n, a törzskaszinó nagy termében hang­versenyt rendez, a következő érdekes és változatos műsorral: 1. He ged ü verseny Bruchtól, előadja Bgri Pál. 2. „Magyar ábránd“. Sipos Antaltól. Zongorán játsza Szentkirályi Irén urhölgy. 3. Szavalat, Beleznay László. 4. Spanyol tánczok Sarasa­iétól. Hegedűn előadja Egri Pál. 5. Capriccio brillante, Mendels­sohntól. Két zongorán előadják Szentkirályi Irén és Bauer Boriska urhölgyek. 6. Ábránd „Faust“ opera dallamai fölött, átírta Wieniavszky. Hegedűn előadja Egri Pál. Kezdete fél- nyolcz órakor. Belépti dijak: számozott ülőhely 1 frt. Belépti dij 50 kr. Karzat 30 kr. Jegyek, f. decz. hó 22-étől előre válthatók Bauer H. Széchenyiutezai kereskedésében. — Thomson Cézár, a hegedű-király, korunk egyetlen hegedű-művésze, aki a fölülmulhatatlan Paganini tehnikai mes­terfogásait s titkait elsajátította, — ki nem rég Budapesten tar­tott hangversenyén, a főváros összes zeneértő közönségét bámu­latra ragadta, — a jövő 1893-ik év tavaszán hazánkban hang­ve rseny-kö rutát szándékozik tenni, Kahlig Róza, európai hirü énekmüvésznő társaságában. A hírneves müvészpár ez utjok- ban Egerben is kész egy hangversenyt rendezni, még pedig 1893-ik évi márczius hó végén, vagy april elején, amikor, azt hiszszük, hangversenyök már megtartható lesz a színkörben. Mi­után azonban a müvészpár igénye hiröknek megfelelő, s csak ha ez igényök előre biztosítva lesz, hajlandók Egerben hangversenyt tartani: tisztelettel fölhívjuk az igazi, nagy müvé- vészet. iránt érdeklődő müveit közönségünket, hogy a páholyok, illetve a helyek idejekorán való elfoglalása iránt 1 egkésőbb 1893-ik évi febr. 1-ső napjáig gondoskodni szíveskedjék. Páholyok ára 8 frt. I. r. zártszékeké 2 frt. II. r. zártszékeké 1 frt 50 kr. stb. Helyek iránt, biztosit ék-előleg lefize­tése mellett, Bauer H. Széchenyi-utczai üzletében gondos­kodhatni. —- Kinevezés. Dr. Csaplaky Lipót egri ügyvéd, az egri arany fiatalság egyik kiváló tehetségű, előkelő tagja, az ungvári kir. járásbírósághoz kir. albiróvá neveztetett ki. — Gyászhir. Dezerécsi Rósa G-usztávné, szül. Reizen- auer Anna úrnő, Rósa Gusztáv egri főkáptalani uradalmi pénz­tári ellenőr neje, müveit társas köreink egyik kiváló kedveltségit, s jótékony nemes szivéről széles körökben ismert tagja, élete 48-ik, boldog házassága 18-ik évében f. decz. hó 9-én jobblétre szenderült. A boldogult elhunytát mélyen sújtott férjén kívül nagy számú előkelő rokonság gyászolja. A boldogult temetése, f. decz. hó 11-én, díszes egyházi szertartás, s a közönség tömeges részvéte mellett ment végbe. — Köszönet nyilvánítás. Mindazok, kik feledhetetlen kedves nőm végtisztességén megjelenni, és részvétükkel fájdalmamat eny­híteni óhajtották, ez úton fogadják hálás köszönetemet. Eger, 1892. decz. 10. Rósa Gusztáv. — Kisdedek öröme. A közs. iskolaszék múlt vasárnapi ülé­sén indítvány tétetett, hogy a közelgő karácsonyi ünnepek alkal­mából az egri óvó intézetekben karácsonyfák állíttassanak fel. Az indítvány örömmel fogadtatott, s az óvóintézetek felügyelő bizottságának nő-tagjai fel fognak kéretni, hogy az ovodák nö­vendékei számára felállítandó karácsonyfák költségeit közadomá­nyok utján szerezzék be. — Kir. Törvényszékünk telekkönyvi betétszerkesztési osztálya két nagy község uj telekkvi betéteit bocsátja az uj évvel köz­forgalomba, jelesül: Tisza-Nána és Felső-Tárkányét. E községek telekkvi betéteinek szerkesztését Sipos Soma kir. törvényszéki albiró vezetése mellett Pellionis Béla és Jeszenszky Béla telek­könyvvezetők végezték. A ki ismeri birtokviszonyaink rendezet­lenségét : örömmel veszi hirűl a telekkvi betétszerkesztési mun­kálatok haladását, mely művelet a telekkönyvi állás tisztázását minden más jogi intézményünknél biztosabban s gyökeresebben eszközli az adott, legtöbbnyire igen kúszált viszonyok közt, mi által a közhitei megszilárdításán munkál. — „Palóczmesék a fonóból.“ Irta Istvánffy Gyula. Az érde­kes, és karácsonyi ajándéknak igen alkalmas mű ára 80 kr. Meg­rendelhető szerzőnél Liptó-Szent-Miklóson. — Időszerű munka. Tekintettel a fogyasztási, ital és italmé­rési adótörvényeknek nagy tömegére, miáltal a kellő tájékozódás igen meg van nehezítve, a „Fogyasztási ital és italmérési adók rendszeres ismertetése“ czim alatt Osváth Imre pestvidéki kir. törvszéki biró és Hoffman Mihály az „adóügyi szaklap“ szerkesz­tője gyakorlati kézikönyvet bocsátottak közre, mely a jelzett tör­vények és rendeletek körüli tájékozódást nagyban megkönnyíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom