Eger - hetilap, 1892

1892-12-06 / 49. szám

389

Afrikától Agrippáig terjedő ismereteket öleli föl. A kitűnő magyar irodalmi vállalatot, köztudomás szerint, első rangú Íróink látják el ismeretterjesztő közleményekkel. A most megjelent füzethez, a szövegbe nyomott számos ábrán kívül, Afrika térképe, az „Achilleion“, Erzsébet magyar királyné ő felsége korfui palotájának két pompás kivitelű rajza, s az Afrika-utazók és ismertetők nevei s munkáiknak korrendi kimutatása van csatolva. Az elegáns kiállítású, s tiszta nyomású füzetek ára példányonkint 30 kr. = 60 fillér. Kapható minden könyvkereskedésben. Ismételve a legmelegebben ajánljuk a nagybecsű munka megszerzését t. olvasóinknak.

— A Hartlebenféle regény-gyűjtemény (Collection Hartleben) czimű jeles német irodalmi vállalatból közelebbről már a X—XIY. kötetek jelentek meg, melyek Sand „A tücsök“, Mügge „Az elvesztett és megtalált“, és Thackeray „Esmond Henrik története“ czimű világhírű regényeket foglalják magokban, kitűnő német fordításban. A derék vállalatot Hartleben A. előkelő budapesti (bécsi, lipcsei) könyvkiadó czég adja ki. Minden két hétben egy kötet jelenik meg, díszes kiállítású vászon-kötésben. Az egyes kötetek ára 40 kr. Megszerezhetők minden könyvkereskedés utján. Különösen érdekes és ajánlatos olvasmányok azok számára, kik a német nyelv behatóbb tanulásával foglalkoznak.

— Furcsa háború. A világtörténelemből tudjuk, hogy volt 20 éves, 7 éves stb. háború, olvastuk és hallottuk, hogy némely háborúban a támadó, a másikban a védekező fél lett győztessé, de arra még alig volt eset, hogy a támádó önmagát verte volna le, a nélkül, hogy a megtámadottnak csak védekezni kellett volna. — Elkeseredvén az Eszterházy féle angyalföldi cog- nacgyár országszerte elért nagy sikerein, akadt egy második Don Quich-ot — igaz ugyan, hogy leeresztett sisakkrostélylyal, de a sorok közt olvasni tudók mégis csak felismerték a hamist — a ki nagy haraggal nekiment az említett gyárnak, mint dicső elődje a szélmalomnak, — hanem aztán csak úgy hanyatt is esett. Minthogy pedig úgy értesülünk, hogy azóta a közönség még jobban fogyasztja az Esterházycognacot, a közönség elvégre mégis csak legjobban tudja, mit vesz, idézzük a támadónak azt a hires mondást: „Még egy ily győzelem, és veszve vagyok.“

— Beniczkyné-Bajza Lenke válogatott regényei. Magyarország írói közt, még Jókait és Mikszáthot sem véve ki, a legolvasot- tabbak egyike kétségtelenül Beniczkyné-Bajza Lenke. Az a bámulatos termékenység, melylyel a nagytehetségű írónő évek óta lankadatlanul bocsájtja közre talentumának alkotásait, folyvást nagyobb tért hódított az olvasóközönség legszélesebb köreiben, s egészen természetesnek látszik, hogy a jeles Írónő munkái most már nemcsak egyenkint, hanem gyűjteményes kiadásban is megjelennek. Kevesen vannak, a kik a modern társadalmi életet úgy ismernék, mint Beniczkyné-Bajza Lenke, s még kevesebben, a kik oly üde közvetlenséggel tudnának róla képet festeni, nem «gyet, nem kettőt, hauem egész sereget. Ez uj vállalat tehát, melyet a Singer és Wolfner kiadóczég „Beniczkyné-Bajza Lenke válogatott regényei“ czim alatt megindít, biztos sükerre számíthat. Mindjárt az első regény („Nyoma veszett“), melylyel a gyűjtemény kezdődik, egyike az Írónő legszebb alkotásainak. Jellemzéseinek biztossága és határozottsága, meseszövésének ügyessége és leleményessége együtt oly érdekessé teszik e regényt, hogy Beniczkyné legsükerűltebb müvei közé kell sorolni, mert megvan benne az, a mit a modernizáló irók szinte félve kerülnek, de a mit az olvasók legnagyobb része megkíván: az érdeklődésnek folytonos fentartása és fokozása mindvégig, mig utoljára a mesteri kézzel bonyolított csomó mintegy önmagától megoldódik. Valóban élvezetes megfigyelés az, hogy mint tudja az Írónő művészete mindjárt az első lapoktól fogva lekötni a figynlmet s milyen egyszerűeknek látszó eszközökkel tudja a rokonszenves érdeklődést egyre nagyobbá és bensőbbé tenni. Ha hozzáteszszük még, hogy Beniczkyné regényeit a legnagyobb nyugalommal veheti kezébe a müveit közönség s adhatja kezébe serdült leányainak is, ezzel nem mondunk újat, csak Beniczkyné-Bajza Lenke tiszta, fennkölt nőiségének hódoltunk. Beniczkyné regényeit a Singer és Wolfner budapesti könyvkiadó czég adja ki igen díszes kiállítású füzetekben, Linek Lajos rajzaival. Egy-egy négy ives füzet ára 25 kr. Minden két hétben egy füzet jelenik meg. A vállalatra, mint a füzet borítékján látjuk, előfizetni is lehet és pedig 6 füzetre 1 frt 50 kr., 10 füzetre 2 frt 50 kr., 20 füzetre 5 forintjával. Előfizetés esetén bérmentve küldi a füzeteket a kiadóhivatal.

— Ifj. Nagel Ottó könyvkereskedésében Budapest, Muzeum- körut megjelent Knorr Alajos „Önügyvéd“-jének 2-ik füzete, mely úgy tartalmának gazdagsága, mint a kiállítás csinossága által tűnik

fel. A 2-ik füzet a közös kormányhatóságok felsorolása mellett ismerteti a közös hadügyminisztérium hatáskörét, a közös állami számvevőszék felállításának és a kabineti iroda működési körét. Ezután a szerző áttér a törvényhatóságok ismertetésére, felsorolja a megyei és törvényhatósági joggal felruházott városi törvény- hatóságokat, ezek jogi természetét, szervezetét, a törvényhatósági bizottság szervezetét és hatáskörét, a közigazgatási bizottságot és teendőit a közigazgatás terén, teendőit mint fegyelmi hatóságnak, viszonyát az államhoz és törvényhatósághoz, tagjainak kötelezettségét és felelősségét; az árvaszék hatáskörét; ismerteti a főügyész, törvényhatósági közegeknek, az alispánnak, jegyzőknek, a polgármesternek teendőit, a törvényhatóságok különös jogait a megyei pótadó kivetése tekintetében; a bizottsági tagok felelősségét és a fegyelmi eljárás szabályait. A községek czimű czikkben a községek jogtermészetének előadása mellett ismerteti a községek hatáskörét; a községi képviselő-testületnek, községi elöljáróságnak szervezetét, az elöljáróság felelősségét, a fegyelmi községi háztartás és községi adók kivetésének, pénztári kezelés és számvitel szabályait, valamint a községek átalakításának módját. A

III-ik fejezet a bírói hatalmat tárgyalja; nevezetesen felsorolja az első folyaraodásu bíróságokat, ismerteti a kir. járásbíróságnak szervezetét, hatáskörét; a kir. törvényszékek szervezetét és hatáskörét, különösen a kir. törvényszékeknek hatáskörét sajtóügyekben, bánya-ügyekben; a fiumei kir. törvényszék hatáskörét, a budapesti kir. kereskedelmi és váltó-törvényszék szervezetét és hatáskörét; a kisebb peresügyi bíráskodást, eme bíróságok hatáskörét, a községi bíráskodást; felsorolja az ügybiróságokat, kivételes bíróságokat és a különleges bíróságok közül ismerteti az osztrák m. bank választott bíróságának szervezetét és hatáskörét. A 2-ik füzet tartalmának gazdagsága még inkább ajánlha- tóbbá teszi e munkát. Az „Önügyvéd“ kapható füzetenkint, egy- egy füzet 30 kr. Előfizetés utján 9 füzet 2.70, 18 füzet 5.40.

— Mochnik Ferencz, osztrák nyugalmazott iskolafelügyelő, hírneves mothametikus, kinek mennyiségtani munkái fordításban hazai iskoláinkban is általánosan el vannak terjedve, — a múlt héten elhunyt Gráczban 79 éves korában.

Mulattató.

Besze János Mezö-Kövesden.

Hazaszerte ismert nevezetes ember halt meg í. nov. hó

16-án Aradon. Az elhunyt Besze János dr. az 1848-iki nemzetőrök országos főparancsnoka, Budapest és Debreczen városok disz-polgára, a korábban fönállott pénzügyi legfőbb törvényszék volt elnöke, Esztergom város volt országgyűlési képviselője stb. stb. Egy arad-külvárosi utcza egyik szegényes hajlékában fejezte be élte utolsó éveit, s hunyta le örök álomra szemeit élete 82-ik évében a boldogult, aki egykor nevezetes szerepet játszott Magyarország politikai életében. A magyar képviselőházban is egyike volt a legérdekesebb alakoknak. Besze János 1886-ban ment végkép nyugalomba, de 3000 frt évi nyugdijáról lemondott csak azért- hogy ez által is könnyítsen a mindenféle kiadásokkal tulterhel- hazán. Aradra költözött s itt élt teljes visszavonultságban, szerét nyen, de köztiszteletben élte végéig. — A boldogult mint ország, gyűlési szónok is a kiválóbbak közé tartozott. De mint h u m o- ros népszónok, „ad hominem“ argumentumaival, ritkította párját. Egy ilyen szónoklatáról akarok e helyütt, pár szóval, megemlékezni.

Besze János, mint a nemzetőrség országos főparancsnoka, egyebek közt jelen volt a kassai szerencsétlen ütközetben is, melyben a félszemű Schlick osztrák tábornok diadalmaskodott Mészáros Lázár, a magyar seregek hadvezére ellen.

A magyar hadsereg legnagyobb részt hevesi, borsodi, abauji, zempléni stb. nemzetőrökből, úgynevezett őrseregekből állott, melyeket honvédeink „bőrsereg“-nek gyúnyoltak, amennyiben a csatában nagyon féltették a — bőrüket. Hát biz ez a dolog Kassánál is megtörtént velők, mert nehogy valamiképen valamely eltévedt golyó kilyukaszsza a bőrüket, jobbnak látták „úti laput“ kötni a talpuk alá. Futottak biz azok szegények, eszeveszettül. Egynémelyik még a tarisznyáját, s egyetlen fegyverét: a kiegyenesített kaszát is eldobta, nehogy terhére legyen a sza- ladásban.

Mészáros Lázár, a forrói országút egyik pontján, néma keserűséggel, kétségbeesve szemlélte a legnagyobb zűrzavarban s rendetlenségben menekülő hadseregét. Egyszer egy lovas vágtat feléje. Bodros fürtű dandy-fiatal ember volt, fényes tiszti ru-