Eger - hetilap, 1892

1892-10-04 / 40. szám

317

el lehetünk készülve. A meteorologia tudományának minden elő- haladottsága mellett mégis úgy látszik, hogy ezek a gyakorlati, úgynevezett „p ar asz tikus“ időjövendölések még mindig több hitelt érdemelnek, s többet is érnek, mint a tudományos elméletek nyomdokain készült, s a meteorologiai intézetek által szétküldözött, ugymondott „hivatalos időjóslások,“ melyek, mint már tudjuk, nem is mindig szoktak beválni, s ép ezért nagyon helytelenül cselekednék az a mezőgazda, aki ezekben bizakodva intézné gazdasági teendőit.

Az elmondottakból már beláthatjuk, hogy mindé mai napig, tudományos szempontból tekintve az i d őj ó s 1 á s épen olyan rögeszme a meteorológiában, mint az aranycsinálás mestersége a chémiában, az örökmozgó a fizikában, a körnégyzetitése a mathé- zisben, s az örök béke a históriában stb.

Köztudomású dolog, hogy a szárazföldön az időjárás változásaira a helyi földrajzi viszonyok is jelentékeny befolyással vannak. A meteorologiai megfigyelések egészen más szempontok alá esnek a hegyes vidékeken, mint az alföldön, egészen más az időjárás a fensikon, mint lenn a mély völgyekben. S ez a körülmény is lényegesen csökkenti a meteorologiai időjóslások megbizhatóságát.

Egészen másként áll azonban a dolog a sik, derék tengereken ; a nagy oczeánokon. Itt egy tanult és gyakorlott meteorológus kezében a barometrum úgyszólván csalhatatlan eszköz, melylyel, egyéb körülmények öszszevágása mellett, a bekövetkező tengeri vihar idejét, sőt helyét is csaknem mathematikai pontossággal megjelölheti. Már pedig a tengerésznek csak a széljárással s a tengeri viharokkal kell számolnia.

A tengerészeti meteorologia e jelentőségének eredménye ama fontos nemzetközi intézmény, hogy manapság már az összes európai s amerikai partvonalak úgynevezett „viharjelző állomásokkal“ vannak bőségesen ellátva, melyek valamennyien összeköttetésben állanak egy központi főállomással, hová viharjelzési észleléseiket a legszigorúbb pontossággal beküldeni kötelesek. E központi állomás jelzi aztán sürgöny utján a közeledő vihart a legközelébb veszélyeztetett állomással, mely azt jelző- készüléke segítségével köröskörül mintegy 100 tengeri mértföldnyi távolságban rögtön tudtul adja a kerületében található, s veszélyben forgó összes hajóknak, hogy azokat a szükséges elővigyá- zatra s kellő intézkedéseik megtételére figyelmeztesse.

Nem vehetünk azonban búcsút az időjóslástól anélkül, hogy röviden meg ne emlékezzünk egy, napjainkban nagy hírnévre s népszerűségre vergődött meteorologus: Falb dr. idő jóslásairól, s illetve az általa úgynevezett „kritikus napokról“, melyeknek bekövetkezését az egész világ: tudósok és laikusok annyi érdeklődő figyelemmel kisérik.

Falb dr. időjóslási elmélete ama föltevésen alapszik, hogy a légtengernek is van ép oly természetű állandó s rendszeres hullámzó mozgása, miként aviztengernek az úgynevezett apadás (apály, Ebbe), és dagadás (dagály, Fluth). Falb dr. maga ez elméletéről következőleg nyilatkozik: „Hosz- szas megfigyelések azon meggyőződésre vezettek, hogy a dagályképző vonzó erő befolyása, melyet a hold és a nap gyakorolnak, s amely vonzó erő, elméleti csekélysége daczára, köztudomás szerint mégis oly hatalmas árapályt idéz elő a tengereken: a levegő oczeánján, s a föld belsejében rejtőző cseppfolyós és légnemű testeknél is hasonló mértékben és arányokban érvényesíti hatását, s hogy bizonyos körülmények közt hatalmas légkörbeli háborgások, földrengések, s szénbányákbeli gázkitörések feltűnő számmal s erővel jelentkezhetnek azokon a napokon, amelyeken, számítás szerint, a hold és a nap az említett folyós testekre a legnagyobb vonzó erőt gyakorolják. Ezeket a napokat nevezi Falb dr. „kritikus napoknak“ egyrészről azért, mert „az említett folyékony testek egyensúlyában forduló pontokat képeznek,“ más részről, mert ama befolyás nagyságának megítélésére nézve irányadóknak látszanak. Ilyen kritikus napok a következők: a hold legközelebbi állása a földhöz (perigáum); a hold egyenlítői allása; a nap legközelebbi állása a földhöz (perihe- lium); a nap egyenlítői állása; uj hold, és holdtölte (syzygiák); nap- és holdfogyatkozások. Ezekre esnek Falb szerint a legkritikusabb napok, melyek azonban, emez égi testeknek egymás irányában folyton változó helyzete, s egyéb behatások következtében, „kritikus voltukra“, erejökre s hatásukra nézve nagyon különböznek egymástól. Ez okból csoportosítja őket Falb dr. I. II. és III. rendű kritikus napokra. Azt állítja Falb dr., hogy a légtenger árapályánál is észlelhető a pontos kiszámítást megelőző, s illetve követő két-háromnapi különbség, épen úgy, miként ez az oczeánnál tapasztalható, s ép ezért Falb dr. e körülményt a kritikus napok kijelölésénél is figyelembe veszi.

Falb dr. ezen elmélete sok vitára nyújt alkalmat a csillagtudósok és meteorologusok körében. Van sok ellensége; de vannak, még pedig hírneves tudósok közt, számos hívei s védelmezői is, kik a Falb elméletét helyesnek, s a tudomány elhaladása érdekében a további kifejlesztésre alkalmasnak s érdemesnek tartják. Addig azonban, mig ez elmélet igazi tudományos értéke alaposan ki nem derül, s a gyakorlati életben nem érvényesül: a Falb-féle kritikus napokat már csak kíváncsiságból is nem árt figyelemmel kisérnünk, de azoknak kelleténél nagyobb fontosságot tulajdonítani ez idő szerint nem volna okosság. _________ Sz. I.

P

ályanyertes néptanítók.

Megemlékeztünk annak idején Mautner Ödön budapesti magkereskedő pályadijairól, melylyekkel ama néptanítókat óhajtotta kitüntetni, kik a konyhakertészet terjesztése és előmozdítása terén a legtöbb eredményt bírják felmutatni.

Midőn elolvastuk a pályázatot, legott tisztában voltunk a felett, hogy itt egy nagyon fontos és nagy horderejű mozgalommal állunk szemben.

Mert, hogy a konyhakertészetnek nagy közgazdasági és közegészségi consequentiái lehetnek, azt senki sem kétli.

Továbbá, mert ama, mintegy 20,000 főből álló testület, melyet úgy neveznek, hogy magyar néptanító, a legesleghivatottab médiumnak látszik a konyhakertészetet a köznép köreiben terjeszteni és a hazának leendő polgárait is fogékonynyá tenni iránta.

És végre, mert a Mautner-czég ösztöndíjai oly jelentékenyek voltak, a minőkkel azelőtt sem a konyhakertészetet, sem a kertészkedő néptanítót nem istápolta senki.

Méltán nagy érdeklődéssel viseltettünk e verseny eredménye iránt; de velünk együtt a nagyközönség is.

Ma aztán tudomásunkra jutott az és azt látjuk belőle, hogy a szeptember 16-án ülésezett bíráló bizottság a következő pályázó tanító uraknak ítélte oda a dijakat:

Mares János urnák Lénárdfalván, az I-ső dijat 500 arany frankot ;

Meskó Gáspár urnák Pályin, a Il-ik dijat 400 arany frankot;

Vajszada Károly urnák Rappon, a III-ik dijat 300 arany frankot;

Szabó Albert urnák Költőn a IV-ik dijat 200 arany frankot;

Balázsy Gyula urnák Fótoson, az V-ik dijat 100 arany frankot;

Gönczy Bertalan urnák Tokajban, a Vl-ik dijat 80 arany frankot;

Veress Lajos urnák K.-Szécsényben, a VH-ik dijat 50 arany frankot;

Jirimiás János urnák Vezenden, a VIII-ik dijat 40 arany frankot;

Jurás János urnák Galsán a IX-ik dijat 30 arany frankot;

Tóth Endre urnák Uj-Verbászon, a X-ik dijat 20 arany frankot.

A vett rövid értesítés még azt is emliti, hogy az ülésen felvett jegyzőkönyv főbb mozzanatai a „Néptanítók Lapjá“-ban lesznek közzé téve.

Nem olvastuk még a „Néptanítók Lapjáénak itt említett számát, de megfelelői eg az ügy nagyon fontos lényegének, azt óhajtanok belőle olvasni, hogy a magyar néptanítók helyes érzékkel jól felfogták a dolog horderejét, és ily intelligens, valamint nagyszámú testület tömegesen érdeklődött a verseny iránt.

Hogyha a „Néptanítók Lapjá“-ban ezt olvashatjuk, akkor okunk és jogunk van úgy a hazai konyhakertészetnek, valamint a czélirányos, a gyakorlati és az életrevaló iránt lelkesülni tudó magyar néptanítóknak is gratulálni. Vederemo.

— Dr. Samassa József egri érsek úr ő exja a múlt szerdán, f. é. szept. hó 28-án Budapestre költözött, hogy a delegácziók ülésein részt vegyen. Érsek főpásztor ő nmlga ez alkalommal már saját fővárosi palotájában fényesen berendezett lakását foglalta el.

— Ferencz napját, I. Ferencz József, szeretett apostoli királyunk ő felsége névnapját, a mai napon, f. okt. hó 4-én, kegyelettel ünnepli városunk hazafias közönsége, hála-imát bocsátva