Eger - hetilap, 1892

1892-09-06 / 36. szám

286

ismerőseimnek, az idő rövidsége miatt látogatásokat nem tehetvén, ez utón mondok Isten hozzádot! Supka Béla.

— Gyászhir. A kassai hadgyakorlat házi ezresünkből, az Egerben állomásozó 60 sz. csász. és kir. Appel-gyalogezredből is megkövetelte a maga áldozatát. A nevezett ezred egyik jeles főtisztje, Quintus József lovag, őrnagy, a katonai érdem és hadi érem, továbbá a szolgálati kereszt tulajdonosa, ez a derék törzstiszt, kit nemcsak családi összeköttetései fűztek szorosabban városunkhoz, de aki nemes jelleme, szelíd lelkülete s magas műveltségénél fogva müveit társas köreinkben is kiváló tisztelet szeretet s közbecsülés tárgya volt, erős meghűlés következtében támadt rövid betegség után, f. szept. hó 3-án, élete 48-ik, boldog házassága 10-ik évében Kassán elhunyt. A boldogult hűlt tetemei Egerbe szállíttattak, s ugyanitt tegnap, hétfőn, f. szept. hó 5-én, fényes egyházi s katonai szertartás, valamint városunk közönségének tömeges részvéte mellett, tétettek a Fájdalmas Szűzről nevezett sirkertben az örök nyugalom helyére. A szerető s szeretett férj elhunytét mélyen sújtott özvegye, szül. Khindl Ida úrnő, — a jeles törzstiszt elvesztését házi ezredünk tisztikara fájó szívvel gyászolja. Az ezred tisztikara szintén adott ki gyász- jelentést a derék kartárs elhunytéról.

— Közgyűlés. Városunk képviselő testületé folyó hó 7-én délután 3 órakor közgyűlést tart, melynek egyik fő tárgya a fogyasztási adók és italmérési adónak 1893-ik évre leendő bérletére vonatkozó pézügyigazgatósági értesítés.

— Értesítés. A hevesmegyei legtöbb adót fizetők névjegyzéke 1893-ik évre összeállittatván, mindenki által betekinthetés és a netáni felszólamlások megtehetése végett folyó év szeptember hó 4-től számítandó 8 napon át a megyei irodában közszemlére lesz kitéve, mely körülményről az érdekeltek ezennel értesittetnek.

— Az ifjú nemzedék. Városunk kánikulai csöndjét a múlt hét napjaiban egyszerre szokatlan elevenség, pezsgő élet váltotta fel. Megérkezett az iskolák népsége, szüleikkel együtt, s főbb utczáink és az iskola-épületek egyszerre megtöltek apró emberekkel. Iskoláink legnagyobb részénél f. szept. hó első napjaiban kezdődtek a beiratások, s ezúttal némely iskoláinkban oly szokatlanul nagy számmal jelentekeztek a beiratkozni kívánó ifjak, aminőre már évek óta nem volt példa. Különösen a ft. cisterci- rend vezetése alatt álló főgymnásiumunkban,— miután közönségünk nemcsak tudja, de már sajnosán tapasztalta is, hogy ministeri szigorú rendelet folytán egy-egy osztályra 60 tanulónál több föl nem vehető, — már a beiratkozások első napján, szept. 1-én, oly rendkívüli tolongás volt, hogy számosán csak széttépett ruháik árán juthattak be az igazgatói lakásba, melynek ajtaját ismételve kivetette sarkaiból a betoduló türelmetlen közönség, úgy, hogy különösen az alsóbb osztályok már szept. 1-én alig egy óra alatt teljesen be voltak töltve. Főgymnásiumunknál a mai napig bejegyzett tanulók száma 415, tehát haladja a múlt évi létszámot. — Állami reáliskolánknál is fölös számban jelentkeztek a beiratkozni kívánók, kivált az I. osztályra úgy, hogy az igazgatóság — mint halljuk, — kénytelen volt a miuisterium- hoz fordulni, hogy a megszabott 60 tanulón fölül még néhányat fölvehessen. — Hasonlag rendkívüli számmal jelentkeztek a tanítványok a belvárosi rom. kath. elemi iskoláknál is, hol, mint értesülünk, némely osztályokban a növendékek száma százat is meghalad.

— Történelmi hangverseny Egerben. Káldy Gyula, a budapesti zeneiskola igazgató-tanára, Kuliffay Izabella, Szegheő Vilma, Pallay Vilma és Kolozsváry Etel kisasszonyok továbbá Veress Sándor és Mayer Adolf a magy. kir. opera tagjainak közreműködésével a múlt szerdán, augusztushó 31-én nagy számú közönség részvéte mellett tartotta meg történelmi hangversenyét nyári színkörünkben. Az ügyesen összeállított programm három szakaszban a XVI. XVII. és XVIII. századbeli magyar dalokat, nótákat és tánczda- rabokat chronologikus sorrendben foglalta magában, kitüntetésével annak, miként keletkezett egyik-másik Thököly vagy Rá- kóczy korabeli magyardalból némely mai nap is fennálló népdal vagy nóta. Az első szakaszban Thököly idejéből egy „tábori dal“-t énekelt, majd a „Bujdosók éneké“-t mutatta be Veress Sándor a m. kir. opera baritonistája, kit kilépésekor — mint régi ismerőst — zajos tapssal fogadott a közönség. Veress úrnak a hangja páratlan s e mellett elpusztithatlan erős bariton. Ugyané szakaszban Szegheő k. a. énekelte a „Magyar Gályadarabok énekét“ a XVII. századból és az ebből keletkezett újabb népdalt. Szépen és érzéssel énekelt. — A második szakasz a Rákóczy korabeli dalokat és tánczokat foglalta magában, nevezetesen egy „Kurucz dal“-t s egy „Erdélyi hajdú táncz“-ot, előadva Veress úr által. „Kurucz tanya“ czimen Szegheő Vilma, Pallay Vilma és Kolozsváry Etel k.-a-nyok énekeltek egy számot, mindnyájan kellemes, behízelgő hangon. Legérdekesebb részét képezte e szakasznak a „Rákóczy Ferencz dala“ két verzióban előadva Szegheő Vilma és Veress úr által; majd a hires „Rákóczy nóta“, melyből a Rákóczy indúló készült mély oboán előadva Mayer Adolf úr az operai zenekar tagja által, mely után Kuliffay Izabella k. a. játszotta el zongorán kiváló ügyességgel egy ügyes átiratban a „Rákóczy induló“-t. Meglepő számot képezett az ezután Káldy által zongorán előadott „Rákóczy nóta“ is, oláhos stylben, félhangok nélküli tilinkószerű czifrázataival, mely után „Bercsényi nóta“ következett, úgy, amint azt a múlt században Bihari még játszotta, Kuliffay Izabella k. a. és Káldy úr által négykézre zongorán előadva. A „Rákóczy kesergő“-jét Szegheő Vilma k. a. énekelte sok bensőséggel, kisérve Mayer ur által oboán. — Érdekes száma volt e szakasznak a „Balogh Ádám nótá“-ja Veress úr által; majd a „Bujdosó éneke“ a hangversenyző társaság összes tagjai által előadva. A második szakaszt Kolozsvári Etel k. a. fejezte be a „Rákóczy Ferencz imádságának“ megható érzéssel való előadásával. — A harmadik szakasz az újabb s többnyire mai nap is fennálló szerzeményeket mutatta be a XVIII. századbeli német világból. E szakasz első tétele a Czinka Panna nótája volt négykézre előadva Kuliffay k. a. és Káldy úr által. Ezt egy tréfás dal a német tánczra, majd egy gunydal a német divatra, követte, az előbbi Kolozsváry Étel k. a., az utóbbi Szegheő Vilma és Pallay Vilma k. a-k. által előadva Azután Veress úr énekelt egy szatirikus dalt II. József idejéből. A közönség mindhárom számot megujrázta. Végül a programmot Kuliffay Izabella k. a. és Káldy ur által négykézre előadott hires Chlopitzky-nóta zárta be. — A tanúlságosan ösz- szeállitott programm előadásában az oroszlánrész Káldy Gyula urat illeti, ki annak minden egyes számát zongora-játékával kisérve egészítette ki, s kinek csak köszönettel és elismeréssel adózhatunk hogy e történeti hangversenyt létrehozta, megismertetvén bennünket az előző századok e jeles termékeivel.

— Egri művész-növendék a tatai müvészestélyeken. Esz ter- házy Móricz gróf a magyar zene- s énekművészet ez ép oly nagylelkű, mint ritka bőkezű Mecénása, a f. é. augusztus hó utolsó napjaiban Tatán lefolyt lóversenyek alkalmából, nemes úri passiója, s szokásához képest, ottani fejedelmi kastélyában, magas vendégei számára ezúttal is rendeztetett a kastély pompás színházában művészi estélyeket, hangversenyeket, s operai előadásokat, melyeken, ismert jelességű művészeken kívül, kiválóbb tehetségű, s nagy reményekre jogosító müvésznövendékek is működtek közre, nagyobb részt a nemes gróf pártfogoltjai. Ez alkalommal a nemes gróf, — mint nem rég lapunkban is jeleztük, — e művészi estélyeken való közreműködésre kegyes volt meghívni kedves földinket, Alföldi Irén kisasszonyt, a magyar opera-iskola ez általán dicsért jeles tehetségű s ritka szép hangú növendékét is, ki a megtisztelő meghívást elfogadva, testvére, dr. Alföldy Dávid egri fiatal ügyvéd kísérete mellett el is utazott Tatára, hol több hangversenyen kívül, „Az eladott menyasszony“ czimű, még eddig hazánkban ismeretien operában is föllépett, melynek egyik főszerepét már Tatán tartózkodása idején, rövid pár nap alatt kellett betanulnia. Daczára annak, hogy Álföldy Irén színpadon jelmezes szerepben még soha sem lépett fel, — nemcsak gyönyörű hangjával, pompás énekével, de drámai játéka ügyességével is teljesen meghódította a nagyon is követelő ízlésű arisztokrata közönséget, sőt maga a műértő nemes házi gazdát is annyira meglepte, s elragadta, hogy a t. kisasszony művészi tehetségei iránt való magas elismerésének a legmagasztalóbb szavakban adott kifejezést, s megígérte a t. kisasszonynak, hogy további művészi kiképeztetéséről gondoskodni, s intézkedni fog, hogy Alföldy Irén k. a. a magasabb énekművészetben a világhírű énekművésznő: LuccaPaulinától nyerjen tökéletes kifejlesztést.

— Színészet Egerben. Kömley Gyula földink, a szath- mári és deési színházak igazgatója, jól szervezett dráma-, népszínmű- és operette-társulatával e héten városunkba érkezik, s előadásait a nyári színkörben f. szept. hó 12-én fogja megkezdeni. Kömley Gyula társulata ez idő szerint egyike a legjobb s legelőkelőbb vidéki színtársulatoknak. Az ügyes igazgatónak ugyanis sikerült a vidéki legkiválóbb színi erők közöl többeket megnyerni társulata számára; ezenkívül, úgy halljuk, hogy a társulat már huzamosabb ideje működik együtt, s igy a darabok jól be vannak tanulva, mi mindenesetre nagy előnyére lesz a társulatnak, valamint az a körülmény is, hogy Révai Nándor karmester vezetése alatt 7 tagból álló gyakorlott zenekara van. A Kömley-féle társulat kiválóbb s ismertebb tagjai: Cserváry Hon és Irma, Yida Etel, Vertan Anna énekesnők; Sághyné, Szilágyiné, Miklóssy Ilonka, Kissné Árpássy Kata, Sághy Rózsika,