Eger - hetilap, 1892

1892-08-16 / 33. szám

263

részről ennek ily rohamosan leendő keresztülvitele egyáltalán lehetetlen, másrészről pedig a m. kir. belügyministerium 1891-ik év szeptember 21-ről kelt 42.314/VI—11. leiratával a csatornák elzáratását elrendelő 64.289/87. számú rendeletének végrehajtását felfüggesztette. Eger város Tanácsának 1892. évi augusztus hó

8-án tartott üléséből. Lefévre, h. polgármester.

— Thaisz Elek, Budapest egykori nagyhírű rendőrfőkapitánya, Veldes krajnai fürdőhelyen, hová erősen megrongált egészsége helyreállítása végett ment, — a múlt héten elhunyt. Ha „memoires“-eit megírta, nevezetes adatokat fog szolgáltatni Budapest erkölcstörténetéhez.

— A Juhász Sándorféle ház. Néh. Juhász Sándor, volt városi adópénztáros, ki gazdasszonyával együtt a hírhedt Paulikféle rablógyilkosságnak esett áldozatul, vagyona nagy részét végren- deletileg Eger városára hagyta. Széchenyi-utczai háza, hol meggyilkoltatott, a múlt napokban adatott el árverés utján. Megvette Lengyel Andrásné 2800 írtért.

— Az egri kath. legény-egyesület által múlt hó 24-én az érsek-kertben rendezett nyári-mulatság alkalmával felülfizettek: Dr. Samassa József 25 irtot, dr. Kozma Károly, ő nagysága a júl. 10-iki szinelóadás alkalmával is 10—10 frtot, Szele Gábor, Zsen- dovics József, Dankó Mihály 5—5 frtot, Stephanovszky Sándor 1 frt 80 krt, Tancsa Lajos, 1 frtot, Csalogány, Nagy Gyula, Zander Nándor, Orczán Sándor, Kelemen Lajos, Simkovics Imre, Saád Henrik 80—80 krt, Bablonkay József 70 krt, Kelemen György, Kiss Alajos, Frank Ferencz, Hagerer Károly, Hibay György, Orosz Kálmán, Ruzsin Bertalan 60—60 krt, Szegedy Mihály, Ozsvárth Gyula, Bunday Lajosné, Bátorffy Lajosné, Sztupka János 50—50 krt, Szabó Árpád, Sir Istvánná, Koncz Lajosné, Dicz Ferencz, Szabó Istvánná, Brozecsovics Ferencz, Fendt Mátyás, Benőcs Béla, N. N. 40—40 krt, Neszvadba Gyula, Deutsli József, Öregpap, Horánszky István, Sulcz István, Dallos Mihály, Szatmáry Bertalan 30—30 krt, Tóth Ágoston, Szlavik Kálmán, Kovács Pál, Greskovics N., Huszár Mihályné, Gallcsik János, Staud István, BalkayJózsef, Labisek László, Kronberger Ferencz, id. Balkay József, Ösmeretlen, N. N. 20—20 krt, Szabó Gyula, Család Ferencz, Csuhay István, N. N., N. N., N. N., N. N., N. N. 10—10 krt, N. N. 5 krt, Kölbl Lajos czukrász pedig a mulatság alkalmával 3 drb. czukrászati dísztárgyat kisorsolt a jótékony czél javára 20 frt értében. — Fogadják a fönt elsorolt nemesszivü adakozók ezen jótékonyságukért az egyesület leghá- lásabb köszönetét.

— „Pipacsok“ czim alatt kiadandó elbeszéléseire hirdet előfizetést Dely Lajos nevű úri ember Egerben. Előfizetési fölhívásában azt mondja, hogy először hozzá akar, ha csak egy porszemmel is, járulni műveltségűnk ama fenséges palotájához, amelyet irodalmunk szellemi munkásai a jövő ezredek számára s a magyar nemzet örök dicsőségére építenek; másodszor szolgálatába óhajt szegődni a Jótékonyság angyalának, hogy ez utón is jusson valami ama kincstárba, amelyből a humanizmus keze osztogatja áldásos jótéteményeit. A „Pipacsok“ vaskos kötetét Bran- kovics György hírneves (?) írónk látta el előszóval, s nyolcz elbeszélést fog magában foglalni, melyet 1 frt 60 kr. előfizetési árért minden halandó megszerezhet magának. Szerző az előfizetési dijak 20%-át az országos jegyzői árvaház alapja javára fogja fordítani. Az előfizetési pénzek Blay István könyvkereskedőhöz lesznek küldendők (Eger fő-utcza); a kötet pedig f. évi okt. hó 30-án fog megjelenni. — Szerző, — mivelhogy nevét még eddig nincs szerencsénk az irodalmi téren ismerni, — úgy látszik, sok önérzettel, s még több bátorsággal bir, hogy mindjárt egy 1 frt 60 kr. árú vaskos kötettel kíván a ma már e téren nagyon is elkényeztetett publikum elé lépni, még pedig, mintegy kihívás képpen, oly czim („Pipacsok“) alatt, melyet már egy-két ismertebb nevű iró is felhasznált előtte. — No de — vederemo! Szépirodalmunk, mai minden ijesztő szaporasága mellett, sem áll maradandóbb becsű productiv tehetségek s termékek tekintetében oly magaslaton, hogy minden újabban fölmerült igazi tehetségnek ne volna okunk őszintén örülni. De az igazi tehetségnek, mert csak ennek van, szerénytelenség nélkül, joga e téren a nyilvánosság elé lépni. Az igazi tehetség munkája pedig nem szorul se Jókai, se — Brankovics György ajánlólevelére. Régen megmondta a példaszó: „Jó bornak nem kell czégér!“

— A legszebb gyöngyök a földkerekségén. A legszebb gyöngy az, amelyet Tavernier franczia utazó háromszáz év előtt a perzsa sahnak eladott 3.375,000 frankért, s mely most is a perzsa uralkodó birtokában van. Egy másik keleti uralkodónak birtokában van egy 121/* karátos gyöngyszem, mely teljesen átlátszó s egy millió frankra becsülik. Susupoff herczegnőnek is van egy

keleti gyöngyszeme, melynek szinpompája páratlan. E gyöngyöt calaisi Georgibus 1620-ban IV. Fülöp királynak adta el 80,000 darab aranyért. Most 1.125,000 frankra becsülik. XIII. Leo pápa szintén birtokában van egy elődeitől örökölt, gyöngyszemnek, melyet 500,000 frankra becsülnek. Frigyes császárné 32 gyöngyszemből álló nyakéke 875,009 frankot ér. Erzsébet magyar királynénak van a legszebb és legbecsesebb gyűjteménye fekete gyöngyökből.

— Olaszország bortermése. Olaszország, köztudomás szerint, most a legnagyobb bortermelő állam Európában, s miután úgyszólván tőszomszédunk, legjobban tarthatunk tőle, hogy borkereskedésünknek hatalmas konkurrencziát csinál, s boraink árait, melyek a philloxera-pusztitás óta jelentékeny emelkedésnek indultak, ismét erősen le fogja nyomni. E konkurrenczia már közelebbről is érezhető lesz borpiaczunkon, mert Olaszországból, hol az idén kitűnő bortermésre számítanak, már is tetemes megrendeléseket tettek hazai borkereskedőink. Igaz, hogy az olasz közönséges bor, az úgynevezett „vino nostrano“ olyan, mint a nálunk úgynevezett „három emberes bor“ (kettő lefogja az ivót, a harmadik pedig bele tölti), amelytől az embernek, mint mondani szokták, a bicska kinyílik a zsebében, s még azokat a bűneit is kivallja, amiket soha el nem követett; — de hát fő dolog az, hogy igen olcsó. Az olasz lírát 45 krjával számítva, Olaszországban, az utóbbi években szüret alkalmával jó mustbort lehetett kapni 4—5 írtért hektonkint. De szüretkor az aszúhoz hasonló fehér és vörös uj borok is megszerezhetők hektonkint 18—23 írtjával oszt. értékben. Az ó borok árai vi- dékenkint s minőség szerint igen változók Olaszországban s

4—24 frt. közt ingadoznak. Cataniában, Olaszország egyik legnagyobb bortermelő vidékén a legjobb bort is meglehetett venni hektonkint 8—9 írtért. Különösen a felső-olaszországi és sziczi- liai fehér borokat tartják közönséges asztali használatra igen alkalmasoknak s kellemeseknek. E mellett jutányosak is. Áruk hektonkint 6—11 frt közt változik. Általán azt tartják, hogy hazánk borszükséglete legjobban és legolcsóbban Olaszországból január-aprilis hónapok folyamán fedezhető, mikor már az olasz borok lefejthetők, hosszabb szállításra is alkalmasok, s a mi legfontosabb, ez időszakban, midőn a termelők magok kínálják boraikat, legjutányosabban is szerezhetők be.

— Az ásítás, tudvalevőleg, az unalom s az álmosság jele, s némelyek a sok ásitást kóros állapotnak tartják. Annyi bizonyos, hogy ragadós állapot, s ha a társaságban valaki ásít, csakhamar a többiek is követik. Alkalmasint ez az oka, hogy az etikett modern szabályai szerint a társaságban az ásitást illetlen dolognak tartják. Most egy svájczi orvos, Naegeli 0. dr. mindezen előítéletekkel szemben homlokegyenest ellenkező állást foglal el, s azt hirdeti, hogy az ásitás nemcsak nem beteges és illetlen állapot, hanem mint a tüdő egyik leghatalmasabb gimnasztikája, nagyon is szükséges és nélkülözhetetlen gyógyító eszköz tödő- és fülbajokban. Az ásitás nem egyéb, mint nagy lélekzetvétel, mely nemcsak erősen tágítja a tüdőt, hanem még meg is szabadítja a beleszorult egészségtelen levegőtől, s azt üde léggel helyettesíti. Ezért tanácsolja, hogy mellőzve minden társadalmi előítéletet, minél gyakrabban ásítsunk, sőt az ásitást még mesterséges módon is törekedjünk előidézni. Maga a doktor úr föl is találta az ásitás előidézésének mesterséges módját s arra meg is tanítja mindazon páczienseit, kiket tüdő- és fülbajokban azzal kúrál, hogy minél gyakoribb ásitást ajánl nekik. S mint állítja, e gyógykezelése a legtöbb esetben meglepő eredményre vezetett.

— Az „lllustrirte Welt“ német szépirodalmi folyóirat újabb évfolyamának két első füzetét küldték be szerkesztőségünkhöz. Az „lllustrirte Welt“ egyike a legcsinosabb kiadású német folyó iratoknak; képmellékletei, valamint a szövegbe nyomott képei s ábrái igen szépek, valamint tartalma is igen gazdag, változatos, mulattató s e mellett tanulságos is. A folyóirat Stuttgartban jelenik meg a német könyvkiadó intézet kiadásában; de megrendelhető a könyvárusok utján is. Egyes füzet ára 30 fillér (körül- bolül 18 kr. osztr. értékben.)

— „A kiengesztelt átok.“ Regény, irta P. Szatmáry Károly. A nemrég elhunyt kiváló elbeszélőnek e hátrahagyott műve élénken juttatja eszünkbe azt a kort, mikor az olvasónak nem hosszú lére eresztett „lélektani elmélkedéseket“ nyújtottak a regény vagy elbeszélés czége alatt, hanem valóságos jól megirt és eleitől végig érdekfeszitő történetet. A lélektan benn volt magában a mesében s nem kellett azt még külön rátukmálni az olvasóra. Szathmáry azon elbeszélők közzé tartozott, akik nem zavarták össze az absztrakt tudományt a regényhős művészetével, hanem szépen megszőtte a maga cselekményeinek szálait, aztán ismét