Eger - hetilap, 1892

1892-08-09 / 32. szám

253 is kellemetlenséget okozzak. Mélyen érzett köszönettel a meg­tisztelő figyelemért, le kell tehát mondanom a személyes talál­kozás szerencséjéről. Mit midőn őszinte sajnálattal a méltóságos elnökséggel közlök, kérni bátorkodom egyszersmind, hogy az ide mellékelt 500 forintot az egyesület javára részemről elfogadni méltóztassék. Többire hazafias üdvözlettel vagyok a méltóságos elnökség kész szolgája: Samassa dr. sk. egri érsek.“ — Az egri érs. joglyceumon — mint az igazgatóság velünk közli — az új tanév szeptemb. 1-én kezdődik. Beigtatási és beiratási határidő szept. 1—8.; később jelentkezőknek fölvételük iránt külön kell folyamodniok igazgatói utasítás szerint. — A tanévet megnyitó istentiszteletnek, valamint az előadások meg­kezdésének napját külön feketetáblai hirdetmény fogja tudatni. — Azon joghallgatóknak, kik az új tanév alatt mint egy évi önkénytesek tényleges katonai szolgálat-idejöket fogják tölteni, csak ezen körülményt kell egyszerű levélben bejelenteniük, s ezzel ők minden további jelentkezés nélkül a tanintézet kötelékében maradnak, s mint ilyenek megtartják netaláni ösztöndíjukat s illetőleg jogosítva vannak katonai évök alatt is jogtanulói ösz­töndíjért folyamodni. — Azon egyévi önkénytesek, kik a tényle­ges katonai szolgálattól most szept. végével fognak szabadulni, október 1 — 8. jelentkezhetnek a fölvételre, illetőleg beiratásra. Mind a fölvétel, mind a beiratás posta utján beküldött írásbeli kérelemre is megtörténhetik, de a kérvényezőnek október 8. után 8 nap alatt személyesen kell a további teendők végett az igaz­gatónál és egyes tanáraival jelentkeznie. Végzett gymnásiumi tanulóknak, kik az uj tanév alatt tényleges egy évi önkénytes katonai szolgálatban lesznek, s csak azután szándékoznak jogta­nulói pályájokat megkezdeni: szintén érdekükben áll már most szeptemberben fölvétetni magokat a főiskola kötelékébe, azaz beig- tattatni, mert igy katonai évök alatt ők is megtartják netaláni tanulói ösztöndíjukat, s illetőleg képesítve s jogosítva lesznek ily ösztöndíjért folyamodhatni. — Az egri érs. joglyceumnál a sze- génysorsu szorgalmas hallgatók tandíjmentességre s a segítő­egyesület támogatására bírnak igénynyel. — Az egri polg. Lövésztársulat 1892. augusztus 14. és 15-ik napjain versenylövészetet rendez, amelyre a vendégeket is szíve­sen látja. — Az egri koszorús dalkör. Az országos dalárszövetség az idén f. aug. hó 17—19-én Budapesten tartja meg az országos dalversenyt, érdekes műsorral, mely utczáinkon óriási falra­gaszokon olvasható. E dalárversenyen az egri koszorús dalkör is készül megjelenni, hogy eddigi diadalainak koszorújába újabb — Van itt egy fegyencz — beszélte egyebek közt vezetőnk, — aki évek során át a legjámborabb, s legpéldásabb magavise­letét tanúsította az intézetben. Nem csak igaz bűnbánó, ájtato- san vallásos, s hű, odaadó, engedelmes volt az elöljárók iránt, mint az eb; hanem egyike volt a legmegbízhatóbb kémeknek. Nem történhetett a fegyenczek közt a legcsekélyebb fegyelmi vétség, titkos összebeszélés, mozgalom, szökési kísérlet stb. amit az elöljáróságnak nyomban el ne árult volna. Egy alkalommal egy hatlövetű revolvert csempésztek be, száz patronnal, a fegyenczek közé. Az igazgató azonnal értesült a csempészetről; de a legszigorúbb kutatás és nyomozás után !se lehetett kitudni, hová rejtették a revolvert, s a töltényeket. Hu­szonnégy óra múlva ez a kémfegyencz már tudta, hogy hol van elrejtve a revolver, és a töltények, s azonnal elárulta az igaz­gatónak. Nyolcz évig játszotta ez a furfangos fegyencz a jámborság s kémkedés szerepét, hogy az elüljáró­ság telj es bizalmát ki nyer je, s a fegyintézeti őr­ség éber figye lmét k ij átsz a. A nyolczadik eszten­dőben — megszökött. — Nyolczévig szimulált aleg- bámulatosabb következetességgel s kitartással, — hogy szabaddá lehessen! . . . Azonban kárba veszett a fáradsága; mert az intézeti belső fegyőrség elül megugrott ugyan, — de a bakák, kik a fegyintézet körül a külső őrséget teljesitik, — nyakon csípték. A különféle iparműhelyeket is sorra néztük. Az egyikben asztalos, a többiekben kovács, lakatos rézműves stb. munkák ké­szítésével foglalatoskodtak a fegyenczek. A rézművesek épen ak­kor igen csinos fénykép-állványokat készítettek, minők mostanában divatosak. Most a szabóműhelybe léptünk, ahol mintegy 20—25 fe­gyencz katona-kabátok és nadrágok varrásával foglalatoskodott. Egyik vezetőnk, a fiatal reform, tiszteletes, megszólalt: babérokat fűzzön, s esetleg ismét egy értékes versenydij elnye­résével gazdagítsa eddigi dijait, s újabb dicsőséget szerezzen az „egri“ nevének. De hogy a versenyen részt vehessen, sok pénzre van szüksége, melyet a dalkör kasszája ez idő szerint nem fö- dözhet. Hogy tehát az útra szükséges összeget előteremtse, dal­körünk a múlt héten két mulatságot rendezett közönségünk szá­mára: egy hangversenyt, s egy kerti mulatságot. A hangverseny a múlt kedden, f. hó 2-án ment végbe a színkörben, mely alka­lommal dalkörünk közönségünknek bemutatta azon dalokat, me­lyeket az országos dalárünnep egyik estéjén az összes dalárdák együttesen fognak énekelni. A hangverseny szellemi tekintetben fényesen sükerűlt, s a legkövetelőbb müigényeket is kielégítette. Dalkörünk soha még oly szépen, annyi Ízléssel, s oly fegyelme­zetten nem énekelt, mint ez alkalommal. Egész előadásán érez­hető volt ama páratlan szorgalom, odaadás, önérzet és lelkese­dés hatása, melylyel dalkörünket az uj karmester, Lányi Ernő az egri székesfőegyház jeles karnagya oktatja s vezeti. Különösen meglepő szép szabatossággal, s hévvel énekelték dal­nokaink Lányi Ernő „Muzsikálnak“ . . . czimű egyik legsüke- rűltebb férfi-négyesét, melyet a közönség meg is ujráztatott, s viharos tapsokkal jutalmazott. Sajnos, hogy a dalkör e nemes törekvését közönségünk, minden buzdítás daczára sem méltányolta. A színkör csaknem kongott ; z ürességtől, minek foly­tán a tiszta jövedelem nagyon is szerény volt. Ennek reparálá­sára dalkörünk a múlt vasárnap, f. hó 7-én az érsekkertben, igen érdekes, változatos, és elmésen mulatságos programmal né­pies kerti mulatságot rendezett 20 kros belépti díjjal. Az egri dalkör nyári-mulatsága az érseki-kertben vasárnap délután kitü­nően sükerűlt. Bár anyagi tekintetben nem ütött ki úgy a dolog, amint a dalkör várta, maga a mulatság lefolyása, s az ott jelen­levő hullámzó nagy közönség az erkölcsi sükert teljessé tette. Az erkölcsi süker ugyan még nem elég arra, hogy a dalárok kirán­dulási költségei fedezve legyenek; mindazonáltal ez is jobb, mintha a hangversenyen mutatkozott részvétlenséghez hasonlóval kellett volna találkozniok. — Érdekes látványt nyújtott a kertbe belépett szemlélőnek, az eléje tárult mozgalmas világ. A nagy­számú közönség egy része tarka egyvelegben hullámzott a séta- utakon; más része a Zander N. csinosan berendezett czukrásza- tában, vagy az étkező asztalok körül foglalt helyet; jobbról a katonazene harsogó zenéje hozta rezgésbe halló-idegeinket; balról Fáraónak barna ivadékai, névszerint Berkes „jól szervezett zenekara“ talpalávaló csárdásai ingerlék tánczra a nyalka egri legények és piros-pozsgás leányok nagy csoportját, nem hiányozván közü­— Hoster Fülöp! Ekkor a varró asztal mellől fölemelkedett, egy halvány, szi­kár ábrázatú, középkorú férfiú, — s előttünk állt — a váczi hírhedt sokszoros rablógyilkos. Mintha akkor lépett volna ki a fodrász-officinából. Lapos koponyáján a haj mértani pontossággal volt ketté választva, s a homlok fölött két oldalt, a legújabb gigerli-divat szerint, rézsut elnyirva. Ha a fegyeucz-uniformis helyett tisztességes polgári öl­töny van rajta, bátran megjárja holmi blazirt, vedlett dandynek. Eléggé iparkodott arczvonásainak lehetőleg jámbor kifejezést adni, de azért szemeiben, ha néha egyikünkre vagy másikunkra rápillantott, meg-megvillant az a titkos, rejtélyes villám, mely ön­kéntelenül is megdöbbentette lelkünket. Különben Hoster — mint a tiszteletes ur beszélte, — a fegyházban példásan viseli magát, s a legutóbbi fegyenczláza- dásban nemcsak részt nem vett, de sőt annak elnyomására tö­rekedett. — Nos, Hoster, orgonáljon nekünk egy keveset, — mondá a tiszteletes ur. Közvetlen a szomszédban volt a református imaház. Hoster belépett, mi követtük. A reform, imaház egy tágas terem, kényelmes padokkal, a tiszteletes és az elüljárók számára diszes ülőhelyekkel, s szó­székkel ellátva. A szószéken s diszülőhelyeken igen szép farag- ványok láthatók, melyek valóban felköltik a figyelmet. Mindez a fegyenczek munkája. A szószék mellett egy nagyobb szerkezetű harmonium áll. Hoster mellé ült, s eléggé türhetőleg orgonáit le rajta egykét egyházi éneket. — Itt, a fogságban tanult meg orgonálni egy másik fe- gyencztársától, s most ő orgonái nekünk az istentiszteletek alatt, — mondá a lelkész ur, midőn az imaházból távoztunk, s Hoster visszatért a varró asztalhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom