Eger - hetilap, 1892
1892-08-02 / 31. szám
246 év múlva. — „Hányán leszünk akkor?“ — ezzel a kérdéssel váltak el egymástól a bucsúzók. — Az egykori pályatársak közöl az egri egyházmegyéből ma még csak egy van életben: Vochler Alajos, solymosi esperes-plebános, ki az ötven éves találkozón szintén résztvett. A lapok tehát tévesen említették föl az életben levő pályatársak sorában néh. Ivády Rudolf volt hevesi plébános nevét, aki már néhány év előtt elhunyt. — Gyászhir. Volf Károly egri főegyházmegyei ajtatos alapítványi ügyészt, városunk előkelő birtokos polgárát, tisztelt barátunkat, s családját súlyos csapás érte. Egyetlen fiú-gyermeke, a család szemefénye, ifj. Volf Károly, az egri kath. főgimnázium szép reményekre jogosító, szelíd lelkű tanulója, élete 14-ik évében, rövid betegeskedés után, f. évi jul. hó 28-án elhunyt. A boldogult ifjú temetése, fényes egyházi szertartással, városunk előkelő közönségének impozáns részvéte mellett, a múlt szombaton, f. é. jul. 30-án délut. 4 órakor ment végbe. A szomorúak vigasztalója adjon enyhületet a kedves gyermek elvesztése által mélyen sújtott szüléknek, s a csapást szintén mélyen érző családnak és nagy számú rokonaiknak. — Allatkiállitás Gyöngyösön. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület f. é. szeptember hó 8- és 9-én Gyöngyösön állatkiállitást rendez. — Megnyitás 1892. évi szept. 8-án regg. 9 órakor. Délelőtt lódijazás. Délután ló- és ügető verseny, melynek föltételei később hozatnak köztudomásra. Estve a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület bálja. — Másnap, szept. 9-én délelőtt 10 órakor katonai lóvásár. Délután a dijak kiosztása. Esti 7 órakor a kiállítás bezárása. — Kiállítási dijak: ló és szarvasmarha után darabonkint 50 kr; birka, sertés dbja 20 kr. Baromfiakért dij nem fizettetik, de ketreczet a tulajdonosok adnak. A kiállítandó állatok már szept. 7-én reggel a kiállítás helyére vezetendők, s csak szept. hó 9-én esti 7 órakor vihetők el. Az összes állatok tűz ellen díjmentesen biztosítva lesznek. Az állatok ellátását s élelmezését a tulajdonosok eszközük; azonban élelem, mérsékelt, szabott árért, a kiállítás helyén is kapható. — Hibaigazítás. Lapunk múlt számában hibásan lett közölve a Kosa Kálmán egri kir. járásbiróra vonatkozó „kitüntetés“ czimü hir. Helyesebben úgy kellett volna, hogy őt ő felsége ítélőtáblái bíróvá czimmel és jelleggel kinevezte. — Hiba igazítás. Lapunk legutóbbi számának „Az egri érsek és a magyar szentirás“ czimű vezérczikkében értelemzavaró sajtóhiba csúszott be. Ugyanis a kérdéses czikk utolsó bekezdésének 7-ik sorában „érdeklődöm“ helyett „érsekelődöm“ olvasandó. Mit ezennel helyreigazítunk. — Hevesmegye közigazgatási bizottsága, 1682/kb. 892. számú határozatával az egyenes adó után fizetendő útadót 80/°-ban és az útadó-minimumot 1 fit 50 krban állapította meg, a természetbeni leszolgálást pedig mellőzte. A közig, bizottság ezen határozata az 1890. évi I. t. ez. 32. §. értelmében a költség-előApró történetek. Fáy Andrásról. A magyar Aesopusról mindenki tudja, hogy úgy gombai tuszkulánuma, mint kalaputcai háza a fővárosban, gyülekező helye volt a reform-korszak kiválóbb alakjainak. Fóti szőlőjében országhirű szüretek tartattak; Vörösmarty ezektől inspirálva irta meg, hogy Fölfelé megy borban a gyöngy Jól teszi; Tőle senki e jogát el Nem veszi. Törjön is mind ég felé az Ami gyöngy, Hadd maradjon gyáva földön A göröngy. Aki akkor nevezetesebb ember volt, kellemes otthont talált a Fáy-házban. Nála volt az első igaz „sálon“ Magyarországon. El lehet képzelni, hogy olyan körben, hol Fáy András volt a házigazda s egy Vörösmarty, Bajza, Szemere, Széchenyi, Deák, Egressy, Schódelné, Déryné, Ferenczy stb. a vendégek, milyen szellem, milyen kedélyesség uralkodott! Csak úgy szikrázott az élez, röpködött a játszó szellemesség, s lapokat lehetne megtölteni az első magyar salon leírásával. Egyszer Fáy András névnapján ismét együtt ült az irodalom, művészet és politikai élet virága a meseiró asztalánál; a irányzat kapcsán folyó év julius hó 25-től augusztus 10-ig az alispáni irodában hivatalos órák alatt közszemlére van kitéve, hol azt bárki megtekintheti s észrevételeit benyújthatja. — Jókai — olasz nyelven. Szép vállalatba fogott a fiumei m. kir. állami főgimnázium két tanára. Ugyanis Szabó Samu és Zambra Péter tanárok elhatározták, hogy nagynevű Jókainknak valamennyi jelentékenyebb regényét olasz-nyelvre fordítják. A vállalatból most jelent meg Fiúméban az első füzet, mely Jókai „A gyerkőcz“ czimű elbeszélésének olasz fordítását tartalmazza. A füzet Edmondo de Amicis-nak, az olasz Jókainak van ajánlva. Ugyancsak a föntebb említett tanárok a vallás- és közoktatásügyi ministeriumtól azt a kitüntető megbízást kapták, hogy a fiumei m. kir. állami főgimnázium I—IV. osztályaiban jelenleg használatban levő, külföldi kiadású, s politikai tekintetből meg nem felelő olasz olvasókönyvek helyett újabb olvasókönyveket szerkesz- szenek, melyekben az anyaország történetére, kultúrájára, földrajzi és természetrajz! viszonyaira a kellő figyelem legyen fordítva. — Gyászhir. Zohor Vincze esztergályos, egri polgár, a múlt hó 25-én elhunyt. Temetése, polgártársai s ismerőseinek tömeges részvéte mellett f. hó 27-én ment végbe. — Köszönetnyilvánítás. Mindazon jó ismerőseinknek és barátainknak, kik felejhetetlen atyánk, illetve férjem végtisztességén megjelenni szivesek voltak, ez utón fejezzük ki őszinte köszöne- tünket. Eger, 1892. julius 28-án. Özv. Zohor Vinczéné és gyermekei. — A zónaidö. Kormányrendelet folytán a z ó n a i d ő tegnaptól, vagyis f. évi aug. 1-ső napjától fogva úgy a hivatalos, mint a polgári életben, városun kban is életbe lépett. A ministeri rendelet értelmében a változásnak a jul. 31-ikét követő éjféli 12 órakor kellett volna életbe lépnie; miután azonban senki se kívánhatja (?), hogy buzgó toronyőreink éjféli boldog álmodozásukat, az óraigazitás kedvéért, sötét éjfélben félbeszakítsák, a zóna-idő nálunk csak tegnap reggeli 6 órakor lépett életbe. A zóna-idő szerint tehát óráinkat 26 perez ez el kell hátraigazitanunk. Egyébkint értesítjük t. olvasóinkat, hogy a zónaidő szerinti déli 12 órát az egri kir. posta- és táviróhivatal távirdai helyiségében naponta fogják jelezni. Tévedések elkerülése végett azt is tudomására, hozzuk t. olvasóinknak, hogy az egri érs.-lyceum csiJlagásztornyában a déli 12 órát, további rendelkezésig, ezentúl is az eddigi eljárás, vagyis az egri délkör (meridiánus) szerint fogják a szokott csöngetéssel jelezni. — Miután azonban arra nézve, hogy az egri posta- és táviró hivatal a zóna-időbeli déli 12 órát nyilvános és mindenki által észrevehető módon juttassa köztudomásra, eddigelé semmiféle kormányintézkedés nem történt: igen kívánatosnak, sőt múlhatatlanul szükségesnek látszik városi hatóságunk abbeli sürgős intézkedése, hogy a főtemplomi toronyőrség telefonnal köttessék össze a táviró hivatallal, mely ez úton naponkint közölvén a zónaidőbeli déli 12 órát, e szerint történnék a főtemplomban a déli harangozás. pecsenyénél felemelkedik Szemere Pál s a következő pohárköszöntőt mondja: A, bé, cé, dé, é, ef, gé. há: Fáy András éljen soká! Mire Fáy rögtönözve igy felel: I, ká, el, em, en: Köszönöm szépen! * * * * Fáy András legtöbbre becsülte kortársai között Széchenyit; ez volt ideálja a maga reformeszméivel; ezt követte ő is a maga honboldogitó törekvéseivel. De, mennyire érezte, hogy hatásban messze elmaradnak a „legnagyobb magyar“ mögött úgy ő, mint mindazok, kiket ennek tevékenysége az ipar, kereskedelem és közgazdaság terén munkálkodásra ösztönzött, mutatja az a mondása, melyet szeretett mindenkor használni, ha Széchenyiről s róluk — követőiről — volt szó: — Széchenyi a nagykereskedő, mi többiek csak greizlerek! * * * Akkor történt, mikor Fáy András az Első Hazai Takarék- pénztár eszméjén gondolkozott, hogy Széchenyi István meglátogatta őt. Gyakran megtörtént ez, mert a nagy reformátor szerette megbeszélni a maga terveit Fáyval, kinek gyakorlati megjegyzéseire, bírálataira igen sokat adott. Ez alkalommal épen a Vaskapu munkálatai voltak szóban s megbeszélték a végzendők mikéntjét a náluk szokásos alapossággal. 1
