Eger - hetilap, 1892
1892-08-02 / 31. szám
244 Abban sincs kétségem, hogy e nemes és hazafias ügyben magas szellemű főpságunk: egri érsek ur ő exja, s a mélt. főkáptalan tagjai teljes készséggel fognak bennünket támogatni. Miután pedig a czél elérésére, hogy tudniillik az Egerben elhelyezendő fiumei tanulók a magyar nyelvben minél jobban gyakorolkassák magukat: legfőképen az szükséges, hogy ez olasz tanulók magyar családok körébejussanak, teljes tisztelettel arra kérem egri s esetleg az itt környékbeli azon tisztelt polgártársaimat, kik bennünket e nemes és hazafias ügy keresztülvitelében támogatni, s illetve fiumei tanulókat a szünidők alatt családjuk körébe minden dij nélkül felfogadni hajlandók, hogy ebbeli szándékukat s készségüket alulírottal mi- elébb tudatni kegyeskedjenek, hogy az ekkép elhelyezendő fiumei tanulók számára nézve idejekorán tájékozhassuk magunkat. Eger, jul. 30. 1892. Szabó Ignácz. Méhészeti kiállítás és vásár Budapesten. A kiállítás szabályzata. 1. A magyar méhészeti egyesületek és a budapesti Kereskedelmi Muzeum a német, osztrák és magyar méhészek XXXVII. vándor gyűlése alkalmából a városligeti nagy iparcsarnoknak időleges kiállítások számára fentartott részében méhészeti kiállítást és ezzel kapcsolatos vásárt rendeznek, mely f. é. szeptember 11-én megnyittatik és október 31-én bezáratik. 2) a kiállítás tárgyai: a) méz és pedig lépesméz keretekben, és szinméz üvegekben vagy más edényekben. b) különféle méhészeti ipartermékek u. m. mézszesz, mézbor, mézsör, mézlikőr, mézeczet, mézben befőtt gyümölcs, és con- servek; mézczukorkák, mézeskalácsok és sütemények. c) viasz, sárga és fehérített minőségben, valamint mülépek- re feldolgozva. d) méhkaptárok. e) méhészeti eszközök. f) mézüvegek vagy bármely más anyagból készült méztartó edények. g) élőméhek. h) mézelő növények és azok magvai. i) méhészeti taneszközök és méhészeti irodalom. 3. A bejelentés az ide csatolt bejelentési iv egyes rovatainak pontos kitöltése mellett f. é. augusztus 1-éig a Kereskedelmi Muzeum igazgatóságánál eszközlendő; a kiállításra bejelentett tárgyak pedig legkésőbb f. é. szept. 1-ig beküldendők. Az élő méhek szept. 10-ig estig beszállitandók. Később beérkező tárgyak felett a bizottság határoz, de ezek bírálat tárgyát nem képezik. 4. Minden küldemény a legalkalmasabb módon jól csomagolandó, ahhoz a kiállító nevét és lakhelyét, a kiállítási tárgy megnevezését, mennyiségét, súlyát és árát magában foglaló jegyzék csatolandó s minden egyes darabra a kiállítónak csinosan nyomatott czimkéje reáragasztandó. A küldemény feladásakor, annak tartalmáról a muzeum igazgatósága levél utján külön is értesítendő. 5. A kiállítók vasúti igazolványt nyernek, melynek alapján a kiállításra szánt és a kereskedelmi Muzeum czime alatt feladott tárgyak, a magyarországi vasut-vonalokon az oda és visz- szaszállitásnál, a vasúti szállítási dij 50%-nak elengedésében részesülnek. 6. Térdij nem fizetendő, a szükséges állványokat és asztalokat a Kereskedelmi Muzeum igazgatósága dijtalanul szolgáltatja. A kiállításra szánt első négy nap után eladott tárgyak után eladási járulék nem követeltetik. A négy első napon eladott tárgyakat azonban a vevők csakis szeptember 15-től kezdve vitethetik el. A négy első kiállítási napot követő vásáron a Kereskedelmi Muzeum által eszközölt eladások és megrendelések után 10% jutalék fizetendő. 7. A muzeum igazgatósága a beküldött kiállítási tárgyak megromlása esetében nem nyújthat ugyan kártérítést, mindazonáltal megteendi mindazon intézkedéseket, melyek azok jókarban tartására szükségesek. 8. A kiállítási tárgyaknak a kiállítás és vásár befejeztéig el nem adott része, ha azok felett a kiállító november 10-ig nem rendelkezett, elárvereztelek és a befolyó pénzösszeg a szabályos 10% levonása után a kiállítónak rendelkezésére bocsáttatik. 9. A kiállítás alkalmából a következő dijak és kitüntetések állandnak rendelkezésünkre: I. Állami dijak: 3 magyar állami aranyérem, 10 magyar állami ezüstérem, 25 magyar állami bronzérem. II. Egyleti dijak: 3 egyleti arany érem, 20 egyleti ezüst érem, 50 egyleti bronz érem. III. Pénzbeli jutalmak: 5 dij, egyenkint 5 darab arany. 10 dij, egyenkint 3 darab arany, 20 dij, egyenkint 1 darab arany, 50 dij, egyenkint 3 ezüst forint. Ezen érmeken és pénzbeli jutalmakon kívül elismerő oklevelek is fognak adatni. 10. A dijak és kitüntetések odaítélése egy bíráló bizottság feladata lesz, mely a kiállítás első napján kezdi meg működését és ugyanazon napon be is fejezi; úgy, hogy az odaítélt dijak kihirdetése és kifüggesztése a kiállítás második napján eszközölhető legyen. 11. A bíráló bizottságot a vándorgyűlés és kiállítás előkészítésére kiküldött bizottság fogja alakítani olyformán, hogy ezen bíráló bizottságban mindazon államok, melyekből kiállítók jelentkeztek, jelentkezésük számarányához képest képviseletet nyerjenek. Reggeli 10 óra után érkeztünk a vonaton Trencsénbe, hol a város és az elüljáróság részéről a legszívesebb fogadtatásban részesültünk. Itt is, mint egész utamban csaknem mindenütt, számos jó ismerősömmel — többnyire régi tanítványaimmal — találkoztam. Trencsénben jöttem össze a többek közt Szür- nyeghy Mihály, trencséni kir. törvényszéki bíróval, ki ifjabb éveiben a Múzsákkal is foglalkozott, s az „Eger“ tárczájában megjelent számos, csinos versei által is közkedveltségűvé tette magát közönségünk előtt. Itt találkoztam Krasznyánszky Károly piarista-, trencséni gymn. tanárral is. Mindketten derék tanítványai voltak az egri cist r. főgymnásiumnak. Trencsén, gyönyörű fekvése s vidékével, valamint hatalmas várának festői szépségű romjaival, tourista-szempontból is rendkívül érdekes. Különösen, meredeken emelkedő sziklacsucson épült vára, a nagyhatalmú oligarcha, a hírhedt trencséni Csák Máté egykori sasfészke, impozáns benyomást tesz a szemlélőre. A trencséni vár, mely a maga idején jelentékeny erősség volt, elpusztításáig viszontagságos éveket élt át, s a háborús időkben nehéz ostromoknak volt kitéve. Csák Máté után a hires Stibor vajda birtokába jutott. Az 1528-ik évben Szapolyai János két hive s elszánt vezére: Baracskay Pál és Kozár Benedek védték a várat, ezer jól fegyverzett kuruczczal, Ferdinand ellenkirály hadvezére, Katzianer támadása ellen. De árulás és a városban kiütött iszonyú tűzvész kényszeritették a vitéz őrséget, hősi védelem után, a vár feladására. Ekkor pusztult el a trencséni vár. A rombadőlt vár később a Forgách-, majd az Illésházy- grófok tulajdonába került. Az 1835-ik év óta a báró Sinaféle uradalomhoz tartozik. Társaságunk szintén megostromolta a trencséni várat, s egész a fellegvár tornyáig felhatolt. Amazonjaink, a kedves hölgyek, mindvégig hősileg kitartottak velünk. A trencséni romok egyik legérdekesebb látnivalója a sziklába vájt 76 lábnyi mély várkut, mely azon a vidéken a „Szerelem kútja“ név alatt ismeretes, a hozzá fűzött következő regényes monda után: A trencséni várat Szapolyay István gróf építtette föl ama hatalmas erősséggé, mely utóbb annyi ostrommal daczolt. De minél nagyobb terjedelmet vett a vár, s ennek következtében minél jobban szaporodtak lakói, annálinkább érezhető volt a vízhiány, miután a várban levő két kis cisterna utóbb már nem volt képes a várbelieket elegendő mennyiségű ivó vízzel ellátni; a sziklafalak rendkívüli magassága miatt pedig képtelenségnek látszott e sziklákba kutat ásni. Midőn Szapolyay egy Ízben a törökök ellen intézett hadi kirándulásából, mely alkalommal az ellenséget egész Moldváig üldözte, diadalmasan, s gazdag hadi zsákmánynyal terhelve tért vissza trencséni sasfészkébe, bájos neje, Hedvig számára is hozott egy zsákmány-ajándékot: Fatimét, egy előkelő török főur rendkívüli szépségű fiatal leánykáját, kit harczi kalandozásai közben, számos török harczosokkal együtt, szintén foglyul ejtett. Fatime páratlan szelídségével s jóságával csakhamar megnyerte úrnője, a büszke Hedvig rokonszenvét. Egy szép napon, a béke zászlaja alatt megjelent a trencséni várban, Omár, egy magas állású, s ritka férfias szépségű fiatal török lovag, fényes kísérettel, mesés értékű kincseket hozva magával, hogy Fatimét, imádott jegyesét a fogságból kiválthassa.
