Eger - hetilap, 1892
1892-01-26 / 4. szám
4-ik szám. Előfizetési dij: Egész evre . ő írt — kr. Félévre . , 2 „ 50 „ Negyed é' re. I , 30 , Kgy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasábozott péti! sorliel.v után 6, bélyegad«- fejében minden hirdetést!*. 30, nyilttérben egy petif- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Poh ti Kai $ vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-uteza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könykereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. third. 2 frt. 50 kr. A községi iskolák ügye Egerben. Halász Ferenc*, kir. tanácsos, Hevesmegye kir. tanfelügyelője, a múlt évi deczember hóban terjesztette elő a megyeki zisrazsrat isi bizottság havi ülésében, terjedelmes, szakszerű s több lek metb n igen érdekes jelentését a népoktatás állapotairól Hevesmegyében, a lefolyt 1890/1-iki iskolai évben. A n gv részletességgel kidolgozott jelentés egész terjedelmében m gjelent a „Hevesmegye közigazgatási lapja“ czimű megyei hivatalos Közlöny 1891-iki d-cz. 17 érői kelt 53. számában. A jelentésből közöljük a következő fontosabb adatokat.-. Hevesmegyében a tankötelesek összes száma 42,558; és pedig nemi különbség szerint fiú 21,721; leány 20,837. Vallásra nézve: rom. kath. 37.665: gör. kafh. 3; lielv. hi f. ev. 2771 ; ágost. h f. 52; izraelita 2056. Nyelvre nézve mindnyájan magyarok. Iskolába járt összesen 38,242; kik közöl elemi népiskolába járt fin 14.200; leány 13,802; összesen 28,002; ismétlő iskolába járt fiú 8,113; leány 4,411; összesen 8,524; iparos tanoncz-isko- lába járt 1005; al-ófokű kere-kedelmi iskolába 105; középiskolába (9—15 éves fiú) 606. — Az iskolába járók vallásuk szerint: rom. ka'h. 33,773; gör. kath. 3; helv. hitv. ev. 2,458; ágost. hi f. ev. 58; izraelita 1,950. Iskolába nem járt: 1,692 fiú; 2,624 leány; összesen 4,916 tanköteles. I'kolamulasztási birság fejében befolyt készpénzben 793 frt. közmunkában ledolgoztatott 475 frt. birság. Az iskolába járók közöl tankönyvvel el volt látva 36,029; a tankönyveket nélkülözte 2,213 növendék. Hevesmegyében, a két rendezett tanácsú várossal együtt van 117 polgári község, melyek közöl mindenikben van iskola. — A népoktatási intézetek összes száma 199; melyek közöl állami jellegű 1; községi 28; rom. kath. 140; helv hitf. 15; izraelita 11; inagánlag engedélyezett 4. Ezek közöl elemi 191; iparos-iskola 6; alsófokú kereskedelmi iskola 2; vegyes iskola 146; fiuk számára 29; leányok számára 24. Ezen iskolákban volt ösz- szesen 209 tanterem. A jelentés községenkint kimutatja az iskolába nem járt tankötelesek számát. E kimutatás szerint legtöbb, iskolába nem járó tanköteles volt Egerben 453 (13 — 15 éves) leány; és Gyöngyösön 263 (13—15 éves) leány. Mindkét városban azonban az ismétlő korban levő leány-tankötelesek tovább képzése polgári leányiskola hiánya miatt nem volt eszközölhető. E hiányon Egerben a folyó iskolai évben segítve lön az által, hogy az egri angolkisasszonyok zárdaépületében, Zsendovics József apátkanonok ő nsga nagylelkű áldozatkészsége s két angolkisasszony jelentékeny anyagi hozzájárulása folytán a külső leányiskola a szükséges tantermekkel kiegészíttetett. A lefolyt 1890/1-iki isk. évben Hevesmegye területén 18 uj tanítói állomás rendszeresittetett. A folyó 1891/2-iki iskolai évre pedig 14 újabb tanítói állomás lett rendszeresítve. Végűi a jövő 1892/3-ik isk. évre összesen 19 uj tanítói állomás szervezése lett biztos kilátásba helyezve. Az 1888-ik évtől kezdve Hevesmegyében összesen 102 uj tanítói állomás rendszeresittetett, átlag évi 400 frt. javadalmazással, minek folytán ezen tanítói állomások évi kerek 40,000 frt uj kiadással terhelik községeinket. illetve a hitközségeket. — Ezen állomások közöl 65 immár tényleg be van töltve; 3 év alatt a többi is be fog töltetni, tűinek következtében 3 év múlva teljesen meg fog szűnni iskoláink tulnépessége. Az 1890/l-;k isk. évben volt 323 tanítónk; 3 év múlva lesz 374. Az 1890/1-iki isk. évben uj iskolai építkezés történt 17 községben, összesen 46 675 frtnyi kiadással. A lefolyt négy év alatt összesen 154.100 frt. költséggel építettek Hevesvármegyében iskolákat! Egyesek közművelődési czélokra a lefolyt iskolai évbfii a következő nemes zivű adományokat tettek: Dr. Sainassa József egri érsek ur ő exja Felső-Tárká- j nyon 2700 frt., és Hasznos-Hután 823 frt. költséggel épittetett ( iskolákat; Meszléuyi Gyula szatmári püspök ur ő mlga Kis- Körén 4500 frt. költséggel 2 tantermű iskolát építtetett; Winter béig Gyula ur puszta-horthi birtokán 2000 frt költséggel emelt iskolát s abban 250 frt. fizetés és teljes ellátással oki. tanítónőt alkalmazott; Balta József ez. kanonok tiszanánai plébános úr az ottani rom. katli. iskola költségeihez 300 írttal járult; Újhelyi Lajos sarudi rom. kath. plébános űr isk. építkezési czélra 200 frtot; Puky Miklós űr a szárazbeoi iskola fölépítésére szintén 200 frtot adományozott. A lefolyt, iskolai évben a megye területén 10 község állított 120 frt költséggel népkönyvtárat. Megyénk területén 323 tanítói állomás között 19 van olyan, amelynek évi javadalmazása a 300 frtot el nem éri. Remélhető azonban, hogy e bajon rövid időn segítve leend! Az 1890/1-iki iskolai évben még mindig 104 osztatlan népiskolánk volt. Ezek közöl 13 Egerben található! — 53 iskolában egy egy tanítóra 100-nál több növendék jutott. Ezek közöl türhetlen állapotok vannak 19 községben! — minek folytán ily iskolákban kielégítő tanítási eredményt kiváuni sem lehet! Az írni olvasni tudás, mint a népoktatás alapmértéke szerint vizsgálva a lefolyt 1890/1-iki isk. év tanítási eredményét, a jelentés a kővetkezőket konstatálja: a 28,002 elemi iskolába járó növendék közöl 12-ik életévét betöltötte s igy az iskolából kikerült 3576; — ezek közöl jól tudott inti és olvasni 3467; mig 104 gyermek elhagyta az iskolát anélkül, hogy Írni olvasni megtanult volna. Ránk, egriekre nézve igen nagy fontosságú s megszívlelendő a kir. tanfefügyelö jelentésének következő passusa : „Egerben, a vármegye székhelyén, a külvárosi osztatlan népiskolák tanítási eredményének foko- zása czéljából ismételve előterjesztetett azon javaslat, hogy a községi és felekezeti népiskolákban, amelyek a múltban vívott elvi harezok következtében egymáshoz közel vannak elhelyezve, s melyekben tanítók és tanítványok rom. katholikusok, — a növendékek a tanitás sükerének fokozása czéljából, kezdők (I — II oszt.) és haladók (III. — VI oszt.) csoportja szerint széf osztassanak. Ezen törekvés azonban — úgy látszik, elvi nehézségek miatt, — máig sem valósult. — Minthogy az egri külvárosi népoktatási viszonyok a vármegyeszékhely közművelődési érdekeinek mai szervezetükben egyátalán meg nem felel nek ; minthogy továbbá az sem várható, hosry a város a phyiloxera által okozott aggasztó közgazdasági viszonyok közepette iskoláinak fen tartásába, annálinkább fejlesztésére maholnap
