Eger - hetilap, 1892
1892-07-26 / 30. szám
238 haladó idő óta városunkban fennálló gyakoi’latnak; és miután ezen gyakorlat helyességét igazolja azon körülmény is, hogy úgy az összes tisztviselők, valamint a közös hadseregbeli- s honvéd-tisztek lakbér- illetősége is ezen beosztás szerint szolgáltatnak, ki, és igy az ettől eltérő intézkedés, sem a háztulajdonosoknak sem a bérlőknek semmi előnyt nem nyújt, és a helyett, hogy a gyakorlati életben csak zavarra s ebből keletkezhető visszaélésekre szolgáltatna alkalmat, még azon kellemetlen helyzetet is megteremtené, hogy minden évben két téli hónapban rendszeresen február és novemberben lenne költözködés, mely körülmény az illetőkre igen terhes és hátrányos volna — az esetben ha a minister nem egyezik bele az eddigi gyakorlat jóváhagyásába; e testület a tervezett szabályrendelet alkotásától eláll. Az árvaügyi szabályrendelet, mely miniszteri jóváhagyással újból ellátva van, kihirdettetett, kinyomatása elrendeltetett, s egy eredeti példánya alkalmazkodás végett az árvaszéknek kiadatott. A Pécsi-féle háznak katonai irodákúl leendő megvételére vonatkozó javaslatnak, az 1880-ik évi XXII. évi 110-ik §-a értelmében leendő tárgyalására 2-ik határidőül folyó év augusztus hó 22-ik napja tűzetett ki. A közlegelők értékesítésére vonatkozó belügy- ministeri leirat folytán adott küldöttségi javaslat alapján elhatároztatott, hogy a közlegelők kezelésére vonatkozó és szabályrendeleten alapuló eddigi gyakorlat fentartassék, s ily értelemben a belügyministeriumhoz felirat intéztessék. — Meghívó. A Mátra-egylet (a M. T. E. osztálya Gyöngyösön) az eddigi augusztus 15-iki nyári közgyűlés helyett, ez évi nagy kirándulását folyó hó 30- és 31-én tartandja. — Indulás a benei vendéglőtől julius 30-án, szombaton reggel 6 órakor gyalog át a parádi Cseviczéhez. Az üveghuta, csevicze, Sasvár megtekintése után kocsikon a Timsósfürdőhöz megérkezés d. e. 11 órakor. — Ki odafelé gyalog nem kiván menni, reggel, vagy pedig a d. u. 4.19-kor Vámos-Györkről induló gyorsvonattal a budapestiekkel is jöhet. Este Párádon félhétkor a Budapesti és Egyetemi osztályok kiránduló tagjainak fogadása. Este az Annából tartatik, mit tájékozás végett az abban részt venni kívánó kiránduló-társak tudomására hozunk. Reggel a testvér-osztályok tagjaival együtt mátrai kirándulás. Indulás reggel 6 órakor. Az Ilonavölgyön át kocsin megyünk, majd a Rózaszállás érintésével reggel 8.30 pkor a Saskőre érkezünk. Pihenés után 10 órakor leszünk a Kékesen, hol villásreggeli s a Gyöngyösről elénk jövő tagtársak várnak. A Mátratoronytól a Jávoroson, Gyökeresen, Hanák-kilátón át érkezés Benére d. u. félkettőkor. Itt 2 órakor társas ebéd s a kirándulás feloszlik. Az egész (parádi) kirándulásra jelentkezni lehet julius 25. délig Adler Zsigmond urnái Gyöngyösön, — később jelentkezőknek éjjeli szállás nem bizto- sittatik. A kékesi kirándulásra (villásreggeli) jelentkezni lehet julius 29. délig ugyanott. Ugyancsak ő nála váltandók 1 írtért ebédjegyek péntek (29.) estig mindazok által, kik a parádi kirándulásban részt nem vesznek. Jegy nélkül ebéd nem biztosit- tatik. Kérjük t. tagtársainkat, hogy tömeges megjelenésükkel szerencséltessenek s családjaikat, vendégeiket nyerjék meg a kirándulásra. Úgy a hölgyeket, mint az urakat kérjük, hogy lehetőleg egyszerűen, kiránduláshoz alkalmas öltözetben méltóztas- sanak megjelenni. Rendezők: a parádi kirándulásnál Hanák Kolos, a kékesinél (és villásreggeli) Hirschl Antal, Benén (ebéd) Szabó Béla tagtársak. Gyöngyös, 1892. julius 18-án. A rendező bizottság. — Csanády Sándor meghalt. Az öreg kurucz, a 49-iki függetlenségi eszmék három, legmegcsontosodottabb bajnokának, a szélső ellenzék legszélsőbb triászának (Csiky Sándor, Patay István, Csanády Sándor) legutólsó tagja, a múlt héten követte társait a tulvilági parlamentbe. Elhunyt élete 79-ik évében Nagy- Kerekiben, egy zsellérházban, szemben a fejedelmi Bocskay- kastélylyal, melynek, a hozzátartozó nagy úri birtokkal együtt még csak nem rég is, ő volt a tulajdonosa. Magyar gavallér-passiói, de legfőkép pártczélokra tett rendkívüli áldozatai elnyelték a vagyont, úgy, hogy a hires kurucz, agg korának utolsó éveiben már csupán képviselői napidijainak egy csekély töredékéből tengődött. Az 1861-ik év óta, kevés megszakítással, tagja s egyszersmind a legeredetibb és sajátságosabb alakja volt a magyar parlament alsó házának. De egyszersmind a legsíorgalmasabb képviselő is, aki — ha csak elháríthatatlan körülmények nem akadályozták, — egyetlen ülést sem mulasztott el, s ilyenkor mindig ő volt az első, aki a képviselőházban megjelent, s egyszersmind az utolsó, ki onnét távozott. A legújabb parlament első ülését, mint korelnöknek, neki kellett volna vezetni, de e tisztet el nem fogadta, mert — mint mondá — fekete-sárga zászló alá nem megy, s úgy van meggyőződve, hogy nem a nemzet van teremtve a királyért, hanem a király a nemzetért, méltóztassék tehát az uralkodónak ide Budapestre lejönni, s itt nyitni meg az országgyűlést. — Az öreg ur különben gyakran felszólalt a képviselőházban, s közderültséget keltett beszédeiben elmaradhatat- lanok voltak ismeretes frázisai „az átkos közösügyes kormányról,“ „Tisza Kálmán bihari elveinek szegre akasztásáról,“ s amaz óhajtásáról, hogy „bárcsak lefújná már egyszer a szél a magyar király fejéről az osztrák koronát.“ S midőn ezért az elnök megvonta tőle a szót, eldicsekedett vele, hogy ő ezt ő felségének szemébe is megmondta, midőn az uralkodó a nagy éhínség után beutazta az országot, s Csanády bátyánk lovas bandérium élén fogadta ő felségét; — s nagyon csodálkozott, miért haragszik az elnök azért, amért ő felsége sem haragudott meg. — Néhány év előtt Csanády Sándor, Patay Istvánnal, Egerben is megfordult hű elvtársuk, Csiky Sándor bátyánk meglátogatására. Csanády Sándor f. hó 16-án még részt vett a képviselőház ülésében. Másnap haza utazott Nagy-Kerekibe. Itt érte a halál csöndes álom közben. A képviselőház jegyzőkönyvileg adott kifejezést elhunyta fölött való részvétének, a függetlenségi és 48-as párt koszorút küldött az elhunyt ravatalára, s gondoskodott, hogy temetésén a párt kellőkép legyen képviselve. — Feltételes vasúti megállóhely Andornakon. A f. évi aug. hó 1-től kezdve a füzes-abony-egri szárnyvonalon közlekedő személy-vonatok „Andornak“ 4 sz. őrliáznál az utasok le- s felszállása czéljából feltételesen meg fognak állani. A 6401 sz. vonat indul Egerből d. e. 8 ó. 54 perczkor, s Andornakra érkezik 9 ó. 12 p.-kor d. e. A 6402 sz. vonat indul Füzes-Abonyból d. e. 11 ó. 38 p.-kor, Andornakra érkezik d. u. 12 ó. 4 p.-kor. A 6403 sz. vonat indul Egerből d. u. 3 6. 46 p.-kor, Andornokra érkezik d. u. 4 ó. 4 p.-kor. A 6404 sz. vonat-indul Füzes-Abonyból d. u. 5 ó. 35 p.-kor, Andornakra érkezik 6 ó. 4 p.-kor. — Elura-szinház. Schulze Annetelli „Elura-szinházával“ a f. évi aug. hó közepe táján városunkba jő, ha ez alkalomra sükerűl pár előadásra a nyári színkört megkapnia. Annetelli már a múlt évben készült hozzánk Elura-szinházával, de akkor a szinkört a színészek tartották elfoglalva. Annetelli Elura-szinháza igen érdekes művészi mutatványokat produkál. A többek közt igen meglepő az a mutatványa, midőn egy élő lovas embert lovastól együtt a közönség szeme láttára eltüntet a színpadról. Ha eljő Anuetelli uraság, azt hiszszük, közönségünk kellemes és mulatságos egy pár estét fog eltöltbetni ebben a kánikulásan unalmas időben. — Az egri alsófokú kereskedelmi iskola értesítője, az 1891—92-iki tanévről. Közli Szőke Sándor igazgató. A most megjelent értesítőt az igazgató vezeti be „Adatok a tanév lefolyásáról“ ez. ismertetésével, melyből közöljük a következő figyelemre méltóbb adatokat : Az iskolának a lefolyt tanévben 69 tanulója volt. — A felügyelő bizottság mandátuma a lefolyt évben lejárván, a bizottság volt tagjai újból megválasztattak, egynek kivételével, kinek helyére Balkay István gépész-lakatos lépett. Az uj bizottság elnökségére újból Luga László egri érsek-ly- czeumi nyomda-igazgató választatott meg, ki ez iskola s bizottság élén, már évek hosszú sora óta áll, minden elismerésre méltó ügyszeretettel s lankadatlan buzgalommal. Alelnökűl Babócsay Sándor köztiszteletben álló ügyvéd választatott meg. A lefolyt év iskolafentartási költsége 1089 frt 50 krban lett előirányozva. Ennek fedezésére tandijakból befolyt 414 frt a többi összeget Egerváros közönsége pótolta a legnagyobb elismerésre méltó készséggel. Kiváló fontossággal bir az igazgatói előterjesztés azon passusa, mely szerint a lefolyt tanévben kereskedőink a tanulók jutalmazására oly szép összeget gyűjtöttek egybe, hogy annyit az eddigi jutalmazások összevéve sem tesznek ki. E czélra a gyűjtést Fógel Ágoston ur, a kereskedelmi iskola gondnoka eszközölte. A gyűjtés eredménye 17 frt 50 kr. volt. Ehhez járult a „Korona-asztaltársaság“ 14 frtnyi szives adománya, mely összeget a jótékonyságáról ismert derék asztaltársaság, a jó magaviseletű tanulók jutalmazására Luga L. bizotts, elnök közbenjárására ajánlott fel. E jutalmak 4—1 frtos részletekben 19 növendék között osztattak fel. — A felügyelő bizottság 1 elnökből, 1 alelnökből, 1 jegyzőbül, s 16 bizotts. tagból állott. Az oktatást az igazgatóval együtt három rendes tanító, s a különféle vallásfelekezetekhez képest 4 hitoktató teljesítette. — A statisztikai kimutatás szerint az év elején beiratkozott tanulók száma volt 3 fokosztályban 69, az év végén lett 64. Ezekből vallásra nézve rom. kath. 25, ev. ref. 1, izraelita 43. Koruk 12—18 év között változott. Anyanyelvűkre nézve magyar volt 67, idegen ajkú 2. Foglalkozásukra nézve legtöbb volt füszerkereskedő 27; rőfös kereskedő 14, divatkereskedő 11, bőrkereskedő 6 stb. Előmene
