Eger - hetilap, 1892

1892-01-19 / 3. szám

21

vosnegyedenként következőleg állapíttatott meg, s pártonként felváltva fog eszközöltetni. Hatvani külváros I. II. 111. IV. negyed, felnémeti, czifra-sáncz negyed, Makiár I. II. negyed, város I. negyed, város II. negyed, város III. negyed, és város IV. negyed. Mindazon választók, kik illető negyedeikkel le nem szavaznának, a sorrendben foglalt utolsó negyed után gyakorolják szavazati jogaikat. Figyelmeztetnek végre a választók, bogy fegyverrel vagy bottal a választás színhelyén megjelenni tilos. Eger, 1892. január hó 11-én tartott központi vál. ülésből. Du- sárdg József, sk. kpv. jegyző. Grónay Sándor, s. k. kpv. elnök.

— Adományok. A f. hó 16-án az egri jogakadémia segélyző egyesülete javára rendezett jurista-bál alkalmával eddig felülfi- zetui kegyeskedtek: Dr. Samassa József érsek ur ő exciája 25 frtot; továbbá Szele Gábor félsz, püspök és Ludáuyi Antal apát kanonok ur 10—10 frtot; özv. Majzik Viktorné 6 frt. Törőcsik József, Zsendovics József, Debreczeni János kanonok urak 5—5 frtot; Szvorényi József fógymnásiumi igazgató úr 5 frtot, Petra- vich Bertalan, Póka István, Hai ti Ede, Imre Miklós, Babies Béla, Kovács Kálmán urak 5 — 5 frtot, Volf Károly, Pommer István urak 2—2 frtot. Török Konstantin, Kállay Sándor, Berzeviczy Elek, Reinprecht László urak 1 — 1 frtot. Fogadják a nemes szivíi adakozók az egyesület hálás köszönetét. Dr. Végh Jenő, s. k. bálbizottsági pénztárnok. Dr. Csutoras László, bálbizottsági ellenőr.

— Gyászhir. Les tál Ágoston né, szül. Kelemen Mária, — Kelemen Lajos, lapunk egyik derék munkatársának nővére, — élete 31-ik, boldog házassága 13-ik évében Egerben elhunyt,. A boldogult hült tetemeit f. hó 14-én közrészvét kisérte a fájdalmas Szűzről nevezett sirkertben az örök nyugalom helyére.

— Köszönet-nyilvánítás. Mindazon t. rokonaim, jóbarátaim és ismerőseim, kik feledhetetlen jó nőm halála alkalmával kegyes részvétükkel és a temetésen való megjelenésökkel úgy a megboldogultnak a végső tisztességet megadni, mint fájdalmamat enyhíteni szívesek voltak, fogadják a helyen is forró köszönetemet.

Lestál Ágoston.

— Eljegyzés. Steiner Gizela k. a. Steiner Mór helybeli polgár leánya tegnap, f. hó 17-én tartotta eljegyzését Hi r linger Mór kereskedővel Nagyváradról.

Bianca Panteo hangversenye Egerben. Bianca Panteo, olasz hegedümüvésznő, a 12 éves csudagyermek, a jövő február hó folytán hazunkban hangversenykürutat teszen, s ez alkalommal szándéka van Egerben is rendezni egy hangversenyt. Ez azonban csak úgy fog megtörténhetni, ha müveit közönségünk részéről a hangversenyre előjegyzések által a fiatal művésznő részére megfelelő tiszta jövedelem biztosítva lesz. E czélból az előjegyzési föltételek legközelebb közöltetni fognak. Sajnos, de a hírneves bárfamüvésznő: Zamara Teréza egri-hangversenyének balsiikere — a magasabb műélvezetek iránt való érzékünket s érdeklődésünket oly rósz világításba helyezte, hogy manapság európai hírű, igazi, és önérzetes művészek csak a megfelelő siiker biztosítása mellett bajlaudók városunkban hangversenyeket rendezni. A kibocsátandó előjegyzési iveket tékát eleve is melegen ajánljuk t. müveit közönségünk köréből mindazoknak, kik a magasabb műélvezetek iránt fogékonysággal s érdeklődéssel bírnak. — Bianca Panteo, ez a világhírű, 12 éves hegedümüvésznő, ki a mai művészeti világban valódi tüneményszerű jelenség, csak nem rég adott két hangversenyt a budapesti népszínházban, mely alkalommal a fővárosi lapok a legnagyobb elragadtatással szóltak e csudagyermek-müvésznőnek nemcsak bámulatra méltó hegedű- játékáról, hanem elbűvölő, ragyogó szépségéről is egyszersmind. A többek közt egy előkelő fővárosi lap, az alkalomból, a következőket hja róla: „Bianca Panteo-nak hívják a művészet egén legközelebb feltűnt, legfiatalabb fényes csillagot. A művésznő, mint neve mutatja, eredetére olasz, s mint a sziu- lap mondja, 12 éves, s mint azt mi is bátran merjük állítani : rendkívüli művész-tehetség. Még csak nem is úgy szólhatunk róla, mint egy gyermekded hegedű-művésznőről, mert Bianca Panteo művészete korát messze túlszárnyalja. Egy igéző, elbájoló bakfis, akiben minden, úgy a művészi tehetség, mint a külső szépség feltűnő s csudálatra méltó módon van kifejlődve. A fiatal művésznő a legnehezebb s legmesteribb Viotti-, Bazzjni-, Wie- niawskyféle hangversenymüveket is a merész tehnika bámulatos biztosságával, s könnyűségével, amellett korától nem várt nemes felfogással játszotta.“

— „Egy év a szőlőben“ czim alatt Csömör Kálmán Gyöngyösön egy közlönyt ad ki, melyben a szőlők újratelepítésével

könnyen érthető népies irályban foglalkozik és sorrendben, amint a munka a szölöbeu folyik. Foglalkozik az eddig alkalmasnak bizonyult ojtások nemeivel, a direktermőkkel és végre a homoki szőlők kezelésével. — Csömör Kálmán a védekezést 1885-évben kezdette s folytatja állandóan. S most e czélra társaival a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület 10 holdas kertjét vette át. Ezen kívül mintegy 14 hold részint direkttermő s alanyokul szolgáló teleppel bírnak, s legutóbb 50 hold homokterületet telepitettek be. — Ezen havi közlöny, mely legkevesebb 16 oldalon, nyolezadrét nagyságban jelenik meg, előfizetési ára egy évre 2 frt, mely e hó 28-ig Csömör Kálmánhoz Gyöngyösre küldendő. Az első szám e hó végén jelenik meg, mely az ojtások különböző nemeivel s számos fajjal tett kísérlettel is foglalkozik.

— Uj könyvek. „Egy apácza története“, regény, irta Verga G. Olaszból fordította Zigány Árpád. Verga nevét nálunk sziczi- liai paraszttörténetei után ismerik, melyeknek gyöngye a „Sziczi- liai parasztbecsület“ czimü Mascagnitól zenésitve lett. Ezekben mint nagy realista tűnik fel Verga. Hogy azonban nagy tehetségének egy másik és nem kevésbbé érdekes iránya is van, mutatja az „Egy apácza története.“ Ez egy finom vonásokból összeállított, gyöngéd és kedves kép, mely minden olvasót megragad és gyönyörködtet. Verga e müvében a lelki élet kitűnő festőjének bizonyult; amellett a történet érdekes, a nyelvezet költői és bájos, valamint a jellemfestés is kiválóan sikerült. Az „Egy nő“ czimü elbeszélés Serao Matild, a nagy olasz regényirónőnek megragadó szépségű műve. A nápolyi életnek páratlan művészettel papírra vetett két igaz jelenete ez, tele káprázó fénynyel, meleg színekkel, izzó szavakkal s lobbanóan kitörő, égő szenvedélyekkel; és a háttérben a derűs csillagzó nápolyi ég s a susogó tenger: a habokon bolyongó reszkető fénynyel, tovasuhanó fehér alakokkal, siró mandolinhangokkal, narancsillatos fuvalmakkal, melyek az olvasót mintegy lélekdelejezö, édes álomba ringatják. A forró költői lélekkel alkotott müvet Gauss Viktor-uak valóban gyönyörű, fordítása még élvezhetőbbé teszi. Mind a két elbeszélés megjelent a Singer és Wolfner-féle Egyetemes Regénytárban, mint a vállalat VII. évfolyamának 5. kötete. Ára csinos, piros vászonkötésben 50 kr.

— Szabászat'! tankönyv. Mértékvevés. mintarajzolás és szabásról. Irta M ar gi t ai Maris. Budapest. Toldy-könyvnyomda. 1892. Ára ? Az idei könyvek között egy igen jól megszerkesztett szabászaté tankönyv az, mely teljes elismerést érdemel mindazok részéről, kik e szakmában jártassággal bírnak. Ugyanis Margitay Mariska, Margitay Tihamér festő-művészünk nővére, külföldön tanulmányozta a ruhaszabászat titkait és különösen Parisban leste el a derék azon csinos és „chic“- es állását, mely a kevésbbé csinos testalkatot, is előnyösen tünteti elő. A fővárosban tapasztalatai alapján igen jó hírű előkelő leánykák által látogatott szabászati és varró intézetet nyitott, hol a legalaposabb oktatásban részesülnek a növendékek elán nyira, hogy nem csak időtöltés, de kenyérkereset czéljából is a leggyakorlatibb ismereteket szerezhetik meg. Margitay Mariska több előkelő hölgy kívánságára összegyűjtő ismereteit és ki is adta egy igen csinos kiállítású könyvben, mely csakis nála rendelhető meg: (Budapest Kerepesi ut 14.) E könyv, melynek czime „Szabászati tankönyv“ igen egyszerű és világos modorban, jó magyar nyelven Írja le, hogyan kell pontos mértéket venni, mely fölöslegessé tegye a derék felpróbálását. Megtanít a fran- czia szabásra, a minta kivágására, a derék összeállítására és kidolgozására. Külön fejezetekben pontos utasítást ad arra, hogyan kell a tavaszi és téli kabátot, a pongyola és nyitott kabát-derekat, zubbony-derekat, matróz-zubbonyt, herczegnö-ruha és pongyola szabását, különféle franczia és egybe szabott bő ujjat, a magas, álló, gömbölyű és lehajtott gallért, az alap- és uszályok alját készíteni. A műben pontos minta-rajzok vannak, melyek a szövegnek hű magyarázói. Különösen alkalmas e könyv olyanoknak, kik a vidéken lakva, nincs épen alkalmunk a helyes és csinos szabászat elsajátítására. Ebben mindent megtalálnak, s ka kivált már némi gyakorlottsággal biruak a ruhavarrás terén, oly kitűnő mintára tehetnek szert, hogy kenyérkeresetük megkétszereződik általa. — A legtöbb fővárosi lap is nagy elismeréssel szól e munkáról. Ha meggondoljuk, hogy menyire szükségünk van egy ily műre, csak hálával lehetünk azon úttörő iránt, ki habár régi jó nevű gentry-család sarja, nem kicsinyelte a szabászatot mintegy művészetté emelni, és alkalmat, módot nyújtani a hölgyeknek akár kereseti forrás megszerzésére, akár házi takarékosságra. Mert bizony manapság tudjuk azt, mily sokba kerül a toilette és különösen a szabókontó. Mennyire dicsérendő tehát az, ha nőink vagy leányaink magok el tudják készíteni ni-