Eger - hetilap, 1892
1892-05-31 / 22. szám
174 készen tartott néhány tantuszt, s azzal csinálta a nagy boszorkányságot, mely tüstént nagyra növelte a tekintélyét a babonás házaspár előtt. Mikor a czigányasszony igy megcsinálta az útját, becsukatta az ablaktáblákat, s nagy titok pecsétje alatt megsúgta a házaspárnak, hogy ő ért az aranycsináláshoz. Ezt egyelőre nem hajlandó elárulni, de megteszi kedvükért azt, hogy minden bankót átváltoztat aranyra, ami sokkal többet ér. A gazda kapott az alkalmon, bement Gyöngyösre és busás kamatra fölszedett annyi pénzt, amennyit csak kaphatott, s ekkép 140 frtot szedett össze a czigányasszony részére. Ez átvette a pénzt s megparancsolta a gazdának és feleségének, hogy három napig szótlanul kell ülniök a jól elzárt szobában, mig ő az aranyat csinálja. A czigányaszony egyideig járt kelt ki s be, hol a konyhába egy kis paprikáért, hol az istállóba egy kis szénáért, miközben mindezt a házaspár néma bambasággal bámulta. Egyszer aztán a czigányasszony nem tért vissza többé. A jámbor házaspár azért csak ült tovább, mukkanni sem merve, nehogy a csudát elrontsa. Ültek egy napig, s ültek másnap is, de a czigányasszony csak nem mutatkozott az aranyakkal; sőt ott ültek volna még harmadnap is, ha a szomszédoknak föl nem tűnik házuk csöndje, s becsukott ablakai. Ekkor roszat sejtve, bezörgettek az ablakon, majd, feleletet nem kapva, rajok törték az ajtót. Ottbenn ült maga elé bámulva a gazda meg a felesége. Még akkor sem akartak szólni, míg végre hosszas faggatásra elárulták a titkot: „Menjetek innen, mert mi most sok aranyat várunk!“ Mikor aztán a többit is kivallották, az összecsődült falubeliek nagy nevetéssel hagyták oda a rászedett házaspárt, kik talán még most is jámbor hittel várják a czigányasszony visszatértét. — Mire képes az emberi szív? — eltekintve a sok szerelmi bánat és csalódások keserű terheitől, — legjobban megérthetjük Eebmann tanár legújabban megjelent „Anthropologiá-“jából, melyben a többek közt az is olvasható, hogy az emberi szív naponkint 75,000 méterkilogrammnyi munkát végez, ami oly • erőnek felel meg, mely képes egy másodpercz alatt 750 métermázsa súlyt egy métermagasságra fölemelni. Ugyané derék munkában azt is olvassuk, hogy az embernek az eledelek utján naponkint legkevesebb 3 liter vizet kell magába vennie. Továbbá: hogy a vér az emberi test összes súlyának tizenharmadrészét teszi ki, s hogy minden köbcentiméter vérfolyadékban mintegy ötmillió vértestecske úszik, stb. — Rendőri hirek. Öngyilkosság. Fajtli József egri illetőségű 21. éves szolga, folyó hó 22-én az egri vár Dobó-utcza felőli fokáról eltökélt öngyilkos szándékból leugrott és ennek kö- következtében belsőleg oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy másnap a kórházban meghalt. Tettének oka önvallomása szerint gyógyíthatatlan mellbetegsége volt. — Nyilatkozat. Megütközéssel értesültem arról, hogy az „Eger" utóbbi számábán a szerkesztőhöz intézett nyílt levelem némely helyeit többen olyképeu magyarázták félre, mintha azokban részint egy minden tiszteletre méltó úrnő, részint egy közbe csülésben álló férfiú ellenében sértő vonatkozások foglaltatnának. Midőn minden eféle roszhiszemü insinuatio ellen határozottan tiltakozom, kijelentem egyszersmind, hogy az említett levél tartalma, vagy annak bármely egyes passusai által eszem-ágában sem volt bárkit is megsérteni, mit minden higgadt, s elfogulatlanul józan gondolkozású ember beláthat, ha figyelembe veszi, hogy kérdéses levelem sérelmesnek állított végsoraiban „a régi czég mostani tulajdonosa“ alatt köztudomásúlag határozottan s kizárólag „az örökösök“ értendők, s igy annak csak szándékos ferdítéssel lehet más magyarázatot adni; — mig a Gvadá- nyinak Donits András poétához intézett leveléből vett citátumot, — mely nem egyéb hóbortos frázisok czéltalan halmazánál, — közülünk bárkire is csak oly ellenségeink alkalmazhatják, kik a botrányhajhászatban lelik gyönyörűségöket. Egy másik könyvbarát. — Színészet. Halmay Imre, a miskolczi állandó színház igazgatójának jól szervezett dráma-, népszínmű-, s operette-tár- sulata a múlt vasárnap, f. hó 29-én tartotta bemutató előadását nyári szinkörünkben, mely közelebbről, némi elkerülhetetlen javításokon kivűl, egy kis diszitésben is részesült, amennyiben a páholyok külső falazatát egész a talajig aranyszegélyzetü sötét piros drapereiával vonták be, mely úgy a szinköri választmánynak valamint a díszítőnek is jó Ízlésére vall. A társulat részéről bemutatóra került a Gerő Károly „Kis madaram“ czimű népszínműve, mely nem egyéb ugyan a népszínművek elcsépelt, chablonszerű jeleneteinek kevésbbé mulattató tákolmányánál, a budapesti népszínházban, mint repertoire-darab, még mindig jól tartja magát. A mi közönségünk azonban, — melynek sokaságától ez estén ugyancsak kongott a bódé, — nem nagyon mulatott a fendicsért darabon, bár az előadás, jó betanulás és ügyes rendezés mellett, kifogástalan korrektséggel, s még a bonyolultabb ensemblékben is kellő tempóban és simasággal folyt le. Az egyes szereplőkről azonban ez egy előadás után még nagyon korai volna véleményt mondanunk, annál kevésbbé, mert péld. Gyurmán Alice k.-a.-t, kinek már tegnapi játékán is feltűnt a kiváló színi temperamentum, — hálásabb szerepben óhajtjuk látni, migBorossról alig lehetne kedvezőleg nyilatkoznunk, ha tegnapi trivialitásig fokozott szereplése után kellene őt megítélnünk. El nem hallgathatjuk azonban a fölött való örömünket, hogy Halmayné Emma assz. kedves, behizelbő s megnyerő énekesművészetében, valamint elpusztíthatatlan erejű s üdén csengő hangjában — melyet a múlt nyári színi évad alatt oly sajnosán nélkülöztünk, — újra alkalmunk lesz, még pedig, reméljük, minél gyakrabban gyönyörködhetni, miután már a bemutató előadás alkalmával hallott gyönyörű népdalai után Ítélve is bízvást elmondhatjuk, hogy Halmayné a. méltán megérdemli ama nagy kitüntetést, melylyel a miskolczi művelt közönség megtisztelte, midőn e kedvenczét „miskolczi Blaháné“-nak nevezte el. Az egri szárny vasút menetrendje. A f. é. máj. 1-ével, a magy. kir. államvasutaknál életbelépett uj menetrend szerint az egri szárnyvonal menetrendje a következő: Egerből indul a reggeli személy- s illetve gyorsvonat regg. 8 ó. 54 p.-kor Budapestre ér (gyorsvonat) délut. 1 ó. 35 p.-kor. Kassára ér (gyorsvonat) délut. 1 óra 16 p.-kor. Egerből indul a délutáni személy-vonat, délut. 3 ó. 46 p.-kor. Budapestre (személy-vonat) ér esti 9 ó. 15 p.-kor. — Kassára (gyorsvonat) ér esti 8 ó. 4 p.-kor. Egerből indul az éjjeli vegyes-vonat éjjeli 11 ó. 27 p.-kor. — Budapestre ér regg. 6 ó. 50 p.-kor, s illetve 8 órakor. — Kassára érkezik regg. 6 ó. 2 p.-kor. Budapestről indul a reggeli szeméi y-v o n a t regg. 7 ó. 30 p.-kor. — Kassáról ind. a reggeli g y o r s-vo n a t regg. 7 ó. 46 p.-kor; csatlakozással a fiizes-abonyi egri szárnyvonalhoz, mely Füzes-Abonyból indul regg. 11 ó. 35 p.-kor, s déli 12 ó. 26 p.-kor érkezik Egerbe. Budapestről indul a délutáni gyorsvonat, délut. 2 ó. 25 p.-kor. — Kassáról ind. a délutáni személyvonat délut. 12 ó. 31 p.-kor; csatlakozással a füzes-abony-egri szárnyvonalhoz mely Füzes-Abonyból indul délut. 5 ó. 35 p.-kor; s esti 6 ó. 26 p.-kor érkezik Egerbe. Budapestről indul az éjjeli vegyes-vonat esti 9 ó. 45 p.-kor. — Kassáról az éjjeli vegyes-vonat esti 10 ó. 36 p.- kor, csatlakozással a füzes-abony-egri szárny-vonalhoz, mely Füzes-Abonyból indul hajnali 3 ó. 57 p.-kor, s regg. 4 ó. 54 p.-kor érkezik Egerbe. Egerből a füzes-abony-debreczeni vonalhoz csak az Egerből regg. 8 ó. 54 p.-kor induló vonatnak van közvetlen csatlakozása, mely regg. 9 ó. 40 p.-kor érkezik Füzes-Abonyba, s innét délelőtti 11 ó. 45 p.-kor indul (vegyes-vonat) Debreczenbe, hová délutáni 5 ó. 37 p.-kor érkezik meg. Egerből a délutáni 3 ó. 46 P--kor induló személy-vonatnak, csak a füzes-abony-ohat-polgári vegyes-vonathoz van közvetlen csatlakozása, mely Füzes-Abonyból délutáni 5 ó. 25 p.-kor indul, s esti 9 ó. 45 p.-kor érkezik Polgárra. Nyilttér #) Himlő-ojtást végzek Szombat és vasárnap kivételével lakásomon vagy háznál naponta d. u. 2—5-ig. Dr. Glósz Kálmán (100) 1* ojtó orvos. *) E rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. Felelős szerkesztő: Szafbó Ig'riáciZi. 1
