Eger - hetilap, 1892
1892-05-31 / 22. szám
22-ik szám. Sl-ik év-folyam 1892. május 31-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ EGER Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstö. 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az „Eger, előfizetési s hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, pósta-épület), Szolcsányi Gyula könykereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri közlésdija, 1 frt 30 kr. Egerváros hódolati fölirata a koronázási jubileum alkalmából. Városunk képviselő testületé, folyó hó 27-én rendkivüli ülést tartott, mely alkalommal közlelkesedéssel határozatba ment, hogy I. Ferencz József 0 Felségének magyar ország királyává történt megkoronáztatása 25 éves évfordulójának alkalmából, Egerváros közönsége nevében 0 Felségéhez hódolati felirat intéztes- sék; és hogy folyó év junius 7-én, mint a 25 éves koronázási évforduló előestéjén a város kivilágittassék. A felirat szövege következő: „Császári és Apostoli királyi Fölség! Legkegyelmesebb Urunk! Az 1892-ik év junius hó 8-ik napja Magyarországnak kiváló örömünnepe, mert e napon lesz huszonöt éve annak, hogy Fölséged a magyar szent koronával megkoronáztatott. E negyedszázad alatt, a változatos, és nem ritkán váratlan világesemények hosszú sorát éltük át; nem egyszer súlyos megpróbáltatásoknak voltunk kitéve: de az Ég kegye s Fölséged bölcsesége, igazságérzete, a jogara alatt elő népek javát felkaroló szeretete, mindanyiszor paizsúl szolgáltak a fölöttünk elzúgó viharok ellen. A magyar nemzet ezen negyedszázados évforduló napot nemzeti ünnepül fogja megünnepelni. Engedje meg Fölséged, hogy ezen megünnepléshez mi is hozzá járulhassunk, s ez alkalomból is kifejezést adhassunk ama törhetlen ragaszkodásnak, és alattvalói hűség és szeretetnek, melylyel koronás királyunk fölkent személye iránt viseltetünk. Fogadja Felséged megkoronáztatása negyedszázados évfor- dúlójához, és az e napon tartandó országos ünnephez a legőszintébb szerencsekivánatunkat. A legmélyebb hódolattal maradván Egerben 1892. május hó 27-én tartott rendkívüli képviselő- testületi közgyűlésünkből. Császári és apostoli királyi Felségednek legalázatosabb szolgái Egerváros közönsége.“ Iskola és család. (Társadalmi kérdés.) Hogy mily szoros összefüggésben van e kettő egymással — legjobban tudhatják azok, kik némi körültekintéssel bírván az életben — maguknak családot alapítottak, s abban egy kis családtagot annyira fölneveltek, hogy a kis csemete szellemi képességének tovább fejlesztésére már az anyagi gondokkal elhalmozott családfők nem elégségesek, mert ezeknek helyét elfoglalni már a modern paedagogia — az iskola hivatott. . . Két terhes feladat vár megoldásra e két factor: iskola és család között t. i. a nevelés és tanítás. Már a természet rendje szerint is a család az, akinek a nevelés legszentebb, a legnemesebb hivatása jutott; s ebben a legfenségesebb módok és eszközök is a család rendelkezésére állanak; mert a családfők azok, kik gyermekeiket gyöngéd szeretetíik, buzgó fáradozásuk, s gondos ápolásuk közepette — úgyszólván karjaik közt nevelik föl és adják át az iskolának. A szülők feladata a gyenge gyermek fogékony leikébe és szivébe mind ama nemes, szelíd és gyöngéd érzelmeket naponként szeretettel beesepegtetni, melyek által a fogékony gyermeki kebel, mint valamely egészséges talaj az elvetendő magvak számára — az iskola hivatására megfelelően előkészíttessék. A szülők feladata és legszentebb kötelessége a gyermekek valláserkölcsi nevelését oly biztos és szilárd alapokra fektetni le, hogy azokon az iskola és egyház vállvetve tovább építhessen. A szülők feladata, s elodázhatatlan kötelessége a gyermek fogékony lelkében a szelídséget, bátorságot, szeretetet, bizalmat, félelmet, s szóval minden nemesebb indúlatot felébreszteni, s azoknak ott állandó helyet biztosítani. Eme szép és nemes feladat teljesítése közben a szülőknek szilárd akarattal, serény buzgalommal, s komoly elhatározással kell magukat felvértezniük, — mert nagy felelősség terheli őket gyermekükért — Isten és emberek előtt! Ámde a szülőknek eme nagy horderejű feladata — a fentebb elősoroltak szigorú szem- meltartása mellett — csak úgy lesz sikeresen megoldható, ha minden eszközt-módot fölhasználva, gyermekeik házi nevelését az iskola feladatának és hivatásának teljesen megfelelően fogják előkészíteni. Ekkor aztán jól végzett munkájuk hasznos eredményeként boldog megelégedéssel szemlélhetik gyermekeiknek haladását és jövendő boldogúlását majdan az élet utain. Ha a szellemi tehetségek tovább fejlesztésére már a család által készíttetik elő a talaj — a legszebb reményekkel telve foghat az iskola szép, de terhes feladatának teljesítéséhez; mert az ily megtermékenyített talajra húllatott magvak kikelése, növekvése és bő gyü- mölcsözése biztosra vehető. Ámde a mily szép és kívánatos, ép oly ritka és esemény-számba vehető az, hogy ily előképzettségű gyermekekkel találkozzék az iskola. A példaszó mondja: „amennyi ház, annyi szokás.“ Tehát ahány család, annyiféle a nevelés is. Egyik szülő több, másik kevesebb gondot fordít gyermekeinek házi nevelésére. Innen van aztán, hogy mire benépesül valamely iskola, ott a különböző jellem, szokás, viselet — mind eme természeti és lelki tulajdonságoknak megannyi zűrzavaros változataival találkozunk. Az iskola feladata e nagy különbözeteket kiegyenlíteni, s lehetőleg elenyésztetni, megsemmisíteni. Amit a család elmulasztott, vagy nem teljesíthetett, azt az iskolának kell helyre pótolnia. Ekkép irtván a gyomot — mig a család szoros értelemben véve a gondos ápolás mellett egyedül csak a házi nevelésre szorítkozik : addig az iskola a gondos nevelés-tanításon kívül a szellemi képességek fejlesztésére, a képzetek alkotására, az erkölcs nemesítésére — szóval a szellemi és anyagi erő fejlesztésére és kiművelésére törekszik. Mind ezeknek betetőzéséül, gondot fordít arra is, hogy hű fiakat s jó polgárokat neveljen a hazának. Ha a szülő híven teljesítette nemes feladatát, nyugodt lehet, — mert hasznos fáradozásainak bőséges jutalmát gyermekeinek jólétében és azoknak folyton nemesbülő erényeiben fogja egykor bírni. A kötelesség mulasztó szülők önmaguknak felelősek tetteikért — Isten és emberek előtt! . . Ámde nem igy az iskola. Az iskola feladata sokkal nehezebb, mert az iskola kötelezettséget vállal a szülők, a társadalom, az egyház, a haza és a törvényekkel szemben. Ezen kötelezettségből kifolyólag felelősség terheli az iskolát — s viszont az iskola is gyámoli- tást és pártolást vár kárpótlásul, úgy a család, valamint a társadalom, az egyház, a haza és a törvényhozás részéről. Csakis az érdekeknek ily kölcsönös összetalálkozása teszi lehetségessé azt, hogy eme nagy feladattal küzdő factorok sikeresen működhessenek közre — az emberiség, a haza, az egyház és a társadalom javára.
