Eger - hetilap, 1892

1892-05-17 / 20. szám

156

gyár kir. minister elrendelte, hogy a vezetése alatt álló összes iskolák és tanintézetek f. évi jun. hó 7, 8 és 9-ik napjain általános iskola-szünetet tartsanak, s a koronázás évforduló napját, jun. 8-át istentisztelettel, s ezzel kapcsolatosan iskolai ünnepséggel üljék meg, fölhiván az igazgatók figyelmét, miszerint ez alkalmat használják fel arra, hogy a tanárok az egybegyült tanuló ifjúságot a hazafiui erények gyakorlására, a trón és a magyar alkotmány iránt való hűségre, a haza szeretetére és törvénytiszteletre lelkesítsék. — Biztos forrásból értesülünk, hogy a ft. cis- terczi rend vezetése alatt álló egri kath. főgymnásium a koronázási jubileum napját nagyobb szabású nyilvános iskolai ünnepséggel fogja megülni, melynek részletes programmját idejekorán fogjuk t. olvasóinkkal tudatni.

— Növendékpapok csödvizsgája. A főgymnásium VI—VIII. osztályát végzett azon tanuló itjak, kik a f. 189 V2-iki iskolai év befejeztével az egri főegyliázmegyei növendékpapok közé fölvétetni kívánnak, figyelmeztetnek, hogy e főegyházmegyénél f. évijük

2-ára kitűzött csődvizsgálatra, keresztleveleikkel, s a f. tanév jó sükerű elvégzését tanúsító isk. bizonyítványukkal fölszerelve, az 1892-ik évi július hó első napjának délutáni óráiban az egri érseki egyházmegyei hivatal irodájában (érseki palota) jelentkezzenek.

— Jogász-majális. Az egri jogakademia polgársága szokásos nyári mulatságát az idén f. é. május hó 28-áu tartja. A nyári mulatság a nevezett napon délutáni 4 órakor az érsek-keriben veszi kezdetét, s esti 8 órakor a törzskaszinó nagy termében fog kivilágos-viradtig tartó tánczmulatsággal folytattatni, s illetve befejeztetni. A serény előkészületek után ítélve kétségtelen, hogy az idei jogászmajális szintén méltó párja lesz a megelőző évek hasonló, szép sükerű nyári mulatságainak. Helyben falragaszok fogják a közönségét a részvételre meghívni. Külön meghívók tehát csupán vidékre küldetnek.

— Az egri lövésztársulat nyári mulatsága. Az egri polgári lövésztársulat f. hó 14-én Póka István fólövészraester elnöklete alatt tartott választmányi ülésében szokásos nyári tánczmulatsá- gának határidejéül f. év június 15-ik napját tűzte ki s az e czélra szóló meghívók szétküldése már a legközelebbi napokban megtörténik. Ismerve e derék társúlat előbbi években rendezett rendkívül kedélyes tánczmulatságait, bizton reméljük, hogy e mulatság az előbbi évieknek méltó párja lesz, miért is e mulatságot tánczolni szerető közönségünk különös figyelmébe ajánljuk.

— Honvéd-ünnep. Az 1848. február lió 26-án vívott kápolnai csatában elesett honvédek sirhalmát, mint minden évben, úgy az idén is felkeresi a megemlékezés, hogy lerójja kegyeletét azok iránt, kik a szabadság újjá ébredését szívok vérével váltak meg.

— A gyászünnepély f. hó 21-én tartatik meg Kápolnán, mely d. e. 9 órakor szent misével veszi kezdetét, honnan az ünneplő közönség a honvéd-szoborhoz vonúl. — Az egri jogakademia részéről az ünnepi szónoklatot Szapáry József jogakademiai poltehát nem volt egyéb számára hátra, mint belenyugodnia változ- hatatlan sorsába, melybe utóbb annyira beletörődött, hogy később

— bár kissé fanyar módon, -— még mosolygott is rajta.

Annyi bizonyos, hogy magával és dolgával még a szalonok parkettjén sem érezte magát annyira megelégedettnek, mint most, ez egyszerű, pórias, de hasznos munkálkodás közben, s az is igaz, hogy egész életében soha sem volt oly pompás étvágya, és oly édesdeden se aludt még sohasem, mint most, fárasztó munka után, duzzadó párnák helyett, az egyszerű, szalmazsákon. Ez alkalommal kezdte életében legelőször a munkát megismerni s becsülni.

Egy hónap múlva az egészen átalakult bárót a felügyelő a kastélyba hivatta, hol őt, ugyanabban a teremben, melyben először megjelent, — a grófnő fogadta.

— Bocsánatot kell kérnem, kedves báró, — szólalt meg elbájoló hangon a kedves úrnő, — hogy önt a másvilágra való utazás föltett szándékától egy darabig visszatartottam. Hogy azonban ön ez elhatározását most már haladéktalanul végrehajthassa, ime, magam szolgáltatok hozzá önnek egy egészen alkalmas eszközt.

E szavak közben, igéző taglejtéssel nyújtott át a bájos hölgy a meglepett bárónak egy csinos remek kis — revolvert.

gár fogja tartani, B o r o s s Gyula joghallgató pedig hazafias költeményt szaval. — Kívánatos volna, hogy Eger város közönsége, levetkőzve azon közönyt, melylyel ily nemes czél iránt mind ez ideig viselkedett, felkeresse a honvéd-szobrot, s kegyeiét kimutassa az elhunyt honvédek sirhalmánál. Az ünnepség fényét az egri dalárda is emelni fogja megjelenésével.

— Hymen. Dr. Schvartz Dávid, Eger város tisztb. főorvosa, az egri haladó izr. hitközség elnöke, az egri kereskedelmi s iparhitelintézet ritka buzgalmú igazgatója, városunk egyik, közügyeink iránt élénken érdeklődő, s minden kulturális és közgazdasági intézményeink előmozdításának páratlan munkásságú elő- liarczosa, köztisztelet- s szeretetben álló polgártársunk, — a múlt vasárnap, f. máj. hó 15-én tartotta esküvőjét Ries Róza úrnővel, dr. Neumann Armin országgyűlési képviselő s magy. tud. egyetemi tanár kedves és kellemdus sógornéjával, Budapesten. A fényes esküvőn, nagy számú díszes násznép jelenlétében, melynek soraiban számos fővárosi notabilitás volt látható, dr. Kohn budapesti főrabbi adta az áldást a boldog párra. Násznagyok voltak, a vőlegény részéről: Szederkényi Nándor, Eger város országgyűlési képviselője, s Ten ezer Pál, ismert budapesti hírlapíró s, fővárosi képviselő; a menyasszony részéről: dr. Neumann Ármin, és G1 a s n e r fővárosi nagykereskedő. — A boldog pár a délutáni gyorsvonattal a vőlegény lakó-helyére, Egerbe utazott. Az esküvő alkalmából az egri izr. hitközség s az egri kereskedelmi bank elüljáróságán kívül, számos jó ismerősei s ke- belbarátai is sürgönyileg üdvözölték dr. Schwartz Dávid tisztelt barátunkat, kinek nemes frigyéhöz mi is szivünkből kívánunk tartós boldogságot.

— Az egri zenekedvelők társasága, a gyöngyösi színkört gondozó bizottság szives meghívása folytán, elhatározta, hogy a gyöngyösi színkör fentartási költségeinek javára, Gyöngyösön f. máj. hó 25-én nagyobbszabású hangversenyt rendez, változatos és igen érdekes műsorral. A hangverseny megtartását a gyöngyösi lapok már jelezték is. E hangverseny megtartása azonban, f. máj. lió 25-éről, közbejött elháríthatatlan akadályok miatt, későbbre halasztatott el.

— Sz. László magyar király szentté avattatásának hétszázados évfordulója alkalmából, f. é. június hó 26 — 30-ik napjain, Nagyváradon, szent László magyar király,, mint a nagyváradi püspöki székesegyház alapitója tiszteletére fényes egyházi ünnepségek fognak tartatni. Ez egyházi ünnepségek folyamán, a nagyváradi székesegyházi ének- és zenekar az ünnepségek fényének emelése czéljából nagyobb szabású egyházi zenemüveket szándékozik előadni, mi végből az ottani székesegyházi karnagy, püs- püspöke meghagyásából, egy nagyobbszerű ének- és zenekar egybeállításán fáradozik, melyben, hír szerint, a magyar kir. opera ének- és zenekarának tagjai közöl is számosabban fognak részt venni. Ez énekkarban való közreműködésre az egri főszékesegyházi kórus első énekesnője: özv. Pokorny Jánosné, sz.

Pfeiffer Irma úrasszony is meg van híva, ki ezen, úgy az

— Sajnálom, kedves grófnő, hogy szeretetreméltó ajánlatának most már egyátalán nincs kedvem hasznát venni, — viszonzá a báró, — mert teljesen azt hiszem, hogy még hasznos tagja is lehetek a társadalomnak, ha másként nem, legalább az által, hogy birtokaimat jövőre magam fogom kezelni. Kegyed, asszonyom, kíméletlen orvos volt ugyan, de biztosítom, hogy gyógymódja volt az egyedüli, mely czélhoz vezetett.

— Nos, — és most megbocsát nekem? — kérdé az ifjú hölgy ellenállhatatlan bájjal nyújtva kezét a fiatal bárónak.

— Nemcsak megbocsátok kedves grófnő, hanem a legnagyobb hálára kötelezett az által, hogy szemeimet megnyitotta. JMost már tudom, mit értett kegyed egy igazi férfi hivatása alatt. Egy valódi férfi legnemesebb hivatása, hogy támasza legyen egy szeretett nőnek, s remélem, hogy e nemes és magasztos hivatást képes is leszek betölteni, ha kegyed — segítségemre lesz. Kedves, drága Vera, volna-é elegendő bizalma, s bátorsága hozzá, hogy jövendő sorsát egész életére nézve az enyémhez kösse?

Vera grófnő pedig mély, szelíd, — de mindent kifejező tekintetet vetett az ifjúra, s mindkét kezét felé nyújtva, csak ez egy rövid szót rebegte:

— Igen !