Eger - hetilap, 1892
1892-05-17 / 20. szám
20-ik szám. 31 -ik év-folyam 1892. május 17-én. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstó. 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az „Eger, előfizetési s hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, pósta-épület), Szolcsányi Gyula könykereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri közlésdija, 1 frt 30 ki-. A pénzért vásárolt kellemetlenség. (Vége.) Cselédügyi viszonyaink félszeg és káros alakulásának nem csekély oka az, hogy a helyi hatóság ezen ügyet nem í’észesiti azon figyelemben, melyet az méltán megérdemelne. — Nehogy azonban méltánytalanoknak mondassunk, vagy félre értessünk, kötelességünk tartja kijelenteni, hogy közigazgatásunk jelen rendszertelensége mellett, melylyel egyes hatóságok hatásköréhez gyakran annyi és oly sokféle ügyek utaltattak, melyek valamennyiének pontos ellátása sokszor a phisicai lehetőség határán kivül esik, miért is ily esetekben a kevésbbé fontosnak tetsző ügy elintézése rendszerint elodáztatik. Hogy pedig ily alkalmakkor az alanyi felfogás nagy szerepet játszik, és nem egyszer a társadalmi érdek huzza a rövidebbet, azt különösen a cselédügy bajainál lehet tapasztalni. — Nem is az itt a baj, hogy a hatóságunk az egyes eléje vitt esetekben a kellő erélyt és tapintatot nem fejtené ki, hanem hogy ezzel mintegy be is fejezte működését s — természetesen más oldalú nagy elfoglaltsága miatt — nem terjeszkedik ki átalános természetű intézkedések megtételére, minők pl. a cselédek feletti átalános felügyelet, a cseléd- törvénynek a társadalom részéről való mikénti végrehajtására stb. stb. Minek elmulasztása folytán számos oly ferde szokás kapott lábra, mely egyenesen a törvénybe ütközik, s melyet már ennél fogva is megszüntetni kell, főleg azért, mert nem csekély mérvben járul a cselédügy körében felmerülő panaszok szaporításához. Ilyen a többi között, hogy városunkban még ma is az általános felfogás szerint a cselédek — a mennyiben más ki nem köttetett — egy hónapra szegődötteknek tekintetnek, — mivel azonban ebhez külön belügyminiszteri engedély szükségeltetik, — melynek beszerzése, városunk cselédtartó közönségére gyakorlati haszonnal nem járván, teljesen fölösleges, — cselédjeink — más megegyezés hián —, 3 hóra fogadandók fel. Ehhez képest azután a felmondási idő — eltekintve természetesen a törvényben foglalt kivételektől — az itteni szokáshoz képest nem két —, hanem hat hét, mely felmondás, a mennyiben idején nem történt volna meg, a szolgálati viszony — a törvény értelmében — újabb 3 hóra megujitottnak tekintendő. De különösen nagy baj az, hogy a szolgálati cseléd- bizonyitványok, daczára a törvény egyenes parancsának, városunkban eddigelé teljesen ismeretlenek. Ezek forgalomba hozatala nélkül pedig a cseléd félfogadása és elszegődése akadálytalanul nem mehet végbe, és a nálunk divó mód határozottan a törvényt sérti. Ennek is mindjárt megmondjuk az okát. A cselédkönyv és szolgálati bizonyítvány két különböző dolog. — A cselédkönyv a gazda és cselédje között létrejött s fenálló szolgálati viszonynak bizonyítéka, miért is azt a gazda a cseléd belépésekor — átvenni, s annak kilépésekor — és nem előbb — kiadni, — tehát a szolgálati viszony egész tartama alatt megőrizni — tartozik. — Ha tehát e cselédkönyv a felmondó cselédnek kiadatik, úgy a szolgálati viszonyt igazoló okmányt a gazda kezéből kiereszti s kérdés támadhat arra nézve, hogy vájjon ily esetben, mig régi helyében marad, a cselédtörvény intézkedései vagy pedig csak a köztörvények szerint birálandók-e el, s a gazdára nézve nem róható-e a cselédtörvény azon §-a értelmében, mely uegkivánja, hogy a cseléd cselédkönyv mellett fogadtassék fel, 25 írtig terjedhető pénzbírság alatt? Ha a szolgálati cselédbizonyitványok forgalomba hozatnának, úgy e kétségeknek egyszer s mindenkorra vége vettetnék, mert a cseléd átvenné gazdájától a felmondás alkalmával kiállított és a felmondó által beszerzett 15 kros bélyeggel ellátott szolgálati bizonyítványt, melylyel akadálytalanul szegődhetnék uj helyre. — Mig ezen és más rósz és a törvénybe ütköző szokás hatósági beavatkozással meg nem szüntettetik, cselédügyünk fejlődésében kedvező fordulat alig várható. Mindezen vázolt bajoknál a legnagyobb az, hogy cselédeink semmi féle nyilvántartás alatt nem állanak, pedig a cselédviszonyt illetőleg hatásos felügyelet csak akkor volna gyakorolható s sok baj megszüntethető, ha a cselédek nyilvántartási lajstromba vétetnének. Meg lévén arról győződve, hogy e nyilvántartás legalább tűrhető állapotokat teremtene, igen ajánljuk, hogy az arra vonatkozó intézkedések a képviselő-testület és a rendőri hatóságok részéről lehetőleg sürgősen megváltoztassanak, hogy egyszer, más városok példájára, vége szakittassék azon folyton megújuló panaszoknak, melyeket a cselédség rósz magaviseleté, orczátlansága, gyakran gonoszsága előidéz, melyek a kedves otthonnak sokszor ki- mondhatlan bosszúságot és kellemetlenséget okoznak, melyek az erkölcsi érzületet lépten-nyomon arczúl ütik, és a csavargás rendszeresítése által a közbiztonságot és közegészségügyet veszélyeztetik. Bátorkodunk ezúttal egy javaslattal előállani, melynek nem tulajdonítunk ugyan minden bajt gyökeresen és egyszerre megszüntető befolyást, de mely modus vivendi gyanánt elfogadva, sokat lendíthetne a bajon, és fejlesztve utóbb talán átalános megelégedést szülhetne e téren. Javaslatunk alapgondolata: a cselédügy folytonos és szigorú nyilvántartása és ellenőrzése. Minden cseléd, tekintet nélkül a nemre és arra, helybeli-e vagy idegen, egy záros határidő alatt s büntetés terhe mellett köteleztetnék az e czélból kirendelt hatósági közeg előtt jelentkezni, ahol ez alapon a városban alkalmazott cselédek névjegyzéke, gazdájuk nevének feljegyzése mellett, elkészíttetnék, — kiegészíttetvén időközileg a szolgálati viszonyba lépő uj cselédek neveivel, kik e czélból, ha helybeliek a cselédkönyv hatósági kiállítása, illetve átvétele, idegenekre nézve pedig a városba bejövetelük napjától számított 3 nap alatt, az arra hivatott hatósági közegnél jelentkezni tartozzanak. Hogy azután az ily jegyzék gyakorlati haszonnal járjon, az ellenőrzés- és nyilvántartásnak folytonosnak kell lennie, oly formán, hogy minden helyváltozás csak a rendészeti hatóság tudtával történhessék, mi a cselédkönyvbe való bejegyzéssel igazoltatnék, és minden cseléd helye elhagyásának, valamint újbóli belépésének napjától számított 3. nap alatt a szükséges bejegyzések megtétele végett az illetékes helyen jelentkezni tartozzék; •— az alapos ok nélküli mulasztó cseléd pénzbírsággal sujtatván. — Azon cselédek, kik a törvényes 3 havi szolgálati időt nem töltötték ki, felelősségre vonandók, és ha kitűnnék, hogy a felek bármelyike egyoldalulag, törvényes ok nélkül bontotta fel a viszonyt, a vétkes pénzbírsággal fenyittessék. Meg lehetünk arról győződve,
