Eger - hetilap, 1892
1892-05-03 / 18. szám
18-ik szám. 31-ik év-folyam 1892. május 3-án. Előfizetési díj: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ EGER. Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetésié. 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az „Eger, előfizetési s hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, pósta-épület), Szolcsányi Gyula künykereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri közlésdija, 1 frt 30 kr. A koronázási jubilaeum. A folyó 1892-ik évi június hó 8-án lesz huszonötödik fordulója a magyar történelem amaz egyik legnevezetesebb napjának, melyen, az 1848/9-iki magyar szabadságharcz dicstelen leküzdésére következett 18 évi keserves elnyomatás után visszaállított magyar alkotmány, s a nemzet és uralkodó dinasztia közt őszintén helyre állott béke azzal nyert szentesítést, hogy az akkor uralkodó, s a pragmatica sanctio értelmében az alkotmányos Magyarország fölött is uralkodni hivatott I. Ferencz József ausztriai császár fejére, az 1848-iki törvények értelmében kinevezett magyar kir. felelős ministerelnök, gróf Andrássy Gyula föltette szent István koronáját, s az ekként ünnepélyesen megkoronázott magyar király a nemzet alkotmányára a királyi esküt ünnepélyesen letette. Jó ideje már, hogy széles e magyar hazában, pártkülönbség nélkül mindenütt élénk mozgalom indult meg, megyékben és városokban, hogy e történelmileg ép oly' emlékezetes, mint örvendetes nap 25-tk, jubiláris évfordulója a folyó 1892-ik évi június 8-án országszerte, s a magyar nemzethez méltó fénynyel és pompával megünnepeltessék; hogy ez ünnepség necsak tüntető, de teljes, igaz őszinte kifejezése legyen a magyar nemzet törhetetlen ragaszkodásának, s hódolatának dicsőn uralkodó királyunk I. Ferencz József ő felsége iránt, kiről egykor Clio vésője arany betűkkel fogja följegyezni, hogy ez idő szerint nemcsak legalkot- mányosabb, de népei által a legrajongóbb szeretettel s hódolattal környezett uralkodója volt Európának. Ez a tudat, ez a meggyőződés nyilvánul a legőszintébben, hazaszerte mindenütt, megyékben és városokban, ahol, a lapok tudósításai szerint, a koronázás jubilaeumának megünneplésére a mozgalom jó eleve megindult. Hevesvármegye közönsége, mely mindig az elsők sorában szokott tündökleni mindenütt, hol alkotmányos hazafiui érzelmek demonstratív nyilvánításáról van szó, ezúttal is megragadta a kedvező alkalmat, hogy a koronázási jubilaeum megünneplésén a trón, s különösen dicsőn uralkodó apostoli királyunk, I. Ferencz József ő felsége iránt érzett tántoríthatatlan hűségének, ragaszkodásának, s hazafiui hódolatának a megye régi jó hírnevéhez méltó ünnepélyes alakban kifejezést adjon. E végből az imént lefolyt rendes évnegyedes közgyűlésen, dr. Kállay Zoltán elnöklő főispán indítványára, közlelkesedéssel elhatározta, hogy a koronázási ünnepség alkalmából, hódoló feliratot intéz király ő felségéhez^ s azt diszkiildöttség által fogja a trón zsámolya elé juttatni. E diszkiildöttség tagjai lesznek, dr. Kállay Zoltán főispán vezetése mellett, Zalár József, megyei tiszti főjegyző, alispáni helyettes, Zsendovics József, Párvy Sándor, egri főkáptalani kanonokok, Dobóczky Ignác z, Gr a e fi Jenő, Be- retvás Endre, Samassa János, gróf Keglevich Gyula, Kovács Kálmán, és Majzik Viktor megyei birtokosok, s megyebizottsági tagok. A Zalár József, megyénk aranytollú főjegyzője által szerkesztett hódoló fölirat következőleg hangzik. Császári és apostoli királyi Felség! Folyó évi június hó 8-án lesz negyedszázados évfordulója azon, történelmünkben is forduló pontot képező s nemzetünk úgy jelene-, mint jövőjére nézve egyaránt nagy fontosságú esemény napjának, midőn Fölséged a magyar szent koronával megkoronáztatott. Mi e napot, mint Felséged és a nemzet közt kötött, s azóta Felséged, mint az alkotmányos fejedelmek példaképe által, a legőszintébb törvénytisztelet egymást követő tényei egész lánczo- latával annyiszor megpecsételt szent frigy napját nemzeti ünnepül kívánjuk megünnepelni. De addig is, mig ez örvendetes nap reánk virad, Felséged iránti mély tiszteletünk és igaz hűségünk is arra késztet, hogy már a jelen közgyűlésünkből, mely erre első alkalmul szolgál, a nagy nap évfordulójára hivatkozva, hódolatunk és ragaszkodásunk önkéntes adóját a nemzet történelmi küldetésétől áthatott hazafiui szívnek Felséged nevével egy dobbanásba foglalt lelkesedéssel tegyük le Felséged trónja zsámolyán. Fogadja Felséged ez örök emlékű dicső naphoz, s az e napnak az egész nemzet áltál való megünnepeltetéséhez Hevesvármegye hódolatteljes szerencsekivánatát! Kelt Egerben, 1892-ik évi april hó 25-én tartott rendes évnegyedes bizottsági közgyűlésünkből. Császári és apostoli Királyi Felségednek legalázatosabb szolgái: Hevesvármegye közönsége. * Meg vagyunk győződve, hogy megyénk székhelye, kulcsos Eger városa, szintén követni fogja a megye példáját, s a koronázási jubileum évfordulóját hozzá méltó diszszel s lelkesedéssel fogja megünnepelni, hogy alkotmányos hazafiui érzelmeinek, s dicsőn uralkodó szeretett királyunk, I. Ferencz József ő felsége iránt táplált szeretete- s hódolatának az alkalomból nyilvános és impozáns kifejezést adjon. Igaz, hogy ez ügy kellő megbeszéllésére s intézkedés- tételre van még elég időnk : de ismerve a köztapaszfalásból amaz ázsiai lassúságot, melylyel nálunk sokszor a legfontosabb s legéletbevágóbb ügynek elintézése is jár, — nem mulaszthatjuk el már most jó eleve fölhívni tisztelt ügybuzgó polgármesterünk figyelmét, hogy a koronázási jubileumnak, — más derék magyar városok példájára, — Eger városa által is foganatba veendő megünneplése ügyét tevékeny kezébe venni, s annak érdemében a kellő intézkedéseket mielébb megtenni szíveskedjék, úgy azonban, nehogy az ügy, egri jó szokás szerint, már bölcsejében — elaludjék. A védhimlöoltás mai állásáról hazánkban. Noha a legrégibb népek, az indusok és chinaiak előtt sem volt titok, miszerint az egy Ízben akár természetes, akár pedig mesterséges úton megkapott és átélt himlő további megbetegedé- dések ellen védelmet nyújt és e tapasztalat őket a legkülönfélébb óvintézkedésekre késztette, — és jóllehet a XVIII. század első tizedeiben földrészünkön itt-ott már sikerrel koronázott kísérletek tétettek a himlő-méregnek rendszeres átvitelével, mégis a mai értelemben vett védhimlöoltás megállapitója és ez által az egész emberiség jóltevője Jenner Edward, a tudós angol orvos volt. Miután a statisztika a védhimlöoltás rendkívüli sikereit szembetűnővé tette — bár e siketek sem voltak képesek annak eile-
