Eger - hetilap, 1892

1892-04-19 / 16. szám

124

— A Hevesmegyei és Eger vidéki jótékony nő egylet által

1892. márczius 1-en tartott karton-bál alkalmával felülfizetni kegyeskedtek: Dr. Samassa József 20 frt, Szele Gábor, Samassa János, Kovács Kálmánná 10—10 frt, Kállay Zoltán 8 frt, Led- niczky István, dr. Babies Béla 7—7 írt, Törőcsik József, Zalár József, Deutsch József (Hatvan), Tomanóczy Béla, Szvorényi József, Okolicsányi Miklós, Zsendovics József, Hartl Ede, dr. Kozma Károly, Imre Miklósné 5 — 5 frt, özv. Gyulay Pálné, Czillich János 4—4 fit, Gröber íferenezné, Csókás Istvánná, Sin- kovics István, egy cs. és kir. kapitány, özv. Nánásy Mihályné

3—3 frt, özv. Farkas Hellebronth Ottilia, dr. Kösztler József, Kovács Demjén, dr. Kánitz Gyula, dr. Setét Sándor, dr. Fekete Ferenczné, Végh Mészáros Szidónia, özv. Mészáros Istvánné, Éliássy Ferencz, Babies Aladár, Kormosné (Kápolnáról), dr. Wolf Károly, Zrumetzky Béla, özv. Köllner Lőrinczné, Sclieidl Ágostonná 2—2 frt, dr. Glósz Kálmán, Kánitz Jenő, Szilvássy N., dr. Schwartz Sándor, Szabó Béla, Gebhart Ferenczné, Éliássy Ferenczné, N. N. hadnagy, dr. Hubert János, dr. Kerekes Arvéd, ifj. Zichy Károly 1—1 ‘frt, özv. Csernyus Gézáné, dr. Pásztor Bertalan 50 50 kr., N. N. 20 kr. A báli összes bevétel 333 frt 20 krt tett ki. Fogadják a nemes szivü adakozók az árvák nevében mély köszönetünket. Elnökség.

— Nemzetközi lóvásár és ügetöverseny. A nyitva és bars- megyei gazdasági egyesületek által Érsekújvárod május 1 —2-án rendezendő nemzetközi lóvásár alkalmával ügető verseny is lesz, mely május I-ső napján tartatik meg. Az ügető versenyhez jelentkezni lehet már most is szóval vagy levélileg az érsek újvári rendőrkapitányi hivatalnál.

— Szerencsétlenség a füzes-abonyi pályaháznál. F. apr. hó 15-én, Nagy-Pénteken d. e. 10 — 11 óra közt a füzes-abonyi állomáson épen az egri szárnyvonal összeállitásával foglalkozott a pályaházi szolgaszemélyzet, melynek, privát passióból, az egyik váltó-őr is segített, bár nem volt kötelessége, s nem is volt gyakorlott ebben a mesterségben. Amint e segítsége közben két egybetolt kocsit akart összekötni, vigyázatlanságból feje két ütköző közé került, minek folytán koponyája erős zúzódást szenvedett. Még ugyan volt annyi ereje, hogy a kocsik közül maga bujt ki, de a következő perezben már holtan rogyott össze. Mint mondják, számos tagból álló családot hagyott hátra.

— A vasárnapi munkaszünetre vonatkozólag, a kereskedelemügyi magy. kir. minister legújabban a következő rendeletet bocsátott ki: „Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. XIII. tcz'kk 3. §-a alapján 1891. julius hó 1-én 34892. szám alatt kiadott rendeletem I. II. III. IV. V. VI. pontjai alatt foglalt határozmányoknak hatályon kívül helyezésével az időközben szerzett tapasztalatok alapján azon iparnemeket, melyeknél az ipari munka az alább előadott módozatok mellett vasárnapokon, valamint Szent-Isi ván király napján is végezhető lesz. a belügymiHázaikra, mint az erdélyi oláhok, vagy régebben a mátra- és karanesalji palóczok, ők sem építenek kéményt, hanem a szabad tűzhely fölé épített, tölcséralakú kürtő egyenesen a padlásra vezeti a füstöt, mely odafenn szét terjedve ott menekül ki a szabadba, a hol rést talál.

Lakásuk bútorzata nagyon egyszerű. Fent a szoba egyik szögletében egy nagy négyszögű asztal vau elhelyezve, mely körül a fal mellett egyszeiű fa-lócza húzódik el derékszögben, aztán egy-két ágy, de nem olyan „tornyos“, mint a borsodi paraszté, s egy két tulipános láda (sokszor tulipán nélkül) a ruha számára, s azonkívül a falakon tükör s néhány szent kép van.

Ez egyetlen szobában van összezsúfolva az egész család, azonban még ez is hagyján, mert Árva megye éjszaki részén, a lengyel határon van olyan község, melynek lakói a nagy szegénység miatt házi allataik számára külön ólat nem készíthetvén, kénytelenek azokkal együtt lakni, s nem ritka eset, hogy mig a szoba egyik szögletében a család vonja meg magát, a másik felében tehene, lova vagy egy-két juha tanyázik.

Élni pedig oly silányúi él, hogy némelyek élete inkább ten- gődésnek nevezhető. Mindennapi kenyerét árpa vagy zablisztből készíti, s oly fekete, mint a sár, héjából pedig a zabszálkák ezrei kandikálnak elő.

Főtáplálékuk a burgonya, melyet főzve vagy sütve esznek, édes vagy aludt tejjel, olykor Íróval; vagy pedig nyersen bele reszelve az árpalisztbe tésztává gyúrják s galuskát szaggatnak belőle. Sajátságos eledelük az úgynevezett „kulasa“, mely nem egyéb, mint forró vízbe habart árpa,- vagy zabliszt, melyet első pillanatra, minden másnak, csak eledelnek nem vél az

nisterium vezetésével megbízott miuisterelnök és földmivelésügyi minister úrral, illetve a horváth-szlavon-dalmát bán úrral egyetértőig a következőleg szabályozom. Végezhető lesz az ipari munka:

1. mert az üzem félbeszakiiása lehetetlen: 1. az agyag-, porczel- lán-, majolika- és kőedényiparnál, nemkülönben a mész-, fősz-, czement- és téglaégető iparnál, kizárólag az égetési munkák;

2. a bőriparnál a kavarási és borforgatási ipari munkák, de csak legfeljebb délelőtt 9 óráig; 3. a czukoriparnál a czukorgyárrással és íinomitással járó munkák; 4. az eczetiparnál a feltöltési és az erjedési műveletek körül végzendő ipari munka; 5. a fehéritési iparnál a chlorozási és lugzási munkák legfeljebb délelőtti 10 óráig; 6. a kender-áztatási iparnál; 7. a keményítő iparnál; 8. a koolajüuomitó iparnál azon ipari munkarész, mely a végzendő művelet természeténél fogva félbeszakítást nem tűr; 9. a légszesziparnál kizárólag a légszesz előállítására, a lámpák meggyújtására és elol'ására szükséges ipari muuka; 10. a malmoknál az őrlési művelet; 11. a kertészi iparnál a termeléssel és miveléssel kapcsolatos íélbeszakithatlan és sürgős munka; 12. a papír-, papirpép- és cellulose-iparnál a félbeszakítást nem tűrő munka;

13. a pótkávé és katángszáritó iparban azon ipari munka, mely őszszel a répa, vagy gyökér feldolgozására és szárítására elkerülhetetlenül szükséges; 14. a sajtkészitési iparnál és 15. a szalámi-gyártásnál a félbeszaki ást nem tűrő munka; 16. a selyemiparnál : a) a selyemgubók beváltásának ideje alatt a selyemgu- bók átvétele s továbbítása, fojtása és gondozása körüli munkák; b) a selymérpete-készités által igényelt munka; 17. a serfóző-, maláta és 18. a szeszipar, valamint a szeszfinomitás és élesztő- gyártás, nemkülönben az élesztőnek elfuvarozása; 18. a színnyomásnál és kékfestésnél végzendő azon munkák, melyek a folytonos üzem félbe nem szakitliatása miatt szükségesek; 20. a tészta- gyártásnál, a szárítással egybekötött munka déli 12 óráig; 21. az üveg-gyártásnál — a mennyiben az regenerativ fütő készülékkel űzetik, a fűtési, az üvegolvasztási és üvegfuvási — félbeszakítást nem tűrő munkák; 22. a vas- és aczélgyárak üzemágainál mindazon munkák, a melyek félbeszakítást nem szenvedhetnek, jelesül a vas- és aczélolvasztó, kavaró, finomító és csőfor- rasztó pestek, hengerelő müvek munkái az ezekkel kapcsolatban lévő és üzemük folytonosságához szükséges összes műhelyek, a gáz- és gőzfejlesztő, szénégető, kokszégető, faaszaló, pörkölő és öntőüzemek, a helyi szállító pályák és egyéb mellékmüveletek, valamint berendezések, félbeszakítást, nem tűrő munkái; 23. a vegyészeti iparnál az üzem azon egyes műveletei, melyek félbe nem szakíthatok, pl. az izzó-, láng- és olvasztó kemenczéknél, ólomkamarák és retortáknál folyó munkák stb. 24. a villamos erőt, illetve áramot előállító telepeknél előforduló ipari munka; 15. a zománezozat vasedény-iparnál az olvasztási, égetés és ónégetési munkák; 26. borkereskedőknél, illetve raktáraknál és piuczé- szetnél a házilag végzendő sürgős javítási munkák. II. mert a

ember. Ezt a híg kotyvalékot zsírral, vajjal vagy tejjel eszik, természetes, csak úgy, ha van, mert jobbmódún: k kell már annak lenni, a ki tehenet tart. vagy disznót hizlal. A f-1 vidéki tót asszony nem is várja munkában elfáradt férje-urát olyan káposztával haza, mint a mátra-alji palócz asszony; a kinek káposztájába a disznó bele szokott dögleni szőröstől bőröstől; sőt némelyik a disznózsírt alig ismeri, örül, ha veher, a mészárszékben egy hatos ára marha-faggyút, vagy böjt idején kendermag- olajat üthet a kománéja kézi sajtóján, s azzal főzheti meg az ebédet vagy vacsorát.

S daczára e silány táplálkozásnak, a férfi szorgalmas, kitartó munkásságot tud kifejteni. A családja iránti szeretet kezébe adja a fejszét, ásót, kapát s azzal keresi meg övéi számára a mindennapi kenyeret. A maga kis földecskéjét becsülettel megmunkálja, fölszántja, beveti, arra követ fejteni vagy ölfát vágni megy napszámba, de ha itt nincs alkalma kenyérkeresetre, felköti a vándorsarút s áldottabb vidéken próbál szerencsét.

Üveges-, drótos-, gyolcsos- és tutajos tót, mind . . . mind innen kerül el más tájakra.

Márcziusban, mikor az idő már kissé enyhül (persze nem itt Liptóban vagy Árvában, a hol sokszor májusban is fűteni kell) az árvái és liptói nép ezrivel tódúl a fővárosba munkát keresni.

Egész külön vonatokkal szállítják őket Liptó-szt.-Miklósról, hova szekereken jőnek a szomszédos közeli s távoli falvakból s a vasúti állomás váró termeit, perronját, környékét ellepve, éktelen zsivaj, lárma, dalolás és siránkozás között várják a vonat elindulását. E napszámosokat s munkásokat egyes vállalkozók szállítják s rendesen pénteken, s miután a viteldij szemé-