Eger - hetilap, 1892
1892-04-12 / 15. szám
114 hirdetések láthatok. Üzletekben, kávéházakban és vendéglőkben többnyire német a kiszolgálat. A német szellem fattyúhajtásai sokszor a hamupipőke szerepére kárhoztatják a magyar irodalmat. Közmulató helyeken idegen jövevények izetleckeduek. Ezek a szomorú állapotok érlelték meg a „Magyar Egyesület“ alapításának eszméjét. Kibontott zászlónk alá ezrével sorakoztak Budapest hazafias polgárai, hogy a lanyhákat buzdítsák, hogy a csökönyös elemekben felébreszszék a nemzeti öntudatot, hogy az idegenkedőket meghódítsák. De hogy egyesületünk ezt, a nagy missiót sükettel teljesíthesse, ahhoz a nagy magyar közönség közreműködése szükséges, és pedig nemcsak a főváros, hanem a vidék polgársága részéről is. Egyesületünk tagjainak ezrei ünnepélyes fogadalmat tesznek: hogy csak oly hazai iparosnál rendelnek munkát és csak oly hazai kereskedőnél vásárolnak, kinek czége és üzletvezetése kizárólag magyar; hogy üzletekben, kávéházakban és vendéglőkben magyar kiszolgálást követelnek; hogy nyilvános helyeken a belföldi német, sajtót mellőzik; hoiry a helyi német mulató helyeket nem látogatják. Mennél számosabban fognak ily szellemben működni, annál nagyobb lesz az egyesek fellépésének erkölcsi súlya. Ezért fordulunk vidéki polgártársainkhoz. Kérjük: hogy ha Budapestre jönnek, cselekedjenek h asn ni ó k épen. A kit üzletben németül szólítanak meg, ne vásároljon abban az üzletben! A kit vendéglőben a pinczér németül szolgál ki, hagyja ott azt a vendéglőt! A kinek kávéházban a pinczér helyi német német lapokat hoz, utasítsa vissza azokat, Ne tűrje hallgatagon senki az idegen szellem tolakodásait, hanem érvényesítse magyarságát. S ne törődjünk elleneink gúnymosolyával, sem hamis jelszavaikkal. A chauvinizmus csak ott kezdődik, hol az igazság végződik. Ki roerészli állítani, hogy igazságtalanul cselekszünk, midőn Magyarország fővárosában a magyar nyelvet terjesztjük! Buzduljunk egymás erélyén ! Mindegyikünk lelkében lob- bantsa fel a lángot az elvtársak lelkesedése. S tartós fűzhez sok tüzelő anyag kell. Fogjunk kezet, mindannyian, kik szivünkön hordjuk a szeut ügyet. S ha szükséges, hajtsuk eszménk szolgálatába elleneink Az „EGER“ tárczája. Dalok. 1. Utad ha egyszer arra visz A temető felé. Hol sok küzdés után e szív Nyugalmát fellelő, Ne állj meg majd sírom felett, Ne ejts könyűt reá, Zokogna újra hűlt szivem Szavad ha hallaná. II. Enyhe szellő, napsugárra Rózsa nyílik szerteszét, Hallgatom a dalos madár Búsan zengő énekét. Azt dalolja az a madár, Mely a légben fennrepül: Boldogtalan szerelemre Kn születtem egyedül! *) Szapáry József. *) A 11. sz. dalocskára most s/.erai k dallamot városunk egyik, szép téliét - *égíi fiatal swiemüvelftje. Saerk. magánérdekeit, is. Lássák, hogy sokan vagyunk, s hogy nemcsak beszélünk, liánéin cselekszünk is. Lássák, hogy csak úgy boldogulhatnak közöttünk, ha nemzeti törekvéseinknek meghódolnak. Minden magyar vegye ki részét Budapest megmagyarositá- sában. Csakis igy teljesedhetik be szivünk vágya, hogy fővárosunk mielőbb teljesen magyarrá legyen. Hazafiai üdvözlettel A „Magyar Egyesület“ nevében: Sík Sándor dr., Kléh István, főtitkár elnök. Különfélék. mjF“ Hivatalos hirdetésekért ezentúl egyszeri köziéV dija, bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. azaz egy forint har- mincz krajczár. Az „(Eger“ kiadóhivatala. — Nagyheti ájtatosságok. A nagyhét folytán, főszékesegyházunkban az ünnepi ájtatosságok következő sorrendben fognak végbemenni. Holnap, ápr. 13-án, Nagy-Szerdán, délut. félnégy órakor Jeremiás siralmai (Lamentatio), a Haydn Mihályiéin respon- zóriumokka). Éneklik az egri növendékpapok, s a főszékesegyházi énekkar. Záradékul Allegri „Miserere“-je ar Zsasskovszkyféle átiratban, s „Christus factus est“ első szaka. April 14-én, Nagy- Csütörtökön regg. 8 órakor ünnepi nagymise, áldozás, olaj- és ehrizma-szenfelés, lábmosás. Délut. félnégykor Lamentatio; záradékul „Miserere“ Dieboldtól a főszékesegyházi énekkar által előadva. Apr. 15-én. Nagy-Pénteken, regg. 9 őr. ünnepi istentisztelet.. „f'rux fi delis“, „Pop tile metis“, férfikarokkal. Délut. 3 ó. Lamentatio, Miserere, s „Christus factus est“ mint Nagy-Szerdán. Utána ünnepi körmenetben a szent sirok látogatása. Apr. 16-án, Nagy-Szombaton, d. e. 9 órakor ünnepi nagy mise. Esti 6 órakor feltámadási szertartás. Husvét-vasáruap. husvét-hétfón, és hus- vétkedden, ápr. 16 —18-án a szokott ünnepi rend. — Az egri egyházmegye köréből. A hámori plébániai javadalom a fóldmivelésügyi m. kir. minister kegyúri kijelölése folytán Vass Imre, miskloczi káplánnak adományoztatok. Necrolog. Id. Dobó ez ky Ignác z, az 1848. előtti években Hevesvármegye tiszti főjegyzője és táblabirája, volt országgyűlési képviselő, hevesmegyei nagybirtokos, közéletünk, s a magyar tudományos munkásság egyik kiváló tagja, élete 79-ik Egy törők menyekzore meghívást nyerni, egy idegen nőre nézve a legnagyobb, s a legohajtottab megtiszteltetés. Mert a török menyekzőkre csupán nők lehetnek hivatalosak. A toilettre nézve elegáns ntezai ruha szokásos, hosszú uszálylyal. Kora reggel indul a naszád a Boszporuszon fölfelé Candillji- be, hol a inennyasszouy szüleinek lakóháza van, s hol a lakodalmi szertartás végbemegy. A vőlegény a császári serailbeli her- ozegfiak egyik nevelője, s már megkötötte a szerződést a menyasszony szüleivel, hogy a szép Feridét noül fhanum) veszi. A menyasszonyt nem szokták megkérdezni; teljesítik a törvényes formaságokat; egybehasonlitják a vagyoni viszonyokat, s megállapítják a „szokásos büntetést“, azon esetre, ha Feride a férj igényeinek többé nem volna képes megfelelni. A menyasszony társadalmi állása szerint, igen különböző azon összeg, melyet a férj fizetni tartozik a feleségének azon esetre, La a férj a házassági köteléket felbontja, s azt érvénytelennek (bosch) jelenti ki. Reggeli 10 óra felé, a mi a török időszámítás szerint hat órának (alti szahaf) felel meg. a naszád, a kijelölt helyre érve, kiköt. A Boszporus martján fekvő kis helység lakói minden hihetőség szerint már értesülve vannak idegen hölgyek érkezéséről, mert a kiszálló hid már zsúfolásig terhelve van kiváncsi tömegekkel, melyek vizsga szemlét tartanak az érkezők s kivált azok öltözékei fölött. A parttól mintegy negyedórái távolságra kisded halmon fekszik a mennyasszonyi lak (koriak). Nyitott ajtókon lépünk be, s egy balra eső szobába vezettetünk, hol felöltőinket leteszszük. E közben a lakodalmi vendégsereg egyre őzönlik; de csupán elfátyolozott nők. mert ma idegen férfi saruinak a konak küszöbét, átlépni tilos. Azonban a helység összes női közönségének joga van a megjelenésre. A konak legtágasabb szobájában iil a menyasszony egy emelvényre helyezett széken, s tetszelgő mosolylyal tekint végig az Török lakodalom.
