Eger - hetilap, 1891
1891-03-03 / 9. szám
9-ik szám. 30-ik év-folyam 1891. márczius 3-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt- kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasába zott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könykereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A biztosításügy közgazdasági hatása és ágai A biztosításügy, közgazdasági értelemben véve. azon közgazdasági intézmény, mely egyes, az érdeklettekre esetleges, ennélfogva elére nem látható jelenségeknek (személy vagy vagyont illető) sérelmes következményeit az által akadályozza meg, vagy legalább enyhíti, hogy ezen jelenség káros kihatását, azon esetek nagy száma között elosztja, melyekben hasonló veszély fenyeget, a nélkül, hogy az tényleg bekövetkeznék, más szavakkal az egyes ily károsul ások megakadályozása végett másokkal egy (társadalmi) közületim lép, mely kölcsönös szolgáltatások alapján, megsemmisített, vagy megromlott javak értékének visszanyerhetésére őt képesíti. Ezen fogalom-meghatározás képesít bennünket a biztosításügy általános közgazdasági hatásának mérlegelésére, mely a dolgok biztosítása eseteiben, a biztosított javaiban tényleg szenvedett, kárt (damnum emergens) czélozza helyre hozni, minek eseteit pl. a tűz elleni biztosításoknál szemléljük, — az életbiztosításoknál pedig az elmaradt haszon (lucrum cessans) téríttetik meg. Mindezekből önkényt folyik a biztosításügy rendkívüli kordereje a társadalmi és közgazdasági életet illetőleg, s annak felismerése, hogy a biztosításügy manap már oda fejlődött, miszerint az, az alább előadott példákból kitetszőleg is, a -cultura hatala- dásának leghatalmasabb tényezői, vagy talán éppen feltételei egyikévé vallott. Napjainkban u. i. már mindenki előtt ösmeretes, hogy az anyagi művelődés úgy szólván minden ágában, a termelés a tömeg- productióra van fektetve, nemcsak a consumtio folyvást öregbedő mérvei miatt, hanem és főleg azon oknál fogva, mert anyagi jóléthez, Európa nyugati államainak példájaként, átlag csak ez úton juthatni. A tömegproductio azonban csak a technikailag nagyobb kocz- kázattal (risicóval) járó telepeken eszközölhető sükéreseu, — melyek alapítását a biztosításügy főleg az által segíti elő, hogy az esetleges koczkázatot magára vállalván, a gazdagoknak e tekintetben élvezett monopóliumát, megszünteti, s ily vállalatok létesítését anyagilag kevésbbé vagyonosoknak is megközedthetövé teszi. A biztosításügy tellát ösztönt nyújt nagyobbszerű alkotásokra. emeli a személyi hitelt pl. az életbiztosításoknál, nem különben^ a dolgok értékét pl. a tűz , vagy jég-elleni biztosításoknál. És az a tudat, hogy az ember még az elemekkel küzdött harczaiból is győzelmesen kerülhet ki, hosry az esetleges károk ellen biztosítva van, mily megfizethetlen lelki nyugalmat nyújt! De még inkább észrevehető a biztosítás jótékony kihatása akkor, ha a kárt hozó esély tényleg beállott, a mennyiben a biztosított magán-gazdaság termelési- és üzleti tevékenysége nem szűnik meg, minek folytán az elszegényedés megakadályoztatik, és a megsemmisített értékek csakhamar helyrehozhatókká lesznek. A biztosítás tárgyát mindig és a biztosítás minden ágánál, a fenyegető veszély a kár, mely valakinek személyét vagy javait érheti, s ez utóbbi esetben kiszámítható, képezi. A biztosítás ágai, tekintettel a megkárosítható tárgyakat, a veszélyt magukban rejtő jelenségeket és okokat, leginkább a következők: I. Javak-, vagy dolgok biztosításai, melyek által u. i. dolgok értéke a szerződő javára, elemi csapások, vagy más körülményekből, pl. szállításból eredhető veszélyek ellen, biztosittatik. Főbb nemei; a tűz és jégkárok, a szárazföldi és tengeri szállításból eredhető veszélyek elleni biztatások, a tükörüvegek biztosításai stb. II. Életbiztosítások, vagyis biztosítások az emberi életre kiható oly esélyek ellen, melyekkel gazdászati vagy vagyonbeli károsodás jár. Nemeik : 1) A szerint, a mint a kárpótlás töke vagy évjáradék fizetésből áll, megkülönböztethető tőke- és évjáradéki biztosítás. 2) A kárpótlást maga után vonó feltétel minőségéhez képest ismét felosztatik az életbiztosítás halálesetre, vagy bizonyos korév elérte esetére. 3) A járadék természetével biró biztosítás megbetegülés esetére. 4) Balesetek elleni biztosítás, még pedig balesetek ellen általán, vagy pedig bizonyos specziális pl. vasúti szerencsétlenségek által okozható balesetek ellen különösen, ez is tőke vagy járadék természetével bírhat, mely halál esetén a kedvezményezettnek, sebesülés esetén a biztosítottnak szolgálatik ki. Egyik ága a háború és analog vele a rokkantság esetére szóló biztosítás. 5) Az özvegyek és árvák biztosítása, midőn az atya, illetve az anya elhalálozásakor rendszerint özvegysége idejére az anya, illetve a gyermekek bizonyos korig, rendszerint nagykorúságuk eléréséig, évjáradékot húznak. Ili. Tekintettel a kedvezményezettre, lehet, az életbiztosítás saját, vagy harmadik személy életére szóló, az utóbbiak ismét lehetnek a) hozzátartozók, b) egész idegen személyek, minek példáit a munkások életbiztosításánál szemlélhetni. Végül TV. A viszontbiztosítás, t. i. a biztosítók biztosításai vagy a kölcsönösség alapján egymás között, vagy egy harmadiknál, az utolsó esetben a biztosításügy, önálló keresetág alakját tünteti fel. — A viszontbiztosítás a biztosítás minden neménél fordulhat elő, a hol u. i. az esetleges nagyobb koczkázat megosztása czé- loztatik a biztosítók részéről. Dr. Szolcsányi Hugó, mint az egri általános biztositó társulat egri képviselője.J) Az egri ügyvédi kamara közgyűlése. Az egri ügyvédi kamara múlt hó 15-én délelőtt a kir. törvényszék tanácstermében tartotta meg évi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgyai voltak: 1. Az igazságügyminiszterliez intézett évi jelentés a lefolyt- év ügyforgalmáról és a létszámról, úgy a jogszolgáltatás s különösen az ügyvédség terén tapasztaltakról. Ezen jelentés keretében üdvözli a kamara a bírói és ügyészi szervezet czélba vett reformját s különösen örömmel veszi tudomásul, hogy e reform alapeszméje az, hogy a biró ugyanazon működési körét megtartva rangban és fizetésében emelkedik. A kamara egyúttal *) E ozikk mutatvány szerző: „A biztosításügy jelen állása“ cziinii s átdolgozás alatt álló kéziratából, melyhez a gyakorlati adatokat, mint az Első mugy. általános biztositó társulat képviselője, saját megfigyelése alapján kivárna megszerezni.
