Eger - hetilap, 1891

1891-08-11 / 32. szám

264

lakodalma“ ez. vigjátékával s befejezi csütörtökön, aug. 13-án Shakespeare „Hamlet“ ez. nagyszerű tragoediájával. Azthiszszük, nem szükséges e nagyszabású művészi előadásokra sziuházpár- toló müveit közönségünk becses figyelmét bővebben folhivnunk.

— Az 1848—49-i szabadságharczi kiállítás megnyitását néhány nappal későbbre halasztották, mert annyi nevezetes és rendkívül becses tárgyak érkeztek be, hogy azok elrendezése néhány nappal több időt igényel, mint előre számítani lehetett. Mindennap számtalan érdekes és becses emléktárgyat küldenek. Zichy Mihály-SzentPetervárt élő festőművészünk levelet intézett Hen- taller Lajos orsz. képviselőhöz, mint, a szabadságharczi emlékek kiállításának egyik rendezőjéhez, melyben sajnálatát fejezi ki, hogy nem vehet részt valamely müvével ő is e hazafias szellemű kiállításon. 0 azonban 1847. óta Oroszországban tartózkodván, nem volt alkalma látni a szabadságharcz mozzanatait. Zalai fegyvertárából azonban két darab kardot küld a kiállításra, melyeket orosz tisztektől, nevezetesen egyikét Asztafief tábornoktól kapta, kik azokat a szabadságharcz leveretése után a csatatéren szedték fel. Kacziány Géza iró a legszebb és legértékesebb ok- mánygyüjteményt küldötte be a kiállításnak, mely 106 darabból áll. — Minden levél vagy küldemény az 1848—49-i szabadságharczi emlékek kiállítása rendezőinek Hentaller Lajos orsz. képv. és Farnek Béla uraknak Budapestre a fővárosi vigadóba czimzendő.

— A Mátravidékröl írják lapunknak: Hetek óta olvassuk a lapokból, hogy az egész országban, de különösen a szomszédos Gömörmegyében az esőzések, a felhőszakadások mily nagy károkat okoznak. Mi is féltünk és csakugyan július hó 29-én d. u. 5 órakor oly felhőszakadás és jégeső vonult a pétervásári határtól Szűcs, Csehi, Mikófalva és Apátfalva községeken keresztül, hogy a termést teljesen elcsépelte s még a kereszteket is szétszórta s beiszapolta s mind a búzát, árpát, zabot, kukoriczát, kendert, mind a takarmány-növényeket elverte. A zápor a buza- csomókba is behatolt, a melyek eddig is nedvesek lévén, rothadásnak indultak. A vizár hidakat, kőfalakat ragadott magával és sok kárt tett a szárnyas állatokban is. A nép nagy Ínségnek néz elé.

— Az aratás. Kápolna vidékéről írják lapunknak: Megyénk legnagyobb részén az időjárás az utóbbi hetekben folyton borús, esős volt, mi miatt az aratás nagy hátramaradást szenvedett, s csak az utóbbi napokban lett befejezve. A behordás is csak lassan halad; a gabnacsomók künn hevernek, a búza szeme több helyen fakó színű, könnyű, emellett szorult szemű, az árpa pedig sötétsárga színű. A cséplés a napokban helyenkint beállott, s állandóbbnak Ígérkező derült idő folytán mindenütt megkezdődött. Az eddigi eredmények szerint a búza átlag 9 hektolitert ád, az

s gyászos tettéről volt szó, néma maradt. Frigyesnek semmi kérdésére, semmi könyörgésére választ nem adott. Ha nógatta, komor és bús lett.

Egy este ágyban feküdt, újból eret vágtak rajta, s még egy kevés vér szivárgott ki a be nem hegedt sebnyilásból. Nevetve szemlélte, hogyan futott alá márványfehér karján egy bi- bor-könycsepp.

— Szeretsz-e még? kérdé Frigyestől; vájjon ezek az iszo- nvatosságok nem utáltattak meg veled engem.

— Szeretlek, felelt Frigyes, és semmi se fog most már elválasztani bennünket.

— S igaz-e ez? válaszolt a leány őt megölelve; ne csalj meg; mondd: nem álom-e ez ?

— Nem, nem álom, drága szép kedvesem; éljünk nyugodtan, legyünk boldogok.

— Fájdalom! nem élhetünk, nem élhetünk! kiáltott fel szorongó szívvel. Azután halk hangon tette hozzá: „Pedig ha nem élhetünk, újra azt kell tennem.“

Bár csak alig érthető hangon mondotta ez utóbbi szavakat, Frigyes mégis meghallotta s megborzadott tőle. Másnap elmondotta Gérardnak.

„Én már határoztam, mondá neki, nem tudom, atyám mit fog szólani hozzá, de én szeretem, s történjék bármi, nem fogom engedni, hogy meghaljon.

S valóban veszélyes, de azon egyedüli lépésre határozta el magát, mely nyitva volt előtte. Irt atyjának s bevallotta neki szerelme történetét. Bernerette hűtlenségéről teljesen megfeledkezett levelében; csak szépségéről, állhatatosságáról s azon gyengéd makacsságról beszélt, melyet tanúsított, hogy őt viszontláthassa; s

árpa 12, a zab 16 hektolitert katasztr. holdaukint. A rósz minőségnél fogva a búza nagyon is sok ocsut fog adni úgy, hogy a gazdák azt hiszik, hogy a 9 hektoliter legfölebb csak 6 hektoliter piaczra való magnak felel meg. Egészben véve tehát a gab- natermés a középen jóval alul ütött ki. A k apás n övé uye k, nevezetesen a kukoricza, répa, és különösen helyenkint a do lián y, nagyon szépen fejlődnek, s kedvező terméssel kecsegtetnek. .Mesterséges takarmány neműek minőségre sokat vesztettek helyenkint meg is romlottak. Sarjúterm és jó kilátással biztat.

— Az egri kir. törvényszék Vincze Albert erdőtelki rablógyilkos bűnügyében tegnap f. hó 10-én tartotta meg a végtárgyalást. Vádlott, ki egy vad tekintetű, erkölcsileg teljesen fejletlen egyén, s kinek istenről, vallásról, a jó vagy rósz közötti különbségről semmi fogalma nincs, mint a vizsgáló bíró előtt, úgy a végtárgyalás során is teljesen beismerte, hogy miután állati ösztönét a tizedfél éves Heiczmann Rozálián kielégíteni megkisérlette, meggyilkolta s félig élve az előre megásott gödörbe "’temette. \ kir. törvényszék Farkas Pál tsz. bíró elnöklete alatt dr. Kállav Árpád és Schmid Ödön birákból s Ury Lajos jegyzőből állott; a vádhatóságot dr. Gaal Tibor kir. alügyész képviselte, vádlottat pedig dr. Csutorás László ügyvéd védelmezte. A psicholog'ai tanulmányokban gazdag vád- és védbeszéd után a kir. törvényszék Vincze Albertet a btkv. 278. §-ba ütköző gyilkosság büntette s egyéb bűncselekmények miatt életfogytig tartó fegyházra s 10 évi hivatalvesztés és polit. jogok felfüggesztésére ítélte. Vádlott és a kir. alügyész az ítéletet felebbezték.

— A mutual életbiztosító társaság a m. kir. kúria által helybenhagyott ezégbejegyzés alapján megkezdette magyarországi tevékenységét. Magyarország számára külön igazgatósága van e társaságnak, mely tőke és forgalom dolgában a világ legnagyobb szabású vállalatai közé tartozik. A „Mutual“ kerek félszázad óta áll fenn s jelenlegi pénzalapja nem kevesebb, mint 367 és nyolctized millió forint, mely összeg nagysága még Amerikában, az óriási vállalatok hazájában is, szokatlan. így pl. a világ leggazdagabb bankintézete, az angol bank, összes vagyona körülbelül 150 millió forinttal kisebb a Mutual pénzalapjánál. Newyork államban a biztositó társaságok szigorú állami felügyelet alatt állanak: külön biztositásügyi minisztériuma van az államnak, s ez a főhatóság hitelesítette a Mutualra vonatkozó, következő adatokat : A múlt 1890-iki évben, tehát egyetlenegy esztendő lefolyása alatt, a „Mutual“-nál 402 és fél millióra rugó uj biztosításokat kötöttek s ezzel együtt a „Mutual“ összes biztosítási állománya ez év jn- nuár 1-én 1595 millió és 567,164 frtot tett ki. A „Mutual,, múlt évi bevétele 87 és fél millió forint volt. Érthetővé lesz az össze gek ily módon való felszaporodása, ha pl. megtudják, hogy egyet.

végül ama rettenetes kísérletről, melyet önmagán elkövetett. Frigyes atyja, egy hetven éves öreg ember, jobban szerette fiát a saját életénél. Sietve jött fel, Párisba Homberf kisasszony, egy öreg, igen ajtatos nővére, kíséretében. Szerencsétlenségre sem az érdemes öreg urnák, sem a jó nagynénének nem volt erénye a hallgatagság, úgy, hogy megérkezésük után az összes ismerősök tudták, mikép Frigyes örülésig szerelmes egy grisette-be, aki miatta meg is mérgezte magát. Hozzátették azt is, hogy el akarta venni, a rosszakarók botrányt kiabáltak, s a család szégyenét emlegették ; Darcy kisasszony pedig, azon ürügy alatt, hogy az ifjú ügyét pártfogása alá veszi, elmondott mindent, arait tudott, a legregényesebb részletekkel együtt. Szóval, Frigyes el akarva hárítani a vihart, minden oldalról magára zúdította azt.

Először is meg kellett jelennie az egybegyült rokonok és barátok előtt, s átszenvedni egy valóságos kihallgatást; nem mintha vádlottként bántak volna vele, sőt ellenkezőleg a lehető legnagyobb elnézést tanúsították irányában; de piaczra kellett hurczolnia szivét és megvitatni hallania legdrágább titkait; felesleges is mondani, hogy semmit nem voltak képesek határozni. Hombert úr látni akarta Bernerettet; elment hozzá, sokáig beszélt vele, s ezer és ezer kérdést intézett hozzája, melyekre a leány oly bájjal és gyermetegséggel tudott válaszolni, hogy az öreget egész meghatotta. Neki is, mint mindenkinek, meg voltak a maga ifjúkori szerelmei. Nagyon zavartan és nyugtalanul jött meg ez értekezletről. Elhivatta fiát s kinyilatkoztatta neki, hogy el van határozva némi áldozatot is hozni Berneretteért, ha ez megígéri, hogyha viszonyait rendezik, valami mesterséget fog tanulni. Frigyes közölte e javaslatot barátnőjével.

(Folyt, köv.)