Eger - hetilap, 1891

1891-06-02 / 22. szám

184

— Touristák. Az orszKárpát-egyesület budapesti fiók-osztályának néhány tagja, a jövő szombaton, f. jun. hó 6-án városunkba érkezik az egri nevezetességek megtekintésére. Rövid pár napi itt tartózkodás után a derék touristák a Bükkhegység mentén, a kies felsőtárkányi völgyön át, részint gyalog, részint kocsikon a há- mor-huta-diósgyőri völgybe rándulnak át. A touristák —mint halljuk — igen szívesen fogadják városunkból a hozzájok csatlakozókat, s úgy tudjuk, már is akadtak egri vállalkozók, kik ez igen érdekes kirándulásban részt venni készülnek.

— A hevesmegyei 1848 9-iki honvéd-egyesület által, a bajnoktársak fölsegéllésére, f. év máj. hó 24-én rendezett nyári mulatság alkalmával fölülfizetni kegyeskedtek: Ludányi Antal kanonok 5 frt. N. N. kataszteritisztviselő 3 frt., Kovács Kálmán és neje 2 frt. 60 kr. Hartl és Köllner L. né 1 frt. 40 kr. Hubert János és leánya 1 frt. 60 kr. Glósz Károly, Halassy Béláné, dr. Dombay Tádé, Hám Gyula, dr. Alföldi Dávid 1—1 frt. Metzner N. Stand Ferencz, Sinko- vics N.,N. N. Makay Felix, Póka Zsigmond, Zalár József, Nánásy Ferencz, Luga László, Kaszap Bertalan, Babies Béla, Czillich János, Graefl Jenő, Petravich Bertalan Horváth József 80— 80 kr. Daniloviclmé 60 kr, dr. Pásztor Bertalan, dr. Glósz Kálmán N. N. kapitány 50 — 50 kr. özv. Timon Bertalanná, Supka N. Trautmann J. Nagy Ferencz, 40—40 kr. Sir Gyula, Ury József, Domán József, 30—30 kr, Fógelné 20 kr. Kovács József, Kobza Lajos, Szuhányi János, Szlávy Kálmán, Marsó György 10—10 kr. Fogadják a föntisztelt fölülfizetők, valamint egyesületünknek a kápolnai csatában elvérzett bajtársak emlékére Kápolnán rendezett ünnepségben résztvett egri koszorús dalkör, az egri jogakademiai polgárság, valamint az egri hazafiak, egyesületünk hálás köszönetét. Eger, máj. hó 25. 1891. A rendezőség.

— Gyászhir. Dévaványai Halassy Lőrincz, kerületi ales- peres, rakamazi plébános, élete 58-ik, papsága 36-ik évében, hcsz- szas szenvedés után f. é. máj. hó 27-én Rakamazon elhunyt. A boldogult temetése ugyanott, a vidék értelmiségének nagy részvéte mellett, f. é. máj. hó 29-én ment végbe. A boldogult elhuny - tát kiterjedt rokonság gyászolja.

— Gyászhir. Özv. Kovács Mihályné, szül. Eötvös Antónia, élete 75-ik évében, f. é. máj. hó 31-én Egerben elhunyt. A boldogult temetése ma, f. jun. hó 2-án, délut. 5 órakor fog végbemenni. A boldogult elhunyt át az egri előkelő Eötvös-családon kívül kiterjedt rokonság gyászolja.

— Országos dalárünnepély. A temesvári zenekedvelők egyesülete f. é. aug. hó 14—16-ik napjain egyleti zászlajának felavatásával egybekötött országos daláriinnepélyt rendez, a melyben való részvételre egri koszorús dalkörünket is meghívta. Ez ünnepség annál érdekesebbnek ígérkezik, miután az alkalommal Temesváron ipar- és gazdasági kiállítás is fog rendeztetni, s az egyesület, a vidéki vendégek kedvéért, Herkulesfürdőbe s Orso- vára kirándulásokat fog rendezni.

— Felhívás. Mindazon barátaim és iskolatársaimhoz, névsze- rint: Dlugoliusz Miksa, ifj. Elefánthy Sándor, Falticsko Márton, Dr. Huliu Gábor, Kardos Ferencz, Dr. Lippe Albert, Matavovszky Árpád, Palotásy József, Rosenzweig Károly, Földes Adolf, Stern Albert, Tamasy Mihály, Wiener Ferencz, Halkó Máté, Hanák Dezső, Schmied Gyula, urakhoz, kik 1881. évben Jászberényben érettségi vizsgálatot tettek, hogy kötelező Ígéretükhöz képest f. év junius 15-én Jászberényben a 10 éves találkozóra megjelenni szíveskedjenek, s ebbeli szándékukat, vagy netáni elmaradásuk okát, vagy alólirottnál Szolnokon, vagy Dr. Lippe Albertnál Jászberényben tudatni szíveskedjenek. Szolnok, 1891. május 27.

Dr. Kele József.

— Köszönet-nyilvánítás. Mindazok, kik elhunyt férjem temetését múlt hó 21-én szives megjelenésükkel megtisztelték, és fájdalmas magányomban részvétükkel felkeresni szívesek voltak, fogadják őszinte hálás köszönetemet. Eger, 1891. június 1-én.

Özv. Zakkay Ágostonná.

— Gardemoszjö! — Széltiben el van terjedve városunkban, még pedig nemcsak a „polgári hölgyek táncziskoláj'iban“, hanem még az elite-körökben is, — hol egy kissé talán mégis jobban ko- nyitanak a franczia nyelvhez, az a ferde felfogás, — hogy ha valamely hölgynek, vagy hölgyeknek férfi a kísérőjük, az nem: „garde dam“, hanem: „gardemossziő.“ Hasztalan iparkodtunk, még pedig számosabb Ízben, részünkről e felfogás képtelenségéről meggyőzni az illetőket, — nem voltak kapaczitálha- tók, s igy minden fáradságos okoskodásunk kárba veszett. Most azonban, azt hiszszük, hogy a kétkedők serege elfogadja helyettünk auktoritásnak a „Budapesti Hirlap“-ot, mely, épen e kérdésben, a múlt máj. hó 11-éről kelt száma „Szerkesztői

üzenetek“ rovatában a következőleg nyilatkozik: „K. G. Szombathely. Garde des dames azt jelenti : a hölgyek őrzője. Az pedig, természetesen, lehet férfi is, nő is. Hogy nálunk a franczia nyelvhez mily kevesen sejtenek, és mégis mily sokan szeretnék fitogtatni abbéli tudományukat, bizonyítja egy honi gyár mányu, ijesztőn elterjedt, képtelen szó: a „gardemo ss ziő“, amely azt akarná kifejezni, hogy egy ur, aki hölgyet őriz. E szónak nincsen semmi értelme, mert ha átírjuk ftanczia ortográfiára, ez sül ki belőle: „garde des monsieur“, ami badarság, mert az arti- kulus többes számú, a főnév pedig egyes. Kijavitva e grammatikai hibát „garde du m onsi eur“-re, vagy „garde des messieurs“-!^, ugyancsak esztelenség kerekedik belőle, mert ekkor e kifejezés azt teszi: az ur, vagy az urak őrzője. Ha tehát egy kis lány a bálban belekapaszkodik gavallérja karjába, és hagyományos elmésséggel igy szól: „Maga most az én „gardemo ssziöm“, bizony elárulja, hogy soha sem tanult francziául. Furcsa különben, hogy a „garde des dames“ kifejezést a fran- cziák maguk sem használják; mert erre a fogalomra nekik megvan a „chaperon“ szavuk.“ A „Budapesti Hírlap“ e franczia leczkéjét, az illetőknek, megszivlelésre, becses figyelműkbe ajánljuk.

— Furfangos tolvajok. Egy rh'édei parasztember a május 24-iki gyöngyösi vásárban eladott marháiért 310 frtot kapott s azt egy kendőbe csavargatva, kabátja külső zsebébe tette. Észrevette ezt két csabai zsebmetsző, kik nagyon szerették volna a bankókat, de sehogy sem tudtak hozzájuk férni, mivel a földmi- ves kezét mindig a kendőn tartotta. Ravasz tervet gondoltak tehát ki, s külön váltak. Az egyik később visszajött a paraszthoz, s megkérdezte tőle, hogy ismeri-e a rhédei árendást ? A paraszt odavaló lévén, igenlőleg felelt. Erre a zsebmetsző elmondta, hogy egy ezüst órát szeretne a rhédei árendásnak kiküldeni, szüksége volna tehát egy rhédei emberre, ki bizonyítaná, hogy az órát a küldöncznek valóban átadta, mi végből kérte a földmi vest, hogy menjen el vele közelben levő házába. A hiszékeny földn i- ves lépre ment s amint az állítólagos ház felé mennek, megállítja a szélhámos a parasztot s azt mondja neki, hogy azért hívta ide, mivel gyanúja van, hogy elveszett 600 írtját vagy ő, vagy az a másik — zsebmetsző társára mutatva, ki már az előre kijelölt háznál, várakozott — lopta el. A mit sem sejtő paraszt természezesen tagadta a lopást s megengedi, hogy zsebeit a csaló átmotozta s átadja neki a bankókat rejtő kendőt is; a csaló azonban nem ismert a kendőben levő bankókban 600 írtjára, s a kendőt összehajtva, visszaadja a parasztiak. Ezután a csaló czimborájára került a sor, kit a paraszt segítségével megfog s motozni kezd. Mellénye alatt csakugyan találnak egy nagy tárczát, a megmotozott azonban kirántja magát kezeik közül s tárczástul futás nak ered. Társa űzőbe veszi, a paraszt pedig örül, hogy a gyanú elöl menekülve, odábbállliat. Jóval később megnézi pénzét, s ime — a kendőben a bankók helyett egy csomó haszontalan papirost talál. A hogy rászedetését észrevette ment csak a helybeli rendőrséghez, honnan Téts rendőrtisztviselővel legott Vámos- Györkre ment a vasúton, elcsipendők a két jó madarat. A tolvajok azonban az előbb indúló gyorsvonattal már innen is elutaztak s Miskolcz felé közeledtek. Szerencsére a vámos-györki személy-pénztárnok emlékezett a két gyanús egyénre s közlötte a nekik kiadott Mískolczra szóló menetjegy számát a rendőrtisztviselővel. ki rögtön sürgünyzött Mískolczra, hol a már értesített vasúti rendőrség a jegy számairól felismerte a tolvajokat s letar- tóztatti őket. kiknél a pénz csekély különbséggel meg is találtatott.

— Uj könyvek. A Franlin-Társulat. kiadásában Budapesten, újabban megjelentek; Olcsó Könyvtár. Szerkeszti Gyulai Pál. 285—294. füzet. Tartalmuk:

A nagymama. Vígjáték három felvonásban. Irta Csiky Gergely. Ára fűzve 30 kr.

Európa, politikai történetének átnézete. Irta Lavisse Enni. Francziából fordította Angyal Dávid. Ára fűzve 30 kr.

Aristoteles poétikája. Görögből fordította, bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel ellátta Dr. Geréb József. Ára fűzve 30 kr.

Sophokles. Elektra. Fordította Csiky Gergely. Második kiadás. Ára fűzve 20 kr.

Listi László munkái. Életrajzzal, bevezette Komáromy András. III. kiadás. Ára fűzve, 1 frt 40 ki-. •

Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. 1054—1717. Összegyűjtötte és jegyzetekkel kisérte Szamota I. Ára fűzve 1 frt 40 kr.