Eger - hetilap, 1891
1891-03-24 / 12. szám
97 kr. Ez összegből nyomda, adó stb. czimen 14 frt 10 kr. lehajolván, a 63 frt 10 kr. maradék négy szegény tanuló saz irgalmas nénék árvái között osztatott meg. Az igazgatóság. — Helybeli fögymnásiumunk gazdag természettárát egy ritka szépségű s nagyságú, s remekül kiállított példány hi ázzál be- csesitette a napokban egy felsőmagyarországi nemes jóltévő. Ts. Akantisz Rezső, közalapítványi kir. erdömester űr, Znió- Váraljáról (Turöczban) küldötte azt be, — ki midőn növendéksé- giink tanulságára s az intézet tudományeszközeinek emelésére volt szives gondolni, annál érdekesebb és értékesebb módon eszközölte ezt, mert — mint tudva lévő — Európa ezen vérengző párducza napjainkban hazánk kárpáti rengetegein már kihalóban van. Fogadja a tiszt, adományozó úr az intézet meleg köszönetét. Az igazgatóság. — Gyászhir. Kövér Bertalan, köz- és váltó-ügyvéd, megyebizottsági tag, Hevesmegye gyöngyösi járásának volt szolga- birója, élete 40-ik, boldog házassága 11-ik évében f. hó 18-án Gyöngyösön váratlanul elhunyt. A boldogult városunk szülötte volt s mint társadalmi életünk szép műveltségű, kedves, megnyerő modorú tagja s annak idején, egyszersmind mint megyénk kiváló képzettségű szorgalmas tisztviselője széleskörben ismeretes volt s közkedveltségben részesült. Váratlan elhunyta özvegyet, a szintén egri születésű Bayer Anna asszonyt, s négy kiskorú árvát borított mély gyászba. A boldogult hült tetemei f. hó 20-án Gyöngyösön beszenteltetvén, Egerbe szállíttattak, holott a múlt szombaton, f. hó 21-én közönségünk tömeges részvéte mellett kisértettek az örök nyugalom helyére. — A hevesmegyei gyógyszerészegylet legutóbbi gyűléséből közölhetjük az orvosok azon kedvező nyilatkozatát, miszerint a város területén semmiféle járvány nem uralkodik, és tévesen terjesztetnek ama hírek, mintha vörheny (scarlat) és roncsoló toroklob járványszerűen lépett volna fel, bár egyes esetek szórványosán előfordultak, de azok is, mondhatni, kedvező eredménynyel folytak le. — Lipcsey Ádám, Lipcsey Péter egri kir. közjegyző fia, városunk müveit köreiben is jól ismert, s kedvelt fiatal ember, az ifjú költői nemzedék egyik legtehetségesebb s legkiválóbb tagja, ez idő szerint a „Szegedi Híradó“ szerkesztője, e napokban tette le egymás után mindakét jogtudori szigorlatot, s avattatott fel a tud. egyetemi kai által jogtudorrá. — Változás az egri mag. nöipariskolában. Azt hiszszük, a közügynek szolgálatot teszünk azzal, ha a t. közönséggel tudatjuk, miszerint a Bucher Teréz k. a. ipariskoláját, — melyben eddig is városunk több előkelőbb családjának leánykái kapnak a női munkábból szakszerű oktatást, — az ott jelenleg mint segéd tanárnő alkalmazott, tanítványai előtt is nagy szeretetben álló, szakmakörét pedig kitünően betöltő Kovács Mária k. a. veszi át a húsvéti ünnepek után. Ajánljuk egész lelkiismeretességgel városunk családjainak figyelmébe ezen a női munkák minden ágában, valamint a majolika festésb is enjáratos kisasszony iskoláját annyival is inkább; — mert csakugyan rá fér városunkra egy ily tanoda, a hol a helyi apácza zárda 6-ik osztályából kilépő de még a nagyobb leányok korába nem számítható u. n. bakfisch korbeli leánykák idejöket hasznos és szükséges dolgokkal és tanulással töltsék el. Minden helyesen gondolkozó család kénytelen elismerni nagy fontosságát annak, hogy legnagyobb szüksége éppen az ily bakfischkorbeli lánykáknak van a foglalkozásra, az az elfoglaltságra. (Beküldetett.) — Eger város villamos közvilágítása ügyében a Ganz és társa ismert budapesti gépgyáros czég a közelebbi napokban egy szerződési tervezetet küldött be városunk elöljáróságához. Magán-uton, de teljesen megbízható forrásból értesültünk a Gauz- féle szerződés-minta lényegesebb pontjairól, melyeket, saját észrevételeink s megjegyzéseink kíséretében, t. olvasóink tájékozódása czéljából ezennel közlünk: Vállalkozó a villamvilágitási telep fölállítására helyiségül teljesen díjtalanul kéri a vágó hid szomszédságában levő városi malmot s ehhez tartozó telket. Ezenkívül a város részéről föltétlenül kiköti annak kieszközlését, hogy a Fürdő-utcza végén fekvő érseki malom, a hozzá tartozó viz használati joggal együtt, vállalkozónak a szerződés egész tartalmára díjtalanul szabad rendelkezésére bocsáttas- sék. Ezenkívül a vállalkozó Ganz-czég kiköti magának, hogy a villamos világításhoz a város tulajdonát képező petróleumlámpákat, lámpa-oszlopokat is felhasználhassa; az uj villám- lámpák s ezekhez szükséges oszlopok előállításának költsége azonban a városi pénztárt fogja terhelni. A Ganzféle szerződési tervnek már ez előzetes követelményei is oly súlyosak és terhesek városunkra nézve, hog;y azokat a képviselő-testület, komoly megfontolás után, semmi szin alatt sem fogadhatja el. Alig hiszszük ugyanis, hogy az egri érseki uradalom hajlandó lenne a melegvizi malmot s a vele járó vizhasználati jogot villanyvilágítás czéljából a városnak, habár megfelelő rekompenzáczióért is, — annál kevésbbé díjtalanul — átengedni. Nem pedig főleg azért sem, mert a város világítására szükségelt villám fejlesztéséhez megkívántat« erő előállítására az egri meleg források összes vize is aligha elegendő, s igy e viz-mennyiségnek a villamos világításhoz való felhasználása igen könnyen az egri fürdők existentiá- ját tenné kétségessé, már pedig az egri fürdőkre nemcsak az érsek-uradalomnak, de a város közönségének is nagyobb szüksége van, mint a villamvilágitásra. De föltéve, ha az érsek-uradalom a mondott czélra használatul átengedné is a melegvizi malmot és a melegvíz használati jogát — minden valószínűség szerint, nem ingyen, hanem a melegvizi malom használatáért évente fizetni szokott bérösszegért: — e bérösszeg, s a vágóhíd szomszédságában létező városi malom évi bérlete, együttvéve több mint két ezer forintot haladó oly összeg, melylyel városunknak a luxuriózus villamvilágitás tetemes kiadásait megtoldani, mostani aggasztó financziális viszonyai közt, egyátalán nincs módjában. Ehhez járul azon körülmény, hogy a szerződési tervezet szerint az uj villamos lámpák, s azok oszlopainak kiállítási költsége szintén a város terhére esnék, mely előreláthatólag szintén igen jelentékeny kiadással terhelné városi pénztárunkat. E tetemes évi kiadások a gázvilágitásnál nem fordulnak elő. — A Ganz- czég, szerződési tervezetében egy-egy villany-lámpa után éven- kint csupán 1500 órai világítás biztosítását köti ki magának, mi évente 300 világítási napot véve — egy-egy lámpánál naponkint 5 órai világítást teszen ki. Egy órai viüafiávilágitás ára, a szerződés szerint 1.8 krban van megállapítva, mely egységár 1.7 krra száll alá, ha az évenkinti világítás óra-száma a 400,000-et eléri. Nagy hiánya azonban a szerződési tervnek, hogy az egyes villanylámpák kötelező fényerejét határozott fényértékben kifejezni elmulasztja. Erről bölcsen hallgat, s igy e részben teljes homályban hagy bennünket. A magánhelyiségekben berendezendő villamos világításnál azonban már az egységárak mellett a villamos lámpák fényerejét is szabatosan meghatározza. E szerint magánhelyiségekben egy 16 gyertyafényerejű villamos lámpa világításáért óránkint 2.9 kr., — 10 gyertyafényű világításnál 1.9 kr. lenne fizetendő. Ehhez járul a magánfogyasztóknál minden berendezett villanylámpa után évenkint fizetendő 4, illetve 3 frtnyi alapdij. — Előnye a Ganzféle ajánlat után az egész villany világítási telep minden megtérítés nélkül, a város tulajdonába megyen át. Hátrányai a gázvilágitási ajánlatokkal szemben, hogy a városi és középületek világositásánál a várost nem részesíti (mint a gázvilágitási vállalkozók) kedvezmény-árakban, s hogy a villanyvilági- tási telep és berendezésben esetleg magánosak által ejtett károkért szintén a várost akarja felelőssé tenni, — mely föltétel semmi szin alatt sem fogadható el. — Ezek a villanyvilágitási szerződés-tervezet lényegesebb pontjai, melyek elegendő tájékozódást nyújthatnak t. olvasóinknak arra nézve, hogy azokat, a lapjainkban már részletesen közölt gázvilágitási tervekkel egybe- hasonlitva, maguknak a két világitásmód valamelyikének behozatalára nézve kellő véleményt alkothassanak. Van a villanyvilágitási szerződés-tervnek egy kuriózus pontja is, melyben vállalkozó azt ígéri hogy az esetre, ha a villany telep egyszer másszor felmondja a szolgálatot, a várost gyertyával s olajjal fogja világítani, s azért a várostól külön kárpótlást nem kér. No, ehhez nem kell kommentár. — Pályázat Ifjúsági elbeszélésre. A „Magyar Ifjúság“ czimii ifjúsági képes lap pályázatot hirdet egy 200—300 soros ifjúsági elbeszélésre. A magyar történelemből vett tárgyak elsőbbségben részesülnek. A pályázati határidő f. é. április 15-ike, a pályadij 100 frank. A müvek jeligés levélkével ellátva, a lap szerkesztőségéhez (Budapest, Károlykörut 15.) küldendők. — A diósgyőri és hámori nyaralók ügyében a földművelési miniszter egy rendeletet adott ki, mely szerint a kincstár a villatelepekre alkalmas földrészleteket kijelöltetvén, ezekből egyes villatelkek megfelelő nagyságban és négyzetölenkint 12 és fél krajczárral számítva örök áron eladásra bocsáttatnak. A kincstár a villatelket vásárlók részére, ha ezt kivánják, a villa felépítését olyképen közvetíti, hogy annak építésére vállalkozót szerez, az építés mikénti foganatosítását ellenőrzi s az építés költségeinek megfelelő fedezet mellett több éven át való kifizetését lehe
