Eger - hetilap, 1891
1891-03-17 / 11. szám
87 ketten jelentkeztek. A verseny, mint köztudomású, az idei pünkösdi ünnepek alatt Budapesten fog megtartatni. Az intézetünknél a versenyre jelentkezett ifjak kivétel nélkül igen jó tornászok, s azt hiszszük, hogy a nemes mérkőzésben becsületet s elismerést fognak szerezni fógymnásiumunknak, valamint az „egri“ névnek. — Szabady bácsi, liazaszerte elterjedt sok szép magyar nóta szerzője, jeles hegedűs, tegnap, hétfőn, f. hó 16-án érkezett Eg rbe, társával Komáromy, zongorással Budapestről. Szabady bácsi, nemcsak mint magyar dalszerző, hanem mint derék hegedűművész is szándékozik magát ez alkalommal az egri müveit közönségnek bemutatni, s e czélból holnap, szerdán estve a színpadon fog fellépni, — miért is lapunk utján magát s hangversenyét az egri lelkes, müveit közönség becses figyelmébe, s pártolásába ajánlja. — A Szabady bácsi által előadandó kiválóbb piéce-k következők: „Magyar hallgató, frissel, „Temetés,“ mindkettő saját szerzeménye a haugverseuy- zőnek, „Concert-oftertorium“ Vieniavskytól. A Komáromy zongora-művész által előadandó zenemüvek közöl kiemeljük Godard „Muzurká“-ját, és „Boka kesergője“ ez. magyar ábrándot. — A heti színházi műsor egyik legérdekesebb darabja lesz a „Katonás kisasszony“ legújabb operette Megyeritől, mely a budapesti népszínházban rendkívüli síikért aratott. Ez operettet Veszprémi színtársulata a jövő szombaton, f. hó 21-én fogja színpadunkon előadni. — Jutalomjáték. Nagy Katicza, a körünkben időző Vesz- prémyféle színtársulat kedves naivája, s szinpártoló közönségünk kedveltjének jutalomjátéka f. hó 19-én csütörtökön fog megtartatni, mely alkalommal Rátkay „Felhő Klári“-ja fog színre kerülni. Nagy Katicza szendeségével, ügyes, eleven, s ami fő, természetes, otthouos játékával már is aunyira megnyerte közönségünk tetszését, hogy fölöslegesnek is tartanánk jutalomjátékára közönségünk pártoló figyelmét felhívni, ha még egy másik érdekes oldala nem lenne ez előadásnak az, t. i. hogy a jutalmazandó iránti szívességből ezúttal az egri „jeunesse dorée“ néhány műkedvelő tagja, — névszerint Berzeviczy Elek, Horváth Géza, Hrubos Árpád, Hutter Károly és Sándor Szilárd jogakad. polgárok — is közre fognak működni. Jobb lett volna azonban, ha jutalmazandó vígjátékot választ jutalomjátékáúl. — A sár. A rohamos olvadás következtében a sártenger közutainkon s utczáinkon annyira fóltornyosodotr, hogy aligha van ez idő szerint jó Magyarországon sárosabb város Egernél. Miért? Először, mert a hevesmegyei kir. mérnöki hivatalnak kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a hivatalos hatáskörébe tartozó, s Eger város főbb utezáin átvonuló megyei utakat az átgázolhatatlan sártömegtől kötelességszer illeg mielőbb megtisztitrafni törekednék; pedig hát, köztudomás szerint a megyei utfen tartási s közmunka-költségekhez Eger városa is szép össze- gecskével járul. Fölkérjük megyénk t. alispánját, kegyeskedjék e tűrhetetlen állapot mielőbbi megszüntetésére hivatalos utón a hatósága alá tartozó hevesmegyei kir. mérnöki hivatal becses figyelmét fölhívni. — Még szomorúbb azon körülmény, hogy az aszfalt-járdák is csaknem mindenütt oly sárosak, mint a kocsi- utak, holott a városi rendőrkapitányság már jó ideje kiadta a rendeletet, pénzbírság terhe alatt, az aszfalt-járdák folytonos tisztántartására. De hát ki tehet róla. ha nálunk mindenféle rendőri intézkedés és rendelkezés csak — Írott malaszt marad! — Vitéz palócz legények. A Mátravidékről sorozás alá Egerbe rendelt palócz-legények közöl néhány nyegle suhancz a múlt hét egyik napján a Széchenyi-utczán, pálinkás jó kedvvel végig haladva, belékötött a velők szembe jövő néhány úri emberrel, s ezek egyikét durva módon menesztették le az aszfaltról. De a másik úri emberben, az* erőteljes, fiatal F. J.-ben emberökre találtak, mert az a legvitézkedőbb palóczlegényt puszta-kézzel úgy nyakon találta, hogy nyomban végig hentergett az utczai bőséges latyakban. De ő vitézsége csakhamar feltápászkodván a puha csirizből, bicskát rántva támadott F.-re, mig ennek egy újabb kézi parée-ja a támadó fiezkót ismét vissza fektette , elébbeni helyére. Ekkor aztán már oda érkezett „András bácsi“ is, ki aztán, rövid külekedés után, több megérkezett társa segítségével összefogdosta s hűvösre kisérte a rakonczátlan palóczokat. — Izgalmas jegyzőválasztás. Domoszló hevesmegyei községben nagy izgalmak között folyt le a jegyzőválasztás. Négy szavazattöbbséggel Búzás Dezsőt választották meg, a min szörnyen felháborodtak azok, a kik ellenfelét, Stéger Antalt szerették volna jegyzőnek. A község egész népe összecsődült a választás helyén s mikor az uj jegyző megjelent, a felizgatott tömeg kövekkel fogadta. Mindenünnen botok emelkedtek feléje s egy hatalmas kő mellén találta. Erre jobbnak látta kocsira kapni és elmenekülni. Hatalmas kőzápor között robogott el a kocsi. A nép azért nem oszlott szét, hanem egész dühével a szavazók ellen fordult s ütlegelni kezdte őket. Borhy Ádám főszolgabíró hiába csilapitotta a dühöngőket, végre maga is csendőri fedezet mellett volt kénytelen távozni. Miután a zavargók most sem tágítottak, a csendőrség lépett közbe s négyszer egymásután próbálta szuronyaival szétkergetni a 300—400 főnyi tömeget. Többen megsebesültek, de azéi't senki sem távozott. Végre Gyulai György őrmester és Grozáv János őrsvezető megtették az utolsó kísérletet. A vezénylő őrmester kiadta a parancsot, hogy a legénység töltse meg fegyverét s harsány hangon mondotta el a vezényszavakat. Ennek végre volt hatása. A lövéstől mégijedt a nép s mielőtt még a csendőrök tüzeltek volna, megjuhászodva oszladozni kezdett. — Új zenemű. Táborszky Nándor nemzeti zenemű- kereskedésében , Budapesten (váczi úteza 30. sz.) megjelent: „Nefelejts.“ Keringő; szerzé Neugebauer József. Ára 1 frt 30 kr. — Melyik lapra ^fizessünk elő? Gazdag tartalmánál, nagy terjedelménél fogva a legolcsóbb magyar lap az „Egyetértés“, mely a múlt január hó 1-én lépett fennállásának 25-ik évébe. Ez a magyar olvasóközönség lapja. Hiteles forrásokból származó értesüléseinek gyorsasága, alapossága és sokasága, rovatainak változatossága, kitűnősége, a különböző olvasmányok gazdag tárháza tették az Egyetértést népszerűvé. Szerkesztve úgy van ez az óriási terjedelmű lap, hogy egyszerre két homlokegyenest ellenkező irodalmi czélt szolgáljon. Mert az Egyetértésben naponkint megtalálja a család, a hölgyvilág, a maga szépirodalmi olvasmányát a világirodalom legkitűnőbb Íróinak legújabb regényeiben, talál benne tárczaczikkeket legjobb íróinktól, divattudó- sitást Párisból stb. stb., úgy, hogy nincs szépirodalmi lap, mely az Egyetértésnek e rovatával a versenyt kiállhatná. S ezzel szemben ott van az Egyetértésnek oldalokra terjedő politikai és közgazdasági része, mely megbízhatóság, komolyság és jólérte- siiltség tekintetében utolérhetetlennek van elismerve a magyar sajtóban. Különösen kiemelendőnek tartjuk itt, mint egyik legfőbb érdemét az Egyetértésnek, hogy az események ösmertetése körül soha semminemű tekintetek által sem hagyta magát befolyásoltatok hanem mint teljesen független lap fölötte áll minden pártérdeknek, s csak az igazságot szolgálja. Az országgyűlési tárgyalásokról hozott s az egész sajtóban legnagyobb terjedelmű tudósításainak is mindenkor a párttekinteteken felülemelkedő részrehajlatlanság szerezte meg a közelismerést, mely abban nyilvánul, hogy az Egyetértés olvasói között minden pártból találunk híveket. Az Egyetértés gazdasági rovata elismert régi tekintélynek örvend. A magyar kereskedő s gazdaközönség, az iparos és vállalkozó nem szorul többé idegen nyelvű lapra, mert az Egyetértés kereskedelmi s tőzsdei tudósításainak bőségével a többi lapok már föl sem veszik a versenyt. A kereskedő, az iparos s a mezőgazda két évtized óta tudja már, hogy az Egyetértésben megtalálja mindazt, a mire szüksége van, s e miatt az Egyetértés a társadalom eme legnépesebb rétegeiben ma már nélkülözhetetlenné vált, mint a hazai kereskedelmi-, ipari- és mezőgazdasági forgalom magyar nyelvű vezérlapja. Üzleti dolgokban az Egyetértés a legjobban informált lap Magyarországon. A rendes rovatokon, s a fölmerülő eseményekről legnagyobb terjedelemben közlött bő tudósításokon kívül végre csak az Egyetértés 3 specziális rovatát említjük meg, melyek országos hírre tettek szert. Ezek: az Irodalom, a Tanügy és a Mezőgazdaság, melyek mindegyike egy-egy szaklapot képes pótolni. Szóval, a ki olvasni valót keres, és a világ folyásáról gyorsan és hitelesen akar értesülni, fizessen elő az Egyetértésre. Előfizetési ára egy hóra 1 frt 80 kr, */* évre 5 frt, egész évre 20 frt. — Magyar Hírlap. Ily czimmel márczius hónap 21-én uj politikai napilap indul meg Budapesten. Felelős szerkesztője Horváth Gyula, főmunkatársa Mikszáth Kálmán, mindketten országgyűlési képviselők. A „Magyar Hírlap“ a szabadelvűség szolgálatában fog állni s a kiegyezési alapnak lesz őszinte hive, de mert az, épen azért minden oly törekvésnek föltétien és kér- lelhetlen ellensége, mely akár álloyalitás, akár konfliktusoktól való félelemből szerzett jogaink érvényesítésétől tartózkodik, vagy a kiegyezési törvény által érintetlenül hagyott jogkörünkön csorbát enged ejtetni. A „Magyar Hírlapot“ sem szimpathiák, sem antipathiák nem vezérlik és teljesen független orgánum lesz. Ennyit röviden kiemelve a „Magyar Hirlap“ politikai
