Eger - hetilap, 1891
1891-03-17 / 11. szám
82 párhuzamot vonva, éltette a kaszinó egyesületet, mint a szép ünnep rendezőjét, mire a Dalkör a „Kossuth Lajos azt izente“ dalt énekelte el. A harmadik fogás után C s i k y S á n d o r, a hevesmegyei 48/49-iki honvédegylet nevében, átadva az ünnep rendezését — Gás- párdy Gézára, mint az ünneprendező bizottság elnökére emelt poharat, mely után a dalkör az „Egri bordalt“ énekelte el. Majd a jogakadémiai polgárság részéről ifj. Lipcsey Péter, hévtől elragadtatva köszöntötte fel márcz. 15-ét egy szép beszédben, a dalkör pedig a „Tavasz elmúlt“ gyönyörű dallal felelt reá. Toasztot mondottak még Kovácli Kálmán Csiky Sándorra, Zalár József az egri dalkörre. Gáspárdy Géza a jogakadétnia polgáraira stb. A kedélyes vacso ra éjfél előtt 11 óra felé Csiky Sándor (Sanyi bácsi,) Imre Miklós, Zalár József, Hunyor Sándor, Gáspárdy Géza, Maczki Valér, Kapácsy Dezső s többeknek a fiatalság részéről hangos éltetésével végződött. Az egri kereskedelmi bank közgyűlése, „Az egri kereskedelmi s ipar-hitelintézet“, e folytonos emelkedésnek örvendő, s mind nagyobb figyelem- s bizalommal találkozó legfiatalabb helybeli pénzintézetünk, a múlt vasárnap, f. márcz. hó 15-én tartotta, saját helyiségében, üzletzáró rendes közgyűlését, Burik István elnök vezetése, s szép számú részvényes tagok élénk érdeklődése mellett. Miután konstatáltál ott, hogy a beadott részvények száma az alapszabályok értelmében a közgyűlés határozatképességét biz- tositja, elnöklő Burik István a közgyűlést, a megjelent részvényes tagok üdvözlésével megnyitja, s fölkéri dr. Schwarcz Dávid igazgatótársát a lefolyt üzletévi forgalomról szóló igazgatósági jelentés előterjesztésére. Dr. Schwarcz Dávid igazgató a lefolyt év üzletforgalmáról szóló igazgatósági jelentést a következőkben terjeszti elő: „Tisztelt közgyűlés! Midőn ma e helyütt ismét igazgatói minőségünkben jelenünk meg, hogy a lefolyt üzletévről számot adjunk, ama tiszta öntudattal lépünk a t. közgyűlés elé, hogy kötelességünket híven s önzetlenül teljesítettük, folyton szem előtt tartva úgy a nagy közönség, mint a részvényesek érdekeit; de legkivált — s ezt hangsúlyozni kívánjuk, — az intézet inten- czióit: a helybeli ipar és kereskedelem emelését. — Hogy menynyire feleltünk meg e kitűzött czélnak, igazolni fogják ama számadatok . melyeket felsorolunk. Élénkebben szólnak ezek, mint a leghangzaiosabb frázisok. A kiosztott zárszámadás alig látszik a múlt évinél nagyobb eltérést felmutatni. Ugyanis a forgalom 1889-ben volt: 2.180,737 Az „EGER“ tárczája. Az indulatok s szenvedélyek physiognomiája. Szvorényi Józseftől. — Olvast i a fögymuásium „felolvasó s kamarazenei estélyén,“ márcz. 7. — Szokás-mondás, hogy az emberi kebel a kitanúlliatatlan rejtélyek világa. Pedig ha közelebbről veszszük. mégsem oly egészen föltétlenül áll ez. Mert a mit a kebel magába zár, mit az ajkak elhallgatnak s a tettek takargatnak, — bizony nem marad az mind egy szálig titok! Az éles, gyakorlott szem sokszor bízvást olvashat a szivek redői közt. A tapasztalás által iskolázott lélekbúvár előtt gyakran maga, a hallgatás is érthetően beszél; maga. a nyugalom is forrong és cselekszik. . . Hiszen tudjuk, hogy a belsőnkben élénkebb mozgásba hozott lélek nem zárkozhatik el egészen. Kitör a maga hüvelyéből, s külső megjelenésével ábrázatot, kifejezést, hangot, mozdulatot vesz fel. Az arcz már maga is mintegy óralapja a léleknek, s rajta óramutatók a szemek, melyek olykor igen is olvashatólag jelzik: hányat ütött bent az óra"? . . De szerepelnek arczunkon a többi mozgatható részek is r az ajkak, szemöldek, a homlok, az arcz-izmok. Sőt, bátran kimondhatjuk: minden, de minden beszél az emberen! Arczának vonásai, szájmetszete, mosolya, hahotája, beszédhangja; járása, testtartása. életmódja, ruházata, sőt még alvása is. Mind mondanak ezek valamit, — csak érteni kell tudni. A homlokon s arczokon frt. 1890-ben 2.291,710 írt, tehát a múlt évi többlet 110,973 frt. A tiszta jövedelem volt 1889-ben 7686 fit, a lefolyt üzletévben 7737 frt., tehát a többlet alig számbavehető csekélység, s mégis e különbség intézetünk forgalmi életében nevezetes körülménynek vehető. Betétünk volt az 1889-iki üzletévben 223,416 frt. 1890-ben 283,747 frt, tehát a betéti szaporulat 60,400 frt, mely körülmény midőn egyrészt a fokozatos bizalom kifolyása, másrészt a jövedelemcsökkenését idézte elő, mert a betétek után járó 5 l/a°/0 magas kamatlábú pénzkészlettel az olcsóbb kamatlábra nyert hitelt fedeztük. Hogy e bajon is segítsünk, a betétek után járó kamatlábat egyelőre 1/2°/0-kal leszállítottuk. 1889-ben a leszámítolt váltók értéke tett 1.281,546 irtot; 1890-ben pedig 1.406,311 irtot. A visszleszámitolt váltók összege volt 1889-ben 106,777 frt, 1890-ben 63540 írt, tehát 43,237 írttal kevesebb, mi szintén arról tanúskodik, hogy a pénzintézeteknél levő olcsóbb hitelünket nem vehettük igénybe, és váltóink a tárczában hevertek, sőt a visszleszámitolt váltókat a lejáratkor készpénzzel fizettük. Innét ered azon körülmény, hogy nagyobb jövedelmet a lefolyt üzletévben nem mutathatunk fel. Utalva voltunk ez eljárásra másrészt azon fontos körülmény által is, hogy a lefolyt év második felében az osztrák-magyar bank hihetetlen gyorsasággal a 4% kamatlábat 41/,, emelte, melyet csak alig pár hete szállított ismét 4°/0-ra. Ezt főleg annak kitüntetésére is föl kellett említenem, hogy a pénzügyi viszonyok általán országszerte nem a legkedvezőbbek voltak. Áttérek már most azon számtételekre, melyek működésünket a legvilágosabban illustrálják. A lefolyt évben leszámitoltatott nálunk 3214 drb váltó; ebből volt értékre nézve 100 fiion alul 1181 db; — 100 írton fölül 2033 db. A benyújtott váltók közöl visszleszámitoltatott 1889-ben 573 db. 1890-ben 301 drb, tehát 272 drbbal kevesebb, mint az előző évben. A lefolyt 1890-iki üzletévben intézetünket veszteség nem érte; örömmel konstatálhatom, hogy a per alatt levő váltók legnagyobb része kiegyenlíttetetr, sőt még azok is, melyeknek behajtása kétségessé vált, egy jelentékeny részben kedvező módon bonyolittattak le. Itt kell fölemlítenem, hogy a Szunnákféle 1600 fitos követeléshez úgy jutott intézetünk, hogy a Szurmák- féle házat 4900 írtért megvette, s 7000 írtért adta el, melylyel követelésünk teljesen fódözve lön. A veszteségek pótlására a tiszta nyereményből a lefolyt üzletévben is 1000 frtot hoztunk levonásba, bár ezen összeg visszatérítése szintén kilátásba vau helyezve. képződött barázdák, vagy finomabb vonalkák; a szemek udvara, a hajzat kisebb-nagyobb pusztasága s az életkorhoz mért szürkesége ; a halaváuy, hervatag, vagy duzzadó piros arcz, — mind egy-egy szakasz ez az ember élettörténeteiből. A külsőnkön jelentkező tünemények tehát, több-kevesebb hűséggel, a belső embert ábrázolják, úgy hogy elmondhatni, mikép mindannak, mi belsőnkben létezik s történik, megvan a maga külső kifejezése, a maga physiognomiája. És e mellett a szó mellett maradok, vagyis arról fogok elmondani egyet-mást: hol erednek s mily jelentékkel bírnak az emberi kedélymozdúlatok, s mily physiognomiával, mily kifejezéssel jelennek meg némely vágyak, indulatok s szenvedélyek az ember arczán és külsején. * A tudósok, míg a szellemi tehetségek fő székhelyének általában az agy vei öt fogadják el; a vágyak, indulatok, szenvedélyek műhelyéül — a hires Cabanis és Bichot után — legtöbben a gyomrot s be Ír észeket lekintik. S azt csakugyan tapasztaljuk, hogy az indulatok hevesebb kitörésének: a haragnak. ijedségnek s más magasabb fokú izgalomnak visszahatását főleg a gyomorban érezzük. — Egyátalán el lehet mondani, hogy a kedély kedves, vagy kedvetlen alaphangúlata a tüdő és a máj közötti téren támad, vagyis a tüdő és máj közötti tér az a műhely, a hol az embernek rózsás, vagy fekete vére készül. Belső életünknek összes tevékenysége tehát az egymás fölé helyezett három műhelyből, a gyomor-, mell- és fejből indúl ki, s a test külsején vagy mozdulatán, de legkivált a szemekben s az arczon nyer visszatarthatlanúl kifejezést. Még azon magasabb fejlettségű állatok szemeiben is, melyek pillantással birnak, mint az ebek, a ló. macska stb. — még ezek szemeiben is ki lehet venni bizonyos kifejezését valami vágynak, kedvnek, vagy kedvetlenség-
