Eger - hetilap, 1891
1891-03-10 / 10. szám
74 De ezen közös, és közös érdekű ügyeken kívül 1867 óta ejl j l ec egyrészt oly njabb közös intézmények és szervezetek, melyek a kiegyezésben gyökerüket nem lelik, melyek közös ügyekül mintegy becsempésztelek. Ilyen például Bosnia és Hercze- govina sajátszerü kormányzata és pénzügyeinek közössége; más részt megoldást nyertek oly függő kérdések, melyek a 67-es kiegyezés alkalmával vagy egyátalán nem, vagy nem kimerítően rend ítettek, mint p. a fogyasztási adók rendszere, egyes katonai kérdések, melyek akként oldattak meg, hogy Magyarország húzta a rövidebbet az Ausztriával va'ó közösség czimén. Tehát a közösség ott is éreztette hatását, a hol az egészen indokolatlan volt. Végűi még ma is vannak igen fontos államjogi kérdések, melyek a kiegyezés alkalmával opportunitásból függőben hagyattak, nehogy az ezek körül fölmerülhető viták késleltessék vagy épen meghiúsítsák a kiegyezést. Ezen kérdések megoldása akkorra hagyatott, mikor az elmúlt idők szomorú emléke nem befolyásolja annyira az elméket, mikor már efogulatlanul Ítélhetnek az emberek s igy e kérdéseket Magyarország méltóságához illően lehet megoldani. Ily kérdések különösen az udvartartás kérdése, a hadseregnek a teljes paritás elvei szerinti berendezése s ebből folyólag magyar tiszti akadémia felállítása, a katonai büntető törvénykezés, a consülaris bíróság rendezése stb. Ámde mit tapasztaltunk a lefolyt 24 év alatt? Azt, hogy ezen függő kérdések megoldására Magyarország kor mány fórfiai - nak nem volt elég bátorságuk; hogy azon kérdésekben is, melyeket megoldottak, nem voltak képesek Magyarország önálló államiságát kellőkép kifejezésre juttatni; sőt gazdasági téren, habár a törvény világosan megadja Magyarországnak az önrendelkezési jogát, s habár a nemzet többsége meg volt győződve, hogy az Ausztriával való közösség e. téren Magyarországnak csak hátrányára lehet: nem bírták érvényesíteni önrendelkezési jogunkat, s belementek újabb és újabb terhes kereskedelmi és vámszer- zödésekbe. Ez állapotokat jellemezte gr. Apponyi oly találóan eme szavakkal: „Egy lépést sem előre, számos lépést hátra; ez Magyar- ország állami élete, önállóságának, szomorú fejlődésének szomorú története 1867. óta.“ Ezen szomorú fejlődésben van azon lejtő, melyen egy újabb lépést lefelé tenni nem akar, hanem más, a 67 es kiegyezés szellemének s Magyarország önállóságának megfelelőbb irányban kivan haladui. Kérdem már most: van-e gr. Apponyi törekvéseiben olyan valami, ami sértené a 67-es alapot? Szélbali tendentiák-e azok a törekvések, amelyek a 67-es kiegyezésnek a mostaninál helyesebb, szellemének megfelelőbb kifejlesztését czélozzák? S vájjon e törekvéseivel gr. Apponyi és pártja elhagyta-e a 67-es alapot? Bizonyára nem, sőt ellenkezőleg, a 67-es alapon lehetséges leghelyesebb politikát követé. A szélbaliaskodás vádját Szilágyi nem gondolta meg jól, mielőtt kimondta; vagy ha igen, akkor Szilágyi Dezső is áldozatul esett annak a kormányképességnek, melynek feltétele a reactio embereivel való megalkuvás. Dr. Csutorás László. Az egri önk. tüzoltó-egyesület közgyűlése. Az egri önkéntes tűzoltó egyesület a múlt vasárnap, f. hó 8-án délelőtti 10 órakor tartotta meg a városház tanácskozási termében rendes évi tisztújító közgyűlését nagyszámú pártoló s működő tagok részvéte s igen élénk érdeklődése mellett. A közgyűlést az egyesület eddigi elnökének időközben történt lemondása folytán Dusárdy József városi tiszti főjegyző, az egri önk. tűzoltó egyesület alelnöke nyitotta meg. Álelnök rövid, meleg szavakkal üdvözölve a szép számmal megjelent pártoló s működő tagokat, felsorolta a közgyűlés tárgysorozatát, s a közgyűlést megnyitotta. Legelőször is előterjesztetett a lefolyt egyleti év zárszámadása, melynek értelmében a múlt évi bevétel volt 3924 frt 46 kr. kiadás 2348 frt 85 kr. pénztári maradvány 1591 frt 46 kr. A fel vásott, s már eleve megvizsgált s helyesnek talált, múlt évi számadást a közgyűlés helyeslőleg vette tudomásul, s e számadásra nézve az illetőknek a szokásos felment- vényt. megadta. Ennek kapcsán bemutattatott a folyó évi költségvetés, melynek értelmében 3491 frt 46 kr bevétel, s 3760 frt kr kiadás lett előirányozva. A mutatkozó 269 frt 46 kinyi hiány, a jelentés szerint, a tűzoltó egylet által évenkint rendezni szokott nyári mulatság, s a tűzoltó egyleti bál jövedelmeiben fog elegendő födözetet találni. E költségvetést a közgyűlés szintéin helyeslőleg vette tudomásul. — Olvastatott az egri önkéntes tűzoltó egyesület lefolyt évi működéséről szóló fóparancsnoksági hivatalos előterjesztés, melyből megtudtuk, hogy e derék egyesület feladatának magaslatán áll, s az intézmény fejlesztésében, a kor kívánalmainak megfelelőleg, kellő buzgalom- s kitartással halad előre. A terjedelmes jelentésből közöljük a következő fontosabb s érdekesebb részleteket. Az egri önk. tűzoltó egyesület működő tagjainak száma volt a lefolyt egyleti évben 72. A múlt év folytán az egylet működő tagjainak segítségét igénybevevő tüzesetek voltak, és pedig tetőtűz 11, kéménytűz 10. Leégett ösz- szesen 7 húz. A leg öbb tüzeset volt a Szala-városnegyedben. E jelentés felolvasása, s tudomásul vétele után, a közgyűlést vezető Dusárdy József alelnök, tiszttársai nevében is, megköszönve az egyesületi tagoknak eddigelé irányukban tanúsított bizalmát, tisztjét, tiszttársai nevében is, a közgyűlés kezeibe teszi le, s a közgyűlést az alapszabályok értelmében uj tisztikar megválasztására hívja fel, a választás megejtése czéljából a közgyűlés további vezetésére elnökül Csiky Sándor, — jegyzőül dr. Kozma Andor egyleti tagokat ajánlva a közgyűlésnek, kik is a jelölt tisztségekre egyhangúlag megválasztatván, helyeiket elfoglalták. Csiky Sándor ideiglenes elnök a tisztikar megválasztására hívja fel a közgyűlést. Közfelkiáltással megválasztattak , az egyesület elnökéül: Kovácli Kálmán kir. főmérnök; alelnökül Dusárdy József, városi főjegyző; titkárul dr. Kozma Endre ügyed; ügyészül Tolvay Ágoston ügyvéd; orvosul dr. Kosziéi’ József; pénztárosul Fógel Ágoston; mérnökül Hickmana Károly városi tiszti mérnök. Tűzoltó főparancsnokul dr. Pásztor Bertalan ügyvéd; alparanesnokul Perger Ignácz, szakaszparancsnokokul ifj. Simonyi Károly és Loor Gyula; szertárosul Kronberger M. Választmányi tagokul, és pedig a pártoló tagok közöl: Babies Béla, Buzátli Lajos, Éli- ássy Peren ez, Gáspárdy Géza, Grónay Sándor, Petra vicli Bertalan, S am ass a János, id. Simonyi Károly, Szmrecsányi Pál; a működő tagok sorából: Huszár Mihály, Neszvadba Gyula. Salamon Antal, Seb es tény István. Kovácli Kálmán, az egyesület uj elnöke, mtdeg szavakban köszönte meg e közgyűlésnek megválasztatását. Az alkotmányos életben — úgymond — a polgártársak bizalmát tartja a legnagyobb kitüntetésnek. ígéri, miszerint legfőbb törekvése lééiül e bizalmat megérdemelni az által, hogy mindt n tehetségével ügyekezni fog a már is oly magas fokra fejlett, s az egész országban oly szép hírnévnek örvendő egri önkéntes tűzoltó egylet további fölvirágzását előmozdítani. E czélból úgy az egylet pártoló s működő tagjainak általán, valamint különösen az uj tisztikarnak szives támogatását kérve, — harsány éljenzések közt foglalta el az elnöki széket. Dr. Kosziéi- József egyleti orvos azon ismételve megújított indítványa, hogy más egyletek példájára, az egri önk. tűzoltó egyletnek is legyen egy díszes zászlaja, mely alatt ünnepi alkalmakkor kivonulhasson, közhelyesléssel találkozott, s annak még ez év folytán való keresztülvitelével a választmány bízatott meg. A közgyűlés a megválasztott tisztikar élénk éljenzése között oszlott szét. Villany világitás-e, vagy gázvilágitás ? I. „That is the question“ — mondaná Hamlet, ha egri ember volna, — miután kulcsos Eger városábau ez idő szerint ez a szőnyegen forgó legfontosabb napi kérdések egyike. E lapok múlt számának hirei közt arról értesültünk, hogy Eger városának légszeszszel való világítására, Walser Férencz fővárosi előkelő gépgyártuljdonoson kívül, kinek ajánlata e lapok egyik utóbbi számában már eléggé tüzetesen volt ismertetve, — még egy külföldi gázvilágitási társulat is telt ajánlatot. De hogy Eger városának valaki villanyvilágítás berendezésére nézve tett volna ajánlatot, — arról, eddigelé legalább — semmiféle tudomásunk sincsen. S mégis városunk polgársága körében, — bár aránylag csekély számmal, — vannak oly, különben igen derék, reális, és elmés férfiak, kik máris a villanyos világítás mellett agitálnak, a lég- szesz-világitás ellenében.
