Eger - hetilap, 1891

1891-02-24 / 8. szám

63 Vincze városi közgyámnak; Reményi Ede hírneves hegedű­művész hazánkfiát tehát, midőn a múlt szombaton városunkba érkezett bucsú-hangveiscnyt tartani, — itt nemcsak földiéi, régi jó ismerősei s barátai, hanem kedves rokonai is várták, sóvár, meleg szívvel s tárt karokkal. — Reményi Károly Balassa-Gyar- maton, szép tudományos készültsége, kiváló műveltsége, s vonzó, nyájas modora által annyira kivívta magának a közönség tiszte­letét, rokonszenvét és bizalmát, hogy e közbizalom mint a vá­ros főbiráját, csakhamar a városi tisztikar, élére állította őt, mely díszes állását évek óta a legnagyobb megelégedésre tölti be. — Színészet. Veszprémi Jenő színigazgató, jól szerve­zett operette- dráma és népszínmű társulatával, ma f. hó 24-én érkezik városunkba, s előadásait, f. hó 26-án, csütörtökön kezdi meg az ó-kaszinó nagytermében, a „Fenegyerekek“ (Gigerlik) ez. kitűnő bohózattal. Mint a társulat par nap óta városunkban időző titkárától értesülünk, már eddigelé 50 bérletnél többet gyűjtött össze s már az első előadásra a jegyek is nagyrészt elkeltek, ami minden esetre igen szép eredmény és szinházlátó közönsé­günk nagy érdeklődésére mutat, s hogy a deréktársulat ez érdek­lődésnek minden tekintetben meg fog felelni, de sőt növelni fogja azt és rövid itt időzése alatt számos élvezetes estét szerzend közönségünknek, hisszük és reméljük. — Az egri sikkasztások ügye végre jogérvényes határozat­tal be van fejezve. A miniszteri határozat változatlanul elfogadta a Mártouffy László m. t. főügyész vádinditványán alapult fegyelmi bíróság határozatát, s Tavasy Antal volt polgármestert és Csiky Attila városi főszámvevót, kötelességük megsértése és hanyag tel­jesítése miatt hivatalvesztésre Ítélte, s a kártérítési felelősséget Tavasy Antal volt polgármester, Csiky Attila városi számvevő, Szurmák Rezső volt árvaszéki ülnök és Babócsay Sándor volt városi főügyész ellenében megállapitotta. — Furcsa! Aradi Gerő színigazgató, mint lapunk utóbbi számában említettük, a nyári évadra az egri színkörért folyamodott, s azt, más jóravaló folyamodók ellenében, meg is nyerte. Annál nagyobb megütközéssel olvastuk most a bpesti lapokban, hogy a jó Aradi Gerő színigazgató az idén nyári sai- sonra a nagyváradi színkörért is pályázott, s azt el is nyerte. Nincs kétségünk benne, hogy Aradi, ha a nyárra Egerbe szándé­kozott volna jönni, mint erre, mellét verve, esküdözött is, — nem törekedett volna oly erősen a nagyváradi színkör után. Aradi színigazgató tehát, ilyetén kétkulacsos eljárás után megérdemli, hogy színkörünk bizottsága ignorálja, s színkörünket, már csak a jó szomszédság érdekében is, H a 1 m a y n a k, a miskelczi színház derék igazgatójának adja ki, akinek jól szervezett társulata ve­tekedik az Aradiéval, s a ki, hogy szívesen jő Egerbe, az­zal is bebizonyította, hogy színkörünk elnyeréséért már ismé­telve is folyamodott. — Az Egervárosi föszámvevöi tisztségre, mely, hivatalvesztés folytán, tegnap óta megürült, — mint halljuk — Főkövy Sán­dor is fog pályázni. Főkövy Sándor, ki jelenleg az egri járás főszolgabírói hivatalában van alkalmazva, kereskedelmi akadémiát végzett, s a község-jegyzői vizsgát kitüntető eredménynyel tette le, tehát a városi számvevői hivatalra megfelelő képesítéssel bir. — Hymen. Csehiből (Hevesmegye) írják lapunknak, hogy az otthelybeli postamesternő, Horváth Juliska kisasszony, a múlt héten tartotta menyekzőjét ntiszt. Kazay N. makiári re­formátus lelkészszel. Násznagyok voltak: Beniczky Görgy csehii, és Mocsáry Imre andornaki nagybirtokosok, nászasz- szonyok: Miskolczy Pál né úrnő a menyasszony nővére Mis- kolczról, és Reinen yik Etel úrhölgy Apátfalváról. Különben a kis Csehi község — mint levelezőnk Írja — az idén vig far­sangot látott, mert rövid idő alatt nem kevesebb, mint tizen­két derék haj adó nt kötött össze vőlegényeikkel Hymen ró­zsáién cza. — Katonai lóvásár. A földművelésügyi magy. kir. ministe- rium közelebbről tette közhírré a folyó 1891-ik évben hazánk területén tartandó tavaszi katonai lóvásárok határidőit, melyek szerint Hevesmegyében Füzes-Abonyban f. é. márcz. 8-án. Hat­vanban pedig ugyancsak márcz. 18-án lesznek lóvásárlások. — A Mátra-vidékröl, Írják lapunknak. Mi már óhajtva vár­juk a tavasz megnyíltát, de a tél még egyre rendkívül szigorú; a nagy hó és szokatlan hidegtől sok apró madár elpusztult az erdőben. A vad-állomány is sokat szenvedett e miatt. Aggódva gondolunk az alföldre, mely lehetetlen, hogy az árvízveszélyt ki­kerülje, ha a mekg^bb idő hirtelen beálltával, ez az ölnyi ma­gasságot haladó rengeteg hó-tömeg egyszerre olvadásnak indult. Azért jó előre fölhívjuk az arviz veszélynek leginkább kitett községeket, a legmesszebb terjedő óvó intézkedések idejekorán való megtételére. — A vörheny Csehi községében (Hevesmegye,) mint lapunk­nak otthelybol írják, — oly er<>seu lépett föl a gyermekek kö­zött, hogy rövid idő alatt 12 gyermeket ragadott el áldozatául. Ez idő szerint 17 gyermek fekszik e bajban betegen, minek kö­vetkeztében az iskola a járvány tartamára bezáratott. — A kereskedelmi m. kir. minister úr ő nagyméltósága által a f. évben törekvő fiatal iparosok részére szakismereteik gyara­pítása végett, egy külföldi tanúlmány-űtra adományozott 300 frtos ösztöndíj elnyerése czéljából, a múlt évi 2234/90. sz. a. kihirde­tett pályázat, a már beérkezett folyamodványok érvényben tartása mellett, a f. évi február hó végéig meghosszabbittatik. Felhivat­nak tehát a miskolezi kereskedelmi és iparkamara kerületéhez tartozó és pályázni szándékozó iparos ifjak, hogy lakhelyüket, családi viszonyukat, erkölcsi magukviseletét, végzett tanúlmányai- kat, edddigi foglalkozásukat,- valamint nyelvismereteiket igazoló okmányaikkal felszerelt és a kamarához intézett, szabályszerű bélyeggel, úgy a kérvényt mint a mellékleteket ellátva, az emlí­tett határidőig a nevezett kamarához nyújtsák be. Az úti tervet a pályázó maga határozza meg, s úgy az, mint azon ipar-ág, melyre magát kiképezni óhajtja a kérvényben tüzetesen kifejten­dő. A tett tanúlmány-űtról az ösztöndíjat nyert ifjú ugyancsak a kamara útján, mely az ajánlást a miniszter úrhoz eszközli, jelen­tést tartozik tenni. Miskolczon, 1891. január 31. — „A peterdi csata“, vagy a honvédelmi minister, mint szín­házi rendező. Bérezik Árpád „A peterdi csata“ czimü legújabb vigjátékának előadására erősen folynak az előkészületek a bpesti nemzeti színháznál. A vígjáték tárgyát, tudvalevőleg, egy modern hadgyakorlat képezi, melyben a magy. kir. honvédség szerepel. A darabban tehát a szereplőknek meglehetős jártassággal kell birniok a fegyvergyakorlatokban, s miután Benedek Lajos elhunyt, ki, mint a féle katonaviselt ember, az egyedüli szakférfiú volt a színház tagjai közt, ha valamelyik darabban katonai dolgok beta­nítására volt szükség, Paulay, a nemzeti színház igazgatója, nem csekély aggodalomban volt amiatt, kivel taníttassa már most be a színháziakat s a statiseákat a vígjátékban okvetetlenül szüksé­ges fegyver fogásokra, — midőn ajtaján kopogtatnak, s az igaz­gató meglehetős mogorva „Szabadijára az ajtón, — két honvéd­káplár kíséretében egy magy. kir. honvédőrmester lép be e sza­vakkal: „Jelentem alássan, igazgató ur. berokkoltunk szolgálat­tételre.“ — Paulay, első meglepetésében azt hitte, hogy valami „fölségsértésért“ akarják elfogni, — midőn az őrmester által átnyúj­tott, s Fejérváry honvédelmi minister által hozzá intézett barát­ságos sorokból, ama kellemes értesülést vette, hogy a megjelent altisztek, a színházi személyzetnek, az uj vígjátékhoz szükséges fegyvergyakorlatokban való betanítására vannak odarendelve. Ez ép oly váratlan, mint kedvesen meglepő intézkedését a honvé­delmi ministernek, az igazgató azonnal foganatba is vette, s a honvédaltisztek a próbákon azonnal meg is kezdték az oktatást, — elejénte a tiszteknek öltözött színész urakkal szemben kissé elfogultan ugyan, de a színészek barátságos biztatására — csak­hamar épen oly otthonosan és bakafántosan, mintha otthon lennének a kaszárnyában. De hát még a próbák előtt volt ennek az uj vígjátéknak egy kis — bibéje. A szerző, Bérezik Árpád, — ki különben tudvalevőleg ministeri tanácsos — eredetileg úgy irta a dara­bot, hogy a hadgyakorlat, [alk almával, a honvédek megverik a közös hadseregbelieket, ami a publikumnak rendkívül tetszeni fog ugyan, de — daczára annak, hogy az egész manőver csak játék, - könnyen megtörténhetik, hogy a közös hadsereg soraiban rósz vért fog csinálni. így vélekedtek a honvédelmi ministeriumban is. Fejérváry honvédelmi minister tehát magához kérette Bérezik Árpádot, s kifejezvén előtte ebbeli aggodalmait, hogy Becsben, katonai körök­ben, könnyen megbotránkozhatnak azon, hogy egy ministeri tanácsos darabjában a honvédek, — habár csak játékból is — elpáholják a közös hadseregbelieket, — kérte a szerzőt, hogy, ha lehetséges, változtasson ezen a kényes dolgon. — A jó Bérezik pedig könnyen hajlott a minister kérésére, s olyan for­mán fordított darabján, hogy a peterdi csatában, a közös hadse­regbeliek verik meg a honvédeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom