Eger - hetilap, 1891
1891-12-22 / 51. szám
416 bos ur által helyettesítve. Molnár ur értekezésének cziine „a munka, mint ajellem egyik kiváló tényezője“ volt. Igazán népszerű előadás úgy kidolgozása-, mint példáiban, melyek gyanánt az iparos és szegény osztályból emelt ki olyanokat, kik férfias elhatározottsággal és nagy akaraterővel vívták ki magukat. Hogy az értekezésben sok volt a buzdító, és lelkesítő, m,miamink sem kell. Egyiránt szólt az észhez és szívhez. Jövő vasárnap Türk Frigyes tanár ur fog felolvasni. Csak örülnünk lehet azon üdvös mozgalomnak, melyet e felolvasások jeleznek, iparosaink érdekében. — Meghívó. Az egri jogász-közönség tisztelt tagjait a város közházánál folyó hó 26-ik napján (szombaton) d. e. 11 órakor tartandó értekezletre meghívjuk. Az értekezlet czélja lenne egy jogászkor alakítása. Eger, 1891. deczember 20-án. Horváth József. Bahocsay Sándor. Szokat a y Lajos. — A Kárpátegyesület egri Biikk-osztálya e hó 20-án rendkívüli közgyűlést tartott Dr. Kállay Zoltán úr ő méltósága elnöklete alatt. Egyetlen tárgya volt e gyűlésnek az ügyrend feletti újabb határozás, melynek egy részét a központ jóvá nem hagyta azért, mivel az alapitó tagoktól befolyó 50 írtból az ügyrend a központnak csak 20 irtot juttat, holott a központ 30 frtot követel alapszabályaira hivatkozva. Mielőtt, azonban e kérdés tárgyalásába bocsátkozott volna a közgyűlés, dr.Pásztor Bertalan ügyvivő alelnök felvetette azt a kérdést, hogy vájjon nem lenne-e czél- szerű, ha az egri Bükk-osztály épen úgy, mint a gyöngyösi Mátra- osztáíy, a Kárpát-egyesületből kiválnék, és e helyett a Budapesten legújabban alakúit Turista-egyesületbe állna be. Az alelnök hosszabb indokolása és az ebből fejlődött vita után oly értelmű indítvány fogadtatott el, hogy a kérdés tanulmányozás végett adassék ki egy bizottságnak, mely bizottság a legrövidebb idő alatt tegyen véleményes jelentést az e czélra legkésőbb január 15-ig összehívandó közgyűlésnek. A bizottság rögtön megválasztatott és pedig elnökül Nagyságos Kempeien Radó űr, tagjaiúl: Dr. Maczki Valér, Weidl Gyula, Kapácsy Dezső, Bartalos Gyula, Kamira Éabos, Dr. Pásztor Bertalan, Ledniczky Ipoly, Dr. Csu- torás László. Szokolay Lajos, Klasánszky László urak. Ezzel egyéb tárgy hiányában a gyűlés berekesztetett. El nem mulaszthatjuk itt kifejezni sajnálatunkat azon nagyfokú közönyösség fölött, melylyel az egri Bükk-osztály tagjai viseltetnek újonnan alakúit s egyedüli turista-egyletünk iránt, mely közönyösségnek tudható be. hogy a közgyűlésen oly csekély számmal jelentek meg a tagok, hogy alig volt az határozatképes. Reméljük azonban, hogy jövőre annál is inkább tejes számban fognak a tagok megjelenni, mert az egylet életére nagy fontosságú kérdés felett kell majd határozni. — Tűzoltó tanfolyam. Az egri önkéntes tűzoltók főparancsnoksága közelebbről kibocsátott napi parancsában közölte az egyesület tagjaival az lBÜVa-íki téli évad folyamán minden hétfőn esti 6— 7i/2 óráig tartandó tűzoltó tanfolyam Programm] át azon meghagyással, hogy azokon a tagok valameny- nyien minden kivétel nélkül megjelenni tartoznak, igazolatlan mulasztásaik a szolgálati szabályok értelmében fogván fenyittetni. A tanfolyam f. évi decz. hó 7 én vette kezdetét, s 1892-iki márcz. hó 28-án fog befejeztetui. A tanfolyam tárgyai: Tűzrendészed törvények: rendeletek, alap- és szolgálati szabályok ; felszerelés; építkezés, statistika. Előadó dr. Pásztor Bertalan főparancsnok. Tüz-oltás és védelem. Előadó Perger Ignácz, h. főparancsnok. A tűzoltóság története. Előadó ifj. Simonyi Károly, oszt. parancsnok. Mászó szerek ismertetése. Előadó Loor Gyula, oszt. parancsnok. Szivatyus szerek ismertetése. Előadó ifj. Simonyi Károly, o. p. Tűzoltó gépek, szerelvények ismertetése. Előadó Kronberger Mihály szertárnok. Telefon és egyéb jelző készülékek. Előadó ifj. Simonyi Károly o. p. Első segély balesetek alkalmával. Előadó dr. Glósz Károly segédtiszt. — Fögymnásiumunk igazgatósága az alább következő felhívást irta ki tegnap az intézeti növendékség számára, melyet, mint közérdekű s kivált a szülőket közelről érintő közleményt, teszünk itten közzé. „Felhivás ifjúinkhoz! A test erős, egészséges és szabályos kifejtésének első rendű s egyik legjótékonyabb eszköze a szabad levegőn való, megfelelő mozgás. Azon gyászos elsatnyulás, mely a mai fiatalság soraiban egyre megdöbbentőbb mértékben mutatkozik, annyira, hogy — a mint ez kivált az évenkinti hadsorozásnál tapasztalható, — húsz-har- mincz fiatal közt néha alig akad meg egy-kettő, kik teljesen ép és valamennyire kifejtett testtel bírnának; továbbá a betegségekre, — görvélyre, hurutra, vérköhögésre, csúzos bántalmakra, szem- és torokfájásra, ideges ájuldozásokra való hajlandóság, mely növendékségünket ma sűrűn látogatja, s számosaknak, a. testi szenvedésen kívül, költségeskedést, meg a tanulmányokban is nem ritkán pótolhaflan rövidséget okoznak: mind komoly meg- szivlelésre méltók és arra, hogy figyelmeztessék úgy a szülőket, mint a köznevelés embereit, és kivált magokat, az ifjakat, hogy a test kifejtésére s megedzésére szolgáló gyakorlatokat., u. m. maga idején az úszást, erősebb mozgással járó játékokat, lapdá- zást, halmozást, gyaloglást, s téli hónapokban a kardvívást, korcsolyázást stb. tanulják és hasznosítsák. S ezen u'.óbbi, a korcsolyázás. főképen az, melyet nemcsak ez igazgatóság, hanem legközelébb a vall. és közokt. minister űr is, mint az egészséges vér képződésére s a test edzésére leginkább befolyó gyakorlatot, kiváló figyelmébe ajánlja az ifjaknak s az illető szülőknek, a mi annál számba vehetőbb városunkban, mert közelebb, védettebb s egyáltalán czélszerűbb jégpályát, mint a mely itt. rendelkezésre áll, kívánni sem lehet. Felhívom ezeknél fogva az ifjúkat, — és ugyan a) a kik már korcsolyázni tudnak s szándékoznak, hogy szüléik megkérdezése és beegyezése után eme, szándékukat alulirt igazgatónál jelentsék; úgy szintén b) azok is, a kik még korcsolyázni nem tudnak, de kívánnának, a szülők helybenhagyásával, jelentsék magnkaí. Megjegyzendő, hogy a kezdők bevezetőmindnyáján a legszigorúbb parancs, s árgusi felügyelet hatása alatt állottak. — Nos, meddig tart még az a tétovázás? — mordult föl a király. Ha engem ma egy ily bájos leánykával házasítottak volna össze, egy pillanatig se késlekedném, férji jogaimat érvényesíteni. A teljes zavarba jött herczegfi ismét gyötrelmesen lépte* ett el a hölgyek sora előtt. — majd vissza. — Ez alkalommal azonban két hölgy vonásaiban némi könnyed, alig fölismerhető változást vélt észrevenni. A legszebbek egyikének ajkán szelid mosoly vonult el, midőn előtte elhaladt, mig a másiknak, aki hasonló bájos volt. egy kissé elborult az areza. — Nos — gondolkodók az ifjú herczeg magában, — meg vagyok győződve, hogy e kettő közöl az egyik az én feleségem. De melyik? Az egyik mosolygott. S néni mosolyog-é minden nő, aki ily végzetes körülmények közt férjét felé közeledni látja ? De ha nem volna menyasszonya, nem mosolyogna-é csupa jóindulatból a fölött, hogy nem őt választotta ki, s igy nem ő az, aki az ifjú herczeget végzetes sorsába döntötte? De másrészt, nem borulna-é el minden nőnek az areza, ha látná, hogy férje mellette halad el anélkül, hogy öt hívja, keblére ölelje, — nem fogná-é e tudat szép homlokát elhomályosítani ? Egy mosoly hű szerelmet követel, s közeledésre bátorít, — de egy elborult homlok szemrehányás a késedelmes közelítésért; — egy mosoly, . . . — Nos, halld tehát, — szólalt meg most a király parancsoló hangja, — ha tiz másodperce alatt ki nem választod hitvestársadat, aki veled az imént megesküdött, — akkor a jövő másodpercében feleséged ö z v e g y g y é lesz. Alig ejté ki a király e kemény szavakat, rögtön ott termett a herczegfi mögött, a — tétovázók segítsége. „Itt vagyok!“ mondá ismert fenyegető hangján. Most hát a herczegfi egy pillanatig se késhetett tovább. Előlépett, s kézen fogva kivezette a csoportból az említett két hölgy — egyikét. Ekkor nagy diadallal megszólaltak a harangok, megharsantak a harsonák, s kitört a nép örömujjongása. A király előre lépett s üdvözölte a herczegflt. Mert megtalálta hitvesét, kivel egybekelt .... * — Nos — mondá a nagyvezi r befejezésül az idegen országbeli követség tagjainak, — majd ha kitaláljátok, hogy a két hölgy közül melyiket választotta ki a fiatal herczeg, mint igazi menyasszonyát, azt-é, aki mosolygott, vagy a másikat, akinek elborult az ábrázatja, akkor arra is megfelelek nektek, hogy a szóban forgó esemény alkalmával ki lépett ki a fölnyilt ajtóból: a királykisasszony-é, vagy a tigris? :|í A követség tagjai, a legújabb tudósítások szerint, a nagy- vezir feladott rejtélyét mind e mai napig se voltak még képesek megoldani.
