Eger - hetilap, 1891

1891-12-15 / 50. szám

409 siiásával Lipcsey Tamás, a tiszafüredi járás főszolgabirája bí­zatott meg. — A „jurista bál“-ra nagyban folynak az előkészületek? A nagy rendező bizottság tagjaiból alakúit szőkébb körű bizott­mány jelenleg laposan működik azon, hogy a meghívók lehetőleg még a karácsonyi ünnepek előtt szétküldessenek, valamint a bált érdeklő administraczionalis dolgok elintézésén, s az előkészületek után mondhatjuk, hogy az idén e bál fogja a farsang fénypontját képezni. — Gyilkosság. Hevesnmgye Hasznos községében, a múlt szer­dán, f. decz. hó 9-én Bagó József ottani földműves meggyilkolta Oroszlán Sándort, gróf Almássy István erdőkerülőjét. Oroszlán ugyanis napok előtt a Bagó József fiát fatolvajláson érte, s meg- büntettette. Egyidejűleg tudomására jutott az erdőkerülőnek, hogy Bagó József házában lopott fát rejteget. Oda ment tehát a hely­ség bírójával s a kis bíróval, s az elorzott fát megtalálták. Épen ennek mennyiségét akarták hivatalosan megállapítani, midőn Bagó egy éles konyhakéssel fölfegyverkezve, a három kutató férfiút meg­támadta. Az erdőkerülő fölemelte fegyverét, s lelövéssel fenye­gette Bagót, ki azonban e fenyegetésre rá se hederitett, hanem késével a kerülő ellen fordult. Ekkor Oroszlán a levegőbe sü­tötte fegyverét, hogy a támadót elriassza. Ez azonban a kerülő­nek rohant, s a késsel könnyű sebet ejtett rajta, mire Oroszlán Bagóra lőtt, de izgatott állapotában lövése nem találván, s több lövése nem lévén, futásnak eredt, de megbotlott, s a földre bukott. Ekkor Bagó a szerencsétlen kerülőre vetette magát, s kését két­szer forgatta meg annak a hátában, mire Oroszlán néhány perez múlva kiadta a lelkét. A gyilkost a pásztói csendőrség azonnal elfogta, s a fenyitő bíróság kezeibe szolgáltatta. — „Tréfás számtani feladványok gyűjteménye“ czimen egy rendkívül hasznos és mulattató, díszes kiállítású könyv hagyta el a sajtót. A karácsonyi és újévi ajándékozásra szánt könyvet kökösi Orbók Mór irta s nála rendelhető meg Pozsonyban. Ára 50 kr. A könyv hasznos voltát bizonyítja az a körülmény is, hogy négy év alatt négy kiadást ért meg. Nemcsak az ifjak, hanem más korbeliek is nagy mulatságot szerezhetnek maguknak e könyvvel, a mely a mulattatáson kívül az által válik hasznossá, hogy komoly alapja is van. A tréfás alakban fölvetett számtani feladványok magyarázata, megfejtése, gyakran komoly számtani műveletekkel van összekötve. Az ifjúság szereti az ilyen tréfás feladványokat, magányosan, vagy társaságokban elmulat rajta, s a megfejtésnél elesiti elméjét. A példák a legegyszerűbbtől a legkomplikáltabbig váltakoznak; nehány sofizmát is találunk közöttük; igy a Zeuo-félét. Amazok könnyebb megfejtése kedvet ád ezekhez, s a kíváncsiság lassanldnt belemélyed a felsőbb szám­tani műveletekbe is. A példák néha egész történetek, néha kel­lemesen perdülő versekben hangzanak. A szerző általánosan ismert jeles tanférfiú lévén, a paedagogiai szempontokat mindig szem előtt tartotta. Azt lehet mondani, hogy a könyvecske a számtan népszerűsítésének kitűnően megirott segédkönyve. A tanárok és a tanítók is nagy sikerrel használhatják tanításaik közben. Ifjaknak és más korbelieknek is melegen ajánljuk e könyvet. A miskolezi kereskedelmi és ipar kamara múlt nov. hó 29-én Rád vány István elnöklete alatt közös ülést tartott, melyen a kamaraelnök indítványára egyhangúlag a nemzeti kiállí­tás eszméje mellett foglalt állást, szemben a millenium alkalmá­ból némely részről rendezni kivánt nemzetközi kiállítással. A napirend egyéb fontosabb tárgyai voltak: a kereskedelmi minisz­ternek javasoltatok, hogy a tiszafüredi gyümölcsészeti egylet részére ezer forint segélyt nyújtson a kosárfonó, és füzvessző házi iparnak fejlesztésére, mely a Tisza mentén el van ter­jedve. — Nagy Rőcze, Jolsva, Dobsina r. t. város hús vágási szabályrendeletei csekély módosítással jóváhagyásra ajánltattak. — A keleti csomagforgalomra vonatkozó leirat tudomásul szolgál s a legszélesebb körben közzé fog tétetni. — A kamarai tagsági jogot azon iparos vagy kereskedő ki mandátuma lejárta előtt üzletével felhagy, megtarthatja. Erről értesíti a kamarát a miniszter. Vita nélkül tudomásul szolgál. — A miskolezi gabna- kereskedők álral kért reexpediczionális kedvezményt a miniszter nem engedélyezi, mert szerinte — csekély előnyöket nyújtana a miskolezi terménykereskedelemnek, a mit. az ülés saj­nálattal vesz tudomásul. — Atkár lievesmegyei község a mar- liahúsárakat két hóra limitálni akarja, mihez a kamara hozzájá­rul. — A szegedi kamara megkeresvén a kamarát, hogy a zsir öltésre használt hordók tarasulyának kötelező hitelesítése Uránt intézett felirata támogattassék, ezt a kamara elhatározza. — A miskolezi ipartestület által rendezendő karácsony kiállítás s vásár czéljaira a kamara mintegy 05 frtnyi dija­kat tűz ki. — Hencziröl. Budavárának osztrák védelmezőjéről érdekes dolgokat beszélt el a szabadságharcz emlékeinek kiállításában Weinberger István, a főváros gazdája, a ki már 1849-ben is e tisztet töltő be Pest városánál, s mint ilyen, a várparancsnok­kal sűrűn érintkezett. 1849. április 24-ikén; a mikor a komáromi csata vesztések hírére az osztrák seregek elhagyták Pestet, Henczi várparancsnok megjelent a pesti városházán, s tudatva azt, hogy még az nap teljesen bezárja magát a várba, érzékenyen elbúcsúzott a városi tisztviselőktől, raindegyiköknek egy-egy em­léktárgyat adva. A városgazda Henczitől egy szivart kapott em­lékül, a melyet most is őriz. „Tudom, hogy élve nem lát­nak többé,“ — monda Henczi bucsuzásakor — a magyarok ügye igaz ügy, győzniük kell s én ott fogok veszni Budavárában.“ Tu­datú Henczi azt is, hogy a hozzáérkezett jelentések szerint a hon­véd-előőrsöket másnap reggelre már várhatják. A fekete-sárga zászlókat leszedhetik, de mihelyt kitűzik a magyar lobogókat, rög­tön ágyuztatni fogja Pestet,“' A városi tisztviselők igyekeztek meggyüzni arról Henczit, hogy a magyar seregek bevonulása után a nemzeti zászlók kitűzése nem mellőzhető, de Henczi nem hagyta magát lebeszéltetni Pest esetleges ágyuztatásáról, s egyvégül egyenesen kijelentette, hogy erre felsőbb utasítása van. Henczi visszavonult az elsánczolt, megerősített várba, s alig fe­jezte be a vár elzárását, Aulich honvédhuszárai még az nap dél­után 4 órakor megérkeztek Pestre. A lakosság roppant örömri- valgással fogadta az első huszárokat s kisérte a városháztérre. Itt a nép mind hangosabban követelte a nemzeti zászló kitűzé­sét. A városi tisztviselők huzták-halasztották a dolgot, mig végre a városgazdának az az ötlete támadt, hogy kitüzette a nemzeti zászlót, nem a városháza tornyára, hanem első emeleti erkélyére. Innen nem látszott a zászló a várba s a lelkesedő nép kívánsá­gának ezzel is elég volt téve. — Weinberger István több érde­kes emléktárgyat engedett át a 48-as kiállításnak. — Terményüzlet. (Sonnenschein V. terménykereskedő r. tudósítónktól.) Csekély behozatal, erős vételkedv s szilárd árak jellemezték múlt heti terménypiaczunkat. Jegyzett árak: t. búza 9.80—10.20; vaggonszálitmány 40 krral drágább; rozs és két­szeres 8.50—9; árpa 5.50; kukoricza 5.40—5.70; zab 5.60. —5.80. mmkint, Nyilttér. *) Cognac gróf Keglevich István Promontor mely a legmagasabb kitüntetésekben részesült, orvosi tekin­télyek által emésztési bajoknál, gyomor, mell és tüdőbeteg­ségeknél ajánltatik és legjobb sikerrel használtatik. Képviselőségünk és főraktárunk Kanitz Lipót és fiai uraknál van. Ä Gróf Keglevich féle (249) 3—promontori Cognacgyár igazgatósága. *) Ezen rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. Felelős szerkesztő : Sza/toó Ignácz. Szőlő karók. Tölgyfából hasított szőlő karók legjobb minőségben 1 7S és 2 méter hoszúságban megrendelésre hosszabb is. Úgy szinte első rendű hasított, gömbölyű, és apróra felvá­gott tűzifa. Továbbá első rendű Salgótarjáni kőszén kocsi rakományok vagy 50 kilos zsákokban, a Gólya közben levő rakodó helyen vagy házhoz szállítva megrendelhető. Fischer Lajos (huspiacz) és (2ii) 9— Schmidl Sománál (Götz-ház.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom