Eger - hetilap, 1891

1891-12-15 / 50. szám

4 OG

változatos és választékos műsor szerint, a legszebb rendbeli, meglepő sükerrel folyt le. A Zasskovszky K. szék esfőegy házi karnagy által irt Üdvözlő-dal“ férfikar szabatos elzengése után, az egy- háziro’dalnti egylet ez idei elnöke, Huttkay Lipót IV. é. liittau- hallgató talpraesett megnyitó beszéddel üdvözölte a díszes közönséget. Ugyanő az ünnepség folyamán egy igen nagy érdekű, s feszült figyelemmel hallgatott élet- és jellemrajzot olvasott, fel „Dömjén atyáról, a Sandwich-szigetek egyikére internált bélpok- los szerencsétlenek apostoláról.“ — Szavalat három volt :Halá szi Caezár III. é. hittanliallgató Ruduyánszky Gyula „Örökkévaló szűz Máriához,“ — Dömötör György I. é. hit tanhallgató Kalocsay Alán „A vörös liliom éredete,“ — s Szepessy Sándor III. é. hitt. Mindszenty „A szentek unokáihoz“ ez. költeményeket adták elő szépen, bensőséggel és hatással. A műsor többi részé ének- és zene-előadásból állott. Hallottunk két vegyes kart: Horák „Ave maris stella“-ját, és Wagner „Tannhäuser“ operájának az „Alkonycsillag“ ez. vegyes karra átirt gyönyörű magándalát a Foglár-intézet, s a papnövelde ifjaiból alakult vegyes kar által előadva, K. Gy. finevelő-intézeti igazgató, az egyházi zene e páratlan buzgalmú lelkes művelőjének vezetése mellett, meglepő szép szabatossággal előadva. Nem csekély érdeket kölcsönzött az ünnepségnek Pattul in Péter feltűnő szép, behizel- gő tenorhangján, mély bensőséggel énekelt magándala: a gyönyörű szerzeményű „ÍSancta Maria“ Fáimétól. Igeit szép volt a „Mária dicsérete“ ez. párdal is Panulin Péter és Matuszka Mihály

IV. é. hittanhallgatók által kedves hangon, s érzésteljesen előadva, énekkar és harmonium kísérete mellett. A zene-piécek közöl különösen a gordonkán előadott „Andante religioso“ Goltermann tói magaslott ki megható remek előadása által; de Petites Kál-" mán II. é., és Deér Gyula I. é. hittanliallgatóknak hegedűn való produkeziói is méltán megérdemlik a buzdító dicséretet. A záró beszédet Matuszka Mihály IV. é. litli., az egyltázirodalmi társulat ez idő szerinti jegyzője tartotta, meleg szavakban köszönve meg az érseki helyettes püspök ő migának és a díszes közönségnek az ünnepségen való megjelenésük által az intézet iránt tanúsított nemes érdeklődésüket. Majd Szele Gábor püspök ő mlga intézett, a növeiidékpapokhoz hathatós buzdító szavakat, az egyház, vallás és haza érdekében további szorgalomra s munkásságra serkentve őket, s a jelen volt közönség nevében is elismerést s köszönetét fejezve ki irántuk az ez ünnepség által nyújtott nemes szellemi élvezetért. Végezetül záró dalok fejezték be a közelikét óráig tartó, de folyvást lankadatlan figyelem s érdeklődéssel kisért szép és becses ünnepséget, mely illán egy kedvesen, töltött élvezetes matinéé emlékével kezdett szétoszlani a közönség, mely — hogy el ne feledjük megemlíteni, — az ünnepségen szerepelt derék növendékséget minden egyes szám után méltán megérdemelt éljenekben, tapsokban s ovácziókban részesítette. — Nem hagyhatják említés nélkül, hogy ez alkalomra a terem Ízléses és igen elegáns díszítését, melyben különösen az „Immaculata“-kép fölé

idején az esős, csúnya idő is titulus volt a kedélyes összejövete- telekre.

Ebből az időből ösmertem Büki Lázár uramat. Nagy kopasz feje, bosszú deres szakálla, mélyen lekonyuló vastag bajusza volt, sarkantyus csizmát, piros köves szürke atillát, kilenczrét kacs- karingós czifra himvarrásos kostököt és ezüst kupaku öblös tajték pipát viselt. Viselte biz ő ezt az utóbbit is, mert csakúgy vele volt mindég, akár a szakálla.

Szívesen látták minden háznál. Pedig nem volt ám valami nagy ember.

Csak afféle kiírta nemes volt ő kegyelme, hétszilvafás, minden egvébb dominium nélkül. Tornáczos háza állt a falu közepén, szilvás kert húzódott le háza mögött a folyóig; ezen felül hat egész hold szántóföld, meg egy fél hold szőlő jelzőkövébe mohosodott bele az ő becsületes ősi nevének a két kezdő betűje, a B. L.

Ennél egyebe nem volt a kerek világon. Azaz dehogy is nem volt! Minden héten más-más mi háznál tanyázott. Volt neki nagyértékü ezüst órája, melyet ugyan soha senki nem látott, de melyet ö a napóleoni hadakozások dicsőséges idejében egy vitéz közhuszárnak ajándékozott, a ki életét megmentette, (ötven évvel a — születése előtt“.)

Aztán hogy tudott tánczolni! Felpattant az asztal tetejére, a boros üvegek közé, s ott aprózta ki a kopogóst, olyan vadvirágos szenvedélylyel, — hogy két oldalt dőltek a mulató urak.

alkalmazott gyönyörű égsziu-mennyezet mindnyájunk figyelmét megragadta, — Weisz Ignácz helybeli jónevű fiatal kárpitos és butorgyáros készítette.

Az egri növendékpapság magyar egyház-irodalmi iskolájának beléletére vonatkozólag, a jegyzői záró beszédből közöljük a következő érdekesebb adatokat:

„Irodalmi iskolánk a muH évben 48 rendes, 29 részvényes, és 95 pártoló tagot számlált. Tartott összesen 20 rendes és 1 bizottsági gyűlést, melyek tárgyait felolvasások, azok bírálatai s a folyó ügyek elintézése képezték. Felolvastatott pedig összesen 49 dolgozat, melyek közül 40 eredeti, 9 fordítás, 41 prózai és 8 verses mű volt. A munkakedv és szellemi tevékenység fejlesztésére társulatunk 6 pályatételt tűzött ki az irodalom különböző szakaiból. Beérkezett 11 pályamű, melyek közül hat ösz- sen 54 írttal jutalmaztatott, 2 pedig dicséretet nyert.

Jelen működési évre újból 6 pályatételt tűzött ki társula- latunk, melyek a következők: 1. Szén (beszéd sz. István napjára. 2. Készíttessék egy vallás-erkölcsi elbeszélés. 3. A hét szentség és a szentirás. 4. A hiterkölcsi élet hazánkban az Árpádok alatt.

5. A szentirás és a természettudományok a teremtésről. 6. Tanulmány Tárkányi költészetéről. — Könyvtárunk, mely az 1889/90-ki iskolai év végén 1596 munkából állott 3422 kötetben, a múlt év folyamán részint vétel, részint ajándékozás útján 60 munkával szaporodott ugyanannyi kötetben. Jelenleg tehát, 1656 munkából áll 3482 kötetben, melyek közül társulatunk tagjai a könyvtárforgalmi kimutatás szerint 1292 kötetet használtak. Ami végül vagyoni állapotunkat illeti, társulatunk vagyona a következőkből áll: a hevesmegyei takarékpénztárban kamatozik 872 frt; értékpapírban 100 frt; forgó tőkénk pedig 55 írt 36 krt tesz.“

— A cisterci-rend névtára. „A zirczi, pilisi, pásztói és szentgotthárdi egyesült apátságokba kebelezett cisterczi kiváltságos szent rend személyzetének névtára az 1891 — 92. tanévre“ e napokban jelent meg a pécsi nyomdában. A névtárból közöljük a következő érdekesebb sfatistikai adatukat. A rend főnöke: nagys. és főtiszt. Vajda Ödön Pál ur, a bold. Sziiz Máriáról nevezett zirczi, pilisi, pásztói és szentgotthárdi egyesült apátságok apátja, a veszprémi püspöki szentszék ülnöke, a Szent-lstván- társulat alapitó tagja. A rend személyzetének összes száma 133; ezek közöl apát 1; áldozár 101, egyszerű fogadalmat tett 12; ifjabb növendék 13; ujoncz-növendék 6. — A rend tagjai között van: aranymisés áldozár 4; királyi kitüntetésben részesült 5; hittudományi tanár 4; gymnás. oktatással foglalkozik 57; lelkipásztorkodik 16; rendi tisztviselő 13; érdemesült rendtag 3; hivatal nélkül 2; tanárjelölt áldozár 6; theologus 16; gymn. növendék 9; ujoncz-növendék 6. — Hittudor 7; kánon-jogtudor 1; bölcsé- szettudor 11 ; a. inagy. tud. akad. tagja 1; a. budapesti kir. kath. egyetem hittant karánál bekeblezett tag 3; az ugyanottani bölAztán nagyszerű kortes volt, nagyszájú, nagytorku, nagyfo- kosu kortes. No meg a tréfához is jaj heh nagyon értett!

Négy napi czéczó után felhasitották az újdonatúj vadga- lambszin magyar nadrágját., még se haragudott érette. Felültette a czigányt a rettenetesen befutott kályha tetejére, s a prímásnak ott kellett rikatni a szárazfát. Fidibusznak használta a kettéhasitütt tizes bankó egyik felét, a másikat a vályogvetőnek adta. Felgyújtották alatta a zsuppot, melyen aludt. S a jó ég tudná, mi mindent cselekedett ő másokkal, — és mi-mindent cselekedtek ö vele mások, —- a mi mind az urambátyámék mttla- tására szolgált, s nemes Büki Lázár mm sohase haragudott meg.

Élte világát; tizenkét esztendeig szakadatlanul — vendég volt. . .

Hanem hát hová lett az a felséges aranykor!

Az úri házak kidőlt-bedőlt kapuja előtt térdig áll a dudva. Nem szól odabenn a nóta, legfölebb az egerek ezinezognak éjjel az árendás gabonáján, lévén mostanában az ősi kastély a bérlő uraság magtára.

Büki Lázár uram korhadó öreg fa most már. Hetekig, hónapokig nem mozdul ki odvából. Utálja, megveti ezt a sarkából kifordult, fenekestül felfordult világot. Nyomorog, éhezik, rongyos, hanem azért nem tagadja meg a vérét. Tizenhat ltoldnyi birtokát felibe műveli egy iparkodó gazda. A szőlejében Isten jóvoltából megterem tiz akó bor, az anyjuk baromfit nevel, két kocza is ltizik valahogy az ólban, a hajdani egycsövű fegyverrel Büki Lázár uram éjjelente ki-kioson a határba lesre, s vasárnap