Eger - hetilap, 1891

1891-02-03 / 5. szám

Az istenke pajzánul mosolygott s hamiskásan súgott fülembe. A következő pillanatban euy fordulat, s bájos kis Terpsichorém elveszte az egyik czipocskéjét. .'zerettem volna felkapni s elrohanni vele, de nem tettem . . . nem akartam magamra vonni haragját, . . . pedig szerettem volna látni ha vájjon össze tudja e huzni haragosan classicus szép szemöldeit. Endymion.

Különfélék.

— Ünnepélyes gyászistentisztelet. Néh. bold. Simor János herczegprimás esztergomi érsek lelki üdvéért, az ünnepélyes requiem, de. Samassa József egri érsek ő exja rendelete folytán, az egri székesfőegyházbau, a múlt szerdán, f. évi jan. hó 28-án regg. 9 órakor tartatott meg. A gyászistentiszteletet, fényes papi segédlet mellett Pánthy Endre nagyprépost őnsga tartotta. Jelenvoltak a katonai s polgári hatóságok, az egyletek és tanintézetek testületileg.

— A herczegprimás halála folytán, az interregnum alatt, a primási hivatalos teendőket, törvényes szokás szerint, a rangban legidősebb érsek végzi. E feladat tehát Hajnald Lajos kalocsai biboros érseket illetné meg; miután azonban a kalocsai biboros főpapot e tisztnek teljesitésében betegsége gátolja, a hivatalos primatialis functiókat dr. Samassa József egri érsek ő exja fogja teljesíteni.

— Köszönet-nyilvánítás. A vallás és közoktatási miniszter Biró Sándor ballai rom. katli. lelkésznek, azon áldozatkészségéért, hogy a nádujfalusi r. kath. elemi népiskola megépítéséhez 321 írttal járult, ezenkívül az iskolát a szükséges tanszerekkel is ellátta, — elismerő köszönetét nyilvánította.

— Felhívás. Az alkotmányos életnek egyik elválaszthatatlan iker-testvéretől, a szabadválasztási jogától, a királyi kormány a törvényhozás útján szándékozik köztudomás szerint megfosztani a hon polgárait, és ezúton az alkotmányos ezer éves életnek joga eltörlésével, helyette az önkény uralom mostoha in- tézvényét, a megyei, városi, és községi tisztviselők szabad tetszés szerint való kinevezési hatalmát, magának a nemzettől con- fiskálva elsajátítatni, vagyis a nemzeti életet, nemzeti halállal felcserélni van törekvésében. Ezen öngyilkossági merénylet életbeléptetésének megkísérlése, a hírlapok tudósítása szerént, az országos képviselőházban törvényjavaslat alakjában, elfogadás végett, rövid napok múlva beterjesztetni fog, ennél fogva tisztelettel kérem városunknak párt, rang, és osztálykülönség nélkül valamennyi polgárait, miként ezen alkotmány eltemetési kísérletből eredő közveszély elhárításának módja, és eszközei feletti tanácskozásra, folyó évi február hó 8-án, a Korona vendéglő nagy teremében délután 4 órakor tartandó népgyülésbe megjelenni, és az ott higgadt, békés, és komoly módon hozandó határozatoknak foganatosítása iránt intézkedni méltóztassanak. Kelt Egerben, jan. 29-én 1891. Többek megbízásából:

Csiky Sándor.

— Hymen. Nagy Sándorra, kir. vasúti tisztviselő, az egri vasúti állomás derék személypénztárnoka, múlt hó 25-én, vasárnap váltott jegyet Makiáron Keleti ír én kével, Keleti Aladár községi jegyzó kedves és szeretetreméltó leánykájával.

— Esküvő. Zakkay József gyöngyösi alsóvárosi közkedvelt fiatal tehetséges kántor, m. hó 26-án, hétfőn vezette oltárhoz özv. Mintzér Jánosné, müveit és kedves szép leányát, Margitot Gyöngyösön.

— Balkayfóle szöllöojtó-gép. Mint ismeretes, a fillokszéra elleni nagy küzdelemben egyik legfontosabb tényező a szőllőojtássál való védekezés. Ennek keresztülvitelére, többféle, többé- kevésbbé tökéletes ojtógépeket szerkesztettek, azon czélból, hogy e munka vele tökéletesebben és gyorsabban keresztül vihető legyen. Előttünk fekszik egy ojtógép, melyet városunk derék polgára Balkay István talált fel és szerkesztett. A gépezet ollószerü- aczélból készült, s kézben való használatra van szerkesztve. Működését rugóval összekötött két fogaskerék eszközli, melyek egyike a pengéhez van erősítve, másik pedig alatta mozog. A félkörben mozgó penge alatt két különböző vastagságú kis csatorna van, hová a szőllővesszők tétetnek. Az ojtás tehát ezen gépezettel gyorsan végezhető; a vesszőt csak beletoljuk a penge alatt lévő kis csatornába s a gép nyelének összehúzásával, a félkörben mozgó pengével elmetszük. Előnye hogy eltérőleg az eddig ismert gépektől, nem húzva vagy tolva vág, hanem félkörben mozogva metszi el a vesszőt, és pedig igen szépen, minden zuzódás nélkül, ami egyik igen nagy fontosságú előnye, mivel a gépek nagy részének hasznavehetetlenségét a vessző roncsolása okozza. A derék feltaláló nem fogja tőlünk rossz néven venni, ha egyik másik olyan tulajdonságára is rámutatunk, amelyen véleményünk szerint módosítani kellene. Tudvalevő dolog, hogy mennél nagyobbak a metszlapok, annál alkalmasabbak az ojtásra ; ezt tekintetbe véve ajánljuk tehát, hogy a csatornák még kisebb szög alatt feküdjenek a közhasználatba bocsátandó ojtó-késeknél, hogy ezáltal hosszabb, mintegy 3 cm. hosszúságú lapokat nyerhessünk. Továbbá, minthogy a penge leszedegetése sok időt vesz igénybe úgy ezen. mint az eddig ismert gépeknél is, tartalék pengéről is gondoskodjék. Végre pedig azon — bár nem lényegbe vágó — javítást is igényli, hogy kényelmességi szempontból ollószerü nyelet adjon felraláló gépének, nehogy a kéz bár kevéssé is megsértessék. E módosítások eszközlése után, a fentebb említett rendkívül fontos tulajdonsága mellett, csak gratulálhatunk derék földieknek mint feltalálónak, s a gépet, minden eddig ismerttel szemben a legmelegebben ajánljuk közönségünk figyelmébe. B. H.

— Kegyelmi kérvény. Rigó Alajost, a „Gyöngyösi Lapok“ szerkesztőjét, az ellene Csömör Kálmán volt gyöngyösi polgár- mester által indított sajtóperben a bpesti sajtóbiróság, tudvalevőleg 3 havi fogházra s 500 frt. pénzbírságra ítélte. Rigó Alajos e napokban kezdte meg fogságát a gyöngyösi járásbíróságnál. Most Gyöngyös város értelmisége, különösen a városi képviselet számos tagjai élénk mozgalmat indítottak meg a végből, hogy a polgármester képviseleti közgyűlést hívjon össze, s e közgyűlésen a képviselőtestület kegyelmi kérvényt intézzen királyunk ő felségéhez Rigó Alajos büntetésének elengedése, illetve mérséklése iránt. A közgyűlés összehívására vonatkozó kérvényt Gyöngyös város értelmiségének 125 előkelő tagja irta alá.

— Sújtott szőlősgazdáinknak nagy szüksége van a phylloxera védekezés terén igazi jó tanácsadóra, mely nekik minden kérdésben kellő útbaigazítást nyújtson. Ilyen hű tanácsadója hazai szőlőtermelőinknek : a „Szőlőszeti és Borászati Lap“, az összes hazai borászati kérdéseket tárgyaló független szaklap. Szerkeszti Maurer János, borászati iró. Megjelen Kassán havonként háromszor. Előfizetési ára egy évre csak négy forint. Ajánljuk e jó lapot szőlőbirtokos olvasóinknak figyelmébe. Mutatványszámokat szívesen küldenek.

— Az Egyetemes Regénytár legújabb kötete. „Curly egy s nész története“ a czime az Egyetemes Regénytár legújabb kötetének, mely a vállalat VI. évfolyamának 5. kötetét képezi. Irta Koleman John, angolból fordította Szigrthyné Szalay Erzsiké. A „Curly“ rendkívül érdekesen s vonzóan megírva, egy színész élettörténetét tárgyalja, ki szépségével, művészetével megnyeri egy előkelő gazdag fiatal nő szerelmét, de éppen feláldozó szerelme miatt veszti el. A kölcsönös feláldozó, hű s kitartó szerelmet meleg szívvel és megkapó közvetlenséggel rajzolja az iró, azt az erkölcsi tanúságot állítva elénk, hogy a legmélyebb és legigazabb szerelem mellett is beállhatnak félreértésből olyan akadályok, melyek az egymást szerető sziveknek lehetetlenítik az egyesülést, A kötetben még egy másik igen kedves humoriszti- kus elbeszélést találunk, a czime „Miért maradtam én agglegénynek“, mely szintén Szalayné gondos fordítását dicséri. — A kötet ára csinos, piros egész vászonkötetésben 50 kr.

— Legújabb zenemüvek czimbalomra. Nádor Kálmán nemzeti zenemű-kereskedésében a kedvelt Kaszner-féle „Czim- balom-Salon“ V. füzete jelent meg és nagy ürmünkre szolgál czimbalom-játszóknak konstatálhatni, hogy e jó hírnevű kiadó az annyira népszerűvé vált „Nincs cserepes tanyám“ és „Októbernek elsején“, czimü két gyönyörű magyar dalt igen szép átiratban vette fel e gyűjteménybe. Ára 50 kr. Ugyanott megjelent „14 kedvelt népdal Czimbalomra átírva Moli- torisz J. által. Ára 1 frt,

— A hevesi önk. tűzoltó-egylet múltja és jelene. Nem egyszer fordul elő az életben, hogy egyes eszmékkel foglalkoznak, meg is indul a mozgalom, hogy az testté legyen — de utoljára belátják, miszerint az eszme csak a jövőben verhet gyökeret, abbahagyják tehát s a jövőre bízzák a nélkül, hogy czélt értek volna. Gyakran hallani különösen a vidéki városokban: „ez itt teljes lehetetlenség, népünk nem lelkesül a szép, nemes és jótékony, valamint emberbaráti institucziókért;“ sokszor vádolták már közönségünket szertehúzó, hideg közömbösséggel! De mit bizonyít a tapasztalat? Azt, hogy bármi ügy életbeléptetésére erős akarat és néhány lelkes bajnok kell, kinek zászlaja alá sorakozzanak. Es