Eger - hetilap, 1891

1891-10-13 / 41. szám

334

Ez a dal. Egyszerű szépsége mellett nagy jelentőséget nyert azáltal, hogy az uralkodó ház egyik legkiválóbb, s a király uián legnépszerűbb tagja, egy olyan dal kezdeményezését terjeszti az ő sajátos kitartása s lelkesedésével, mely dal azt hangoztatja, hogy: „Mindig honvéd-nemzet voltunk!“

És otthon, családja körében József főherczeg elolvasta a honvédek királydalát s aztán odaadta azt leányának, „Mariskának“, hogy komponáljon hozzá dallamot.

Nos! A dallam csakhamar elkészült, s Nádor Kálmán budapesti jónevű müárus, ki a dal kiadásáért József főherczeghez folyamodott, — nem rég egyszerű, de igen csinos kiállításban ki is adta azt a következő czim alatt: „Honvédek királydala. Komócsy József költeményére szerzé Mária Dorottya, főherczegnő. Budapest. Nádor Kálmán zeneműkereskedése. Ara 60 kr.“ A dal énekhangra van letéve zongorakiséret mellett. Dallama egyszerű, kedves, szívhez szóló, —■ de ütemmenete kissé lengyeles, melyen azonban csekély ütemváltoztatással (3/4 ütem helyett Vre0 könnyű szerrel segíthetni, hogy egészen magyaros jellegű legyen. A dal hazafias és egyéb ünnepi alkalmakkor megfelelő hatással adható elő. — József főherczeg ő fensége maga 600 példányt rendelt meg belőle, s szétosztotta azokat a honvéd- csapatok s a czigányzenekarok között. A kiadóczég pedig egy remek diszkötésü példánynyal kedveskedett a dallamszerző fó- herczegnőnek. A díszpéldány fehér szattyánbőrbe van kötve, domborművű arabeszkekkel, s ibolyaszinü moire-selyem bélléssel. Belső czimlapján József főherczeg családi czimere látható művészi festéssel. — A kedves zenemű minden könyvárus utján megszerezhető.

— Meghívó. A hevesmegyei általános tanitó-testület „évi nagy gyűlését“ f. évi október hó 19-én Egerben tartja meg a belvárosi községi iskola egyik termében, melyre úgy a tanítótestület tagjai, valamint a tanügy iránt érdeklődő közönség is tisztelettel meghivatnak. A gyűlés kezdetét veszi d. e. 9 órakor. A gyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jelentés az egri és gyöngyösi „járási tanitókörök“ évi működéséről. 3. Szervezkedés a módosított és felsőbbi jóváhagyást nyert alapszabályok értelmében. 4. Gyakorlati előadás a tizedes törtekről. Tartja Derszib Rudolf. 5. A tanítótestület pénztárának 18°%i-ik évi zárszámadása, valamint az 189V92-ik évi költsévetési előirányzat megállapítása és a pénztár rendezése. 6. Indítványok, javaslatok és más folyó ügyek elintézése. Eger 1891 október 8-én.

Derszib Rudolf a hevesmegyei általános tanítótestület elnöke.

— Hymen. Miticzky Ét el ka k. a. Miticzki József polgártársunk kedves leánykája, a múlt, szombaton, f. okt. hó

10-éna délesti órákban tartá menyekzőjét vőlegényével, Műrezkó Endrével, a Grőberféle nagykereskedés könyvelőjével. Az

bátyánk, s lekapva parókáját, oda tartotta a kopasz fejét a bá- mész vevő orra alá.

Mikor aztán a „Nincs többé kopasz fej!“ —féle hirdetés, sok idő múltán, lejárta magát, akkor újra megjelent a publikum előtt, de egészen más, még csábítóbb alakban. Az uj jelszó volt: „Én Csillag Anna!“ — s mellé volt pingálva egy "fiatal, karcsú hölgy-alak, három szál virágot tartva a kezében, sarokig érő dús hajzattal, — jelentve, hogy ily gazdag fürtök erednek a legújabban feltalált hajnövesztő szertől. Ez esetben már a női hiúságra apellált az üzérspekuláczió. . A dús tűrtök egyik legszebb éke s kelléke a női külső szépségnek. Minden nő, fiatal vagy koros, egyaránt bírni szeretne ily dús fürtöket, mert, — mert hát aránylag bizony nagyon kevesen dicsekedhetnek efélével. A számítás tehát tagadhatlanul ügyes volt. S mint állítják, az üzletben, hol ezt a csodaszert árulták, nem pingálva, hanem eleventen, színről színre látható vala maga Csillag Anna, egy fiatal hölgy, földig érő dús hajzattal. Köztudomású, hogy a csodaszer ezreket hozott be élelmes feltalálójának. Használt-e a vevőknek? — arról hallgat a krónika.

Egy másik reklám, a többek közt, e hatalmas jelszóval kezdődik: „Száz aranyat egy poloskáért!, s mint csalhatatlan biztos szert ajánlja rovarirtó porát. Persze! a „száz arany“ csábitó mottó, a hirdetést mindenki elolvassa, s mert ritka lakás mentt e kellemetlen rovaroktól, — megveszik a szert, s az üzlet pompás hasznot hajt a tulajdonosnak. Küldenek ugyan be neki a vevők a szer használata után ezer számra poloskát, de biz ő kelme egyikért se fizet száz aranyat, hanem a — markába nevet. De csakhamar akad vetélytársa, aki reklám-hirdetésében elmondja., hogy: „Kn ugyan nem Ígérek, de nem is adok Száz aranyat,“ — de azért sokkal biztosabb rovarirtó szert ajánl. Reklám-czégére

esketési szertartás, nagy számú, díszes násznép jelenlétében, a székesfőegyházban ment végbe, mely alkalommal ft, Póka Zsig- mond nyug. plébános, a köztisztejetben álló „öreg pap“ adta az egyházi áldást a boldog ifjú párra.

— Az egri polgári lövész társulat részéről f. év október 18-án tervezett tánczmulatság az idő előrehaladottsága miatt nem tartatik meg, 18-án csakis libalövészet társas-ebéddel egybekötve fog rendeztetni, 19-én — 20-án mindkét nap délután fog libalövészet tartatni, mely ünnepélyre minden lövészetet-kedvelőt, habár nem tagja is, — a társulat szívesen lát,

— A szegény tanulókat ruházattal segítő egyesület a közelgő tél megelőzése és a szegény iskolás gyermekekre váró sanyarúbb napok enyhítése szempontjából — amint értesülünk, — már most megkezdette üdvös és kiválóan nemes működését, amennyiben Kai- lin ger nevű eljárója által a segélyadományok gyűjtését már meg- inditotta. Az egyesület e helyen is kéri Eger város nemesen érző lakosságát, minden rang és nem szerinti különbség nélkül, hogy az egyesület által ápolt humánus czélnak áldozni szíveskedjék. A pénz és másnemű adományok vagy jegyzék mellett Kailinger eljáró kezeihez, vagy pedig egyenesen az egyesület gazdáihoz: Ziska Béla és Dienes József tanító urakhoz küldendők.

— Városi közgyűlés. Eger város képviselő testületé ma kedden, f. hó 12-én, délelőtti 10 órakor közgyűlést tart, melyen több rendbeli fontos ügy vár elintézésre. Egyike ezeknek, egri érsek ő exja leirata, a „Korona“ vendéglőhelyiségnek vétel utján a város birtokába leendő átbocsátása iránt,

— Az egri „első magyar épület- és butorvasalás-gyárnak“ részvénytársasággá alakítása tárgyában a második értekezlet a múlt vasárnap f. hó ll-én délután 4 órakor tartatott meg a városház nagy termében, csekély számú érdeklődők részvéte mellett. Az értekezlet elnökül Szabó Ignáczot, jegyzőül dr. Alfóldy Dávidot választotta meg. A beterjesztett tervezet azon pontja, melyben a mostani gyártulajdonosok az igázgatói, s pénztárnoki állást két tagjuk számára biztosítani kívánják, — élénk vitára s ellenzésre adott alkalmat. Az értekezlet egy újabb részletes, és a törvény szabványainak megfelelő tervezet kidolgozására s rövid időn egy újabb értekezlet előterjesztésére dr. Schwartz Dávid, dr. Alföldy Dávid, Kovács Kálmán és Szabó Ignácz urakat kérte föl.

— Megválasztott tanítónő. Gallo vies Emma kisasszonyt, néh. Gallovics János volt képezdei tanító derék leánykáját, az egri tanitónő-képző intézet egyik szép tehetségű pályavégzett növendékét, okleveles tanítónőt, a gyöngyösi iskolaszék e napokban az ottani leányiskolák I. osztályának tanitónéjává egyhangúlag megválasztotta.

— Gyászhir. Reitmann Viktor né, szül. N e d e c z e i Nedeczky Irma, Reitmann Viktor egri érs. urad. titkár

ennek is „száz a r a n y“ ugyan, de mert ez a firma már csak utánzat, gazdája nem is csinál oly pompás üzletet.

Alig van talán Európában üzletember, aki oly rengeteg pénzt adott volna ki újsághirdetésekért, mint Hoff János. Azt hisszük, nincs is újságolvasó, aki a Hoff-féle malátakivonati hirdetéseket ne ismerné, s a szert, egy vagy más alakban, meg ne Ízlelte volna. A reklám ki is fizette magát. Hoff, — mint mondják, — ma milliomos.

Nagyon sükeres eszközei újabb időkben a reklámnak az úgynevezett „Apró hirdetések“, melyek, amellett, hogy igen olcsók, igen keresettek s olvasottak is egyszersmind. — Mellőzve azon érdekes és pikáns körülményt, hogy sok „titkos“ szerelmes pár, ez úton nyögdécseli el szive sóvárgásait, — tagadhat- lan, hogy, ha igaz az, hogy „a házasságok égben köttetnek“, — még bizonyosabb, hogy sokkal több házasság köttetik az „Apró- hirdetések“ utján. S ez mai, házasságiszonyban szenvedő társadalmi életünkben, nem csekély jelentőségűeknek tünteti föl az „Apró hirdetések“-et.

A reklámok egy másik, közönségesebb, s szokottabb eszközéül szolgálnak az úgynevezett falragaszok, plakátok, melyek még több s kedvezőbb alkalmat szolgáltattak az emberi leleményesség s furfang kitüntetésére. A plakátok nagysága, alakja, szembetűnővé tétele, elterjesztési módja stb. mind megannyi tárgyul szolgált a furfangos emberi elmének kifogyhatatlan újabb és meglepőbb változatok kieszelésére. Kezdve ama mill iát ur-plalátokon, melyeket mosónőd, vagy valamelyik ügyes barátod észrevétlenül ragaszt a mancsettádra, s melyekből megtudhatod, hol árulják a legfinomabb „Blaha-serail-rizsport“, vagy hol vásárolhatod a legszebb s legjutányosabb „Pálmay-nyakkendő- ket,“ egész az óriási plakátokig, melyeket négylovas kocsin