Eger - hetilap, 1891
1891-06-23 / 25. szám
205 főutczáinkon ; azután betért az érseki rezidenczia udvarába, aholott néhány műdarabot adott elő. Ezt megelőzőleg az egri koszorús dalkör jelent meg az érseki parkban, s néhány műdal előadásával tisztelgett főherczeg ő fensége előtt, ki a kellemes szerenádot, a rezidenczia első emeleti erkélyéről, látható gyönyörködéssel hallgatta végig. Másnap, csütörtökön, f. jun. hó 18-án kora reggel, főherczeg ő fensége, katonai kíséretével szemlét tartott az itteni honvédcsapatok fölött, azután a várba hajtatott s itt megvizsgálta a honvédség laktanyáit s szerelvényeit, mindenütt magas megelégedésének adván kifejezést a csapatok pontos kiképeztetése s az egészbenvéve tapasztalt kifogástalan rend fölött. A várból visszatérett, ő fensége, érsek ő exja társaságában, összes katonai kíséretével, s az udvari papsággal együtt a székesegyházat szemlélte meg tüzetesen. Főherczeg ő fensége a délutáni 3 órai vonattal távozott városunkból, s Budapestre utazott. Érsekünk ő exja az egri pályaházhoz kisérte ki magas vendégét, kit már a perronon nagyszámú, díszes közönség várt, legnagyobbrészt amaz előkelőségeink, kik ő fensége fogadtatásánál is jelen voltak, s kik közöl többekkel váltott ő fensége néhány szívélyes, barátságos szót. Majd oda lépett dr. Pásztor Bertalanhoz, az egri önk. tűzoltóság főparancsnokához, s újból örömteljes kifejezést adva magas megelégedésének az egri önk. tűzoltók tegnapi maguktartása fölött, nyájas, barátságos hangon hívta meg Pásztor Bertalan főparancsnokot, az alcsuthi tűzoltóság megtekintésére, Alcsuthra vendégéül. Főherczeg ő fenségének e szives meghívásban nyilvánuló elismerésre egri önk. tűzoltóink, s parancsnokaik iránt, valóban örök emlékezetre méltó, páratlanul ritka esemény tűzoltó-intézményünk történetében. Pont 3 ó. 15 perczkor indult meg, harsány éljenzések közt, az egri szárnyvonal, magával vive városunk kedves vendégét, József főherczeg ő fenségét, ki a jelenvoltaktól — a viszontlátásra — a legnyájasabb szavakkal s meleg kézszoritásokkal vett búcsút. Különfélék. — Dr. Kállay Zoltán, Hevesmegye főispánja, s neje, szül. Jankovics Katalin úrnő, ő mlgaik, a múlt hét folyamán á Ti- szavidéken jártak, néhány e vidéken lakó előkelő megyei birtokos család meglátogatására. Ez alkalommal a foispáni pár látogatást tett Graefl Jenő nagybirtokosnál Poroszlón, Lipcsey Tamás főszolgabírónál, Jusztusz Gusztáv, és Kovács Géza birtokosoknál Tiszafüreden, s Széky Péter birtokosnál Tisza-Igaron. — Személyzeti. Dr. Buden z József és dr. Simo ny i Zsigmond, egyetemi tanárok, jeles nyelvtudósaink, valamint dr. Homan Ottó, budapest-tankerületi kir. főigazgató, őnsgaik, f. hó 21 és 22-én városunkba érkeztek, s mindhárman az egri cist. rendház szívesen látott vendégei. Dr. Budenz József látogatóban van ezúttal körünkben, mig dr. Simonyi Zsig- mond és dr. Homan Ottó, az előbbi mint ministeri biztos, az utóbbi mint kir. főigazgató, hivatalos minőségben érkeztek városunkba, hogy a cist. r. egri főgymnásiumánál a mai naptól kezdve folyamatban levő érettségi szóbeli vizsgálatokon elnököljenek. — Kinevezés. Schmidt Ödön, gödöllői kir. járásbirósági albiró, az egri. kir. törvényszékhez bíróvá, Dobrányi Lajos, egri kir. törvényszéki aljegyző, a gyöngyösi kir. járásbírósághoz albiróvá, — Szabó László, nyíregyházi kir. törvényszéki jegyző, városunk szülötte, ki több éven át foglalkozott, mint joggyakornok s aljegyző, az egri kir. törvényszéknél, s csak rövid idő előtt helyeztetett át, mint jegyző, a nyíregyházi kir. törvényszékhez, — ugyancsak a nyíregyházi kir. járásbírósághoz albiróvá neveztetett ki. — Meghívó. Az egri önkéntes tűzoltó egylet jövő vasárnap, azaz folyó hó 28-án tartja ez idei nyári mulatságát az érsek- kertben, melyre a nagyérdemű közönség ezennel tisztelettel meg- hivatik. A mulatság kezdete d. u. 4 órakor. Az egylet parancsnoksága mindent elkövet a mulatság, s a közönség kényelme emelésére; — 3 zenekar fog válogatottnál válogatottabb táncz-zene- darabokat játszani, kitűnő ételek és italokról gondoskodva van, különösen finom tiszai halászléről, mely teljesen halászosan fog szakértő kezek által készíttetni. Beléptijegy személyenkint 30 kr. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság másnap, vagyis Péter-Pál napján fog megtartatni. A mulatságot taraczklövések jelzik. A nyári mulatságot megelőző napon, szombaton d. u. x/2 7 órakor tartja az egylet diszgyakorlatát, melyre a közönség tisztelettel szintén meghivatik. A parancsnokság kéri a nagyérdemű közönséget, miszerint tömeges megjelenésük által a mulatság anyagi és erkölcsi sikerét fokozni szíveskedjék ; részérül mindent elkövet, hogy a résztvevő közönség kedvesen töltse el idejét. A mulatság teljesen nyilvános, s igy helyben külön meghívó nem küldetik szét, hanem falragaszok s a jelen meghívó szolgál értesítésül. FelülfizeBernerette. (1838.) Irta: Musset Alfréd. Francziából fordította: dr. Gaál Tibor. A restauráczió utolsó éveiben egy besangoni ifjú, névszerint Hombert Frigyes jött Párisba a jogot tanulni. Családja nem volt gazdag s csak mérsékelt évdijra telt. hazulról; de miután az ifjú rendes életet élt, kevéssel is beérte. A „quartier latin“-ban vett laká>t, hogy a tanfolyamok a keze ügyében legyenek; ízlése s hajlamai annyira az ülő életmódra utalták őt, hogy a sétatereket, műemlékeket, a melyek Parisban az idegenek kíváncsiságának állandó tárgyai, csak alig hogy felkereste. Néhány ifjú társasága, akikkel csakhamar alkalma nvillott a jogi egyetemen megismerkedni, néhány ház, a melybe ajánló levelei útján belépést nyert, — ezek voltak összes mulatságai. Rendszeresen levelezett szüleivel s közölte velők a kiállott vizsgálatok eredményét. Miután serényen dolgozott három éven át, elérkezni látta a perczet, melyben ügyvéddé volt felavatandó; nem volt egyéb hátra, mint a vitatételt megvédelmezni, s már ki is tűzte az időpontot, melyben Besangonba vissza szándékozott térni, mikor egy váratlan körülmény egy időre megzavarta nyugalmát. A Rue de la Harpe-on, a harmadik emeleten lakott, s ablakában virágok voltak, a melyeknek gondját viselte. Ezeket öntözve egy reggel a szemközti ablakban egy fiatal leányt vett észre, aki mosolyogni kezdett. Oly vidám és nyílt, tekintettel nézett, az ifjúra, hogy ez meg nem állhatta, mikép fejével feléje ne intsen. A leány szívélyesen viszonozta az üdvözlést s e percztől kezdve szokásukká lett minden reggel igy kívánni egymásnak jó napot, az utcza egyik feléről át a másikra. Egy alkalommal Frigyes a szokottnál korábban kelvén fel, miután szomszédnöjét üdvözölte, egy iv papirt fogott s azt levél-alakban összehajtva, távolról mutatta a fiatal leáuynak, mintha azt kérdezte volua, hogy irhat e neki ; de az elutasítóan rázta a fejét, s haragos arcz- czal visszavonult. Másnap a véletlen az utczán összehozta őket. A leány épen egy fiatal ember kíséretében jött haza, akit Frigyes nem ismert s akire nem emlékezett, hogy valaha a tanulók között látta volna. Szomszédnőjének magaviseleté és öltözetéről, habár kalapja volt is, azt következtette, hogy annak kellett lennie, amit Párisban „grisette“-nek neveznek. A lovagja, kora után ítélve, kétségkívül csak testvér vagy szerető lehetett, azonban inkább szeretőnek, mint testvérnek látszott. De bármiként volt is, Fiigyes elhatározta, hogy e kalandra többé nem is gondol. Az első hideg napok beköszöntvén, virágait előbbi helyükről, az ablakból elvitte; de azért, akarata ellenére is, időről-időre mindig kitekintett; Íróasztalát, a melyen dolgozott, az ablak közelébe húzta s függönyét úgy igazította, hogy azon észrevétlenül kitekintgethessen. Szomszédnője azonban reggelenkint többé nem mutatta magát. Néha este 5 óra felé megjelent, hogy függönyeit lebocsássa, miután lámpáját meggyujtóttá. Frigyes egyszer arra merészkedett, hogy csókot küldött feléje. Igen meg volt lepve, mikor látta, hogy a nő ép oly vidáman küldte neki vissza, mint egykor, az első üdvözlés alkalmával, köszöntését. Újra a kezébe vette ama darab papirost, amely összehajtva asztalán maradt, s jelekkel, úgy, a hogy tudta, magyarázva kérdést tett: hogy irjon-e s hogy levelét elfogadják-e? De a felelet most sem volt kedvezőbb, mint az első *
