Eger - hetilap, 1891

1891-04-07 / 14. szám

114 Jálics Géza, haraszti Jelűnek Henrik, Kertész Tódor, Kollarits Jenő, Kreische Antal, Kunz Ferencz, Marton Alajos társ. alel- nök, Nádossy György, Rausch Ferencz, Saxiehner Árpád, Schnel­ler Alajos, Seefehlner J. L., Strasser Sándor, Szarvas Sándor, Töraöry Károly, Waldhauser Adolf, Wollák Soma társ. alelnök. — A miskolczi kereskedelmi és iparkamara műit hó 2Lén Rád vány i István elnöklete alatt közgyűlést tartott, melyen több rendbeli ministeri leirat tudomás vétele s a működésüket újabban megkezdett győri, nagyváradi, szegedi s beszterczebányai kamarák üdvözlésének elhatározása után a kamara elhatározta, hogy felir a ministerhez, miszerint Miskolczon az iparos segédek részére rajztanfolyamot rendszeresítsen, a melyen önálló ifjú iparosok is résztvehessenek. Az iparstatisztisa össze­állítására vonatkozó, terjedelmes munkával járó rendelet tudomá­sul vétetett. Kérvényezni fogja a hatóságnál, hogy a fűszer s csemege kereskedők még két éven át árusíthassanak régi méretű edényekben bort. A reexpediczionalis kedvezmény kibőví­tése tárgyában a kamara csak a vonatkozó informacziók beszer­zése után fog határozni. A íiz év előtt bejegyzett védjegy törlése s betűkből stb. álló védjegyeknek alkalmazhatóságát illető leiratok közzétételiek. A konzuli hivatalokkal való érintkezés szabályozására nézve az érdekeltek figyelme felhivatik. Örven­detesen vette az ülés tudomásul, hogy a keresk. minister, az államvasutak állomásain s személykocsijaiban ezentúl a hirde­téseket magyar czégek részére tartja fenn. Edelény borsodme- gyei mezővárosban áruló hentesek helypénze 10 illetve 6 krban lön megszabva. Gally M. József bécsi borkereskedőnek egy Ber­linben rendezendő osztr. magy. borkiállítás támogatását kérő folyamodványa felett egyelőre napirendre tértek. Rozsnyó város kérelmét, hogy a bánréve-dobsinai vonalon egy uj személy­szállító vezettessék be, a kamara melegen támogatja. Ezután tár­gyalás alá vétetett a kamarai iroda azon indítványa, hogy a ka­mara írjon fel, miszerint az uj közigazgatásban gondoskodás történjék a kereskedelmi iparérdekek képviseletéről is, miután a jelenlegi javaslatban csak a mezőgazdasági érdekek képviselete terveztetik. A képviselet az illetékes kamarák által volna eszkö­zölhető. Elnök, Lieh tens t ein József, Kulcsár Károly és Grünfeld Ödön felszólalása után az indítvány elfogadtatott. Az iparos ifjak részére kiirt utazási ösztöndíj elnyerésére javaslatba hozatnak a miniszternél Pfliegler Bertalan üveges (Miskolcz) és Pál György géplakatos (J. Gömör). Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy Gömör megye agyagi par ának fejlesztése czéljából kérni fogja a miniatűrt, miszerint e megyében vándor tanári intézményt létesítsen az agyagiparra; elhatározta továbbá azt is Feuerstein Márk beltag indítványára, hogy Miskolczon egy sertés hizlaló telep felállítását, kezde­ményezi s e czélból bizottságot küldött ki. mely Holländer Ede kamarai alelnök vezetése alatt Feuerstein Márk és Weisz József beltagokból áll. Ugyancsak elhatároztatott, hogy egy fiók posta és távirda hivatalnak Miskolczon leendő felállítását kérelmezni fogják. — Divattudósitás az 1891-iki tavaszra. Az ismert selyemgyá- ros-ezég, Henneberg G. Zürichben Svájcz, — az idei tavaszi divat­ról a következőket Írja lapunknak: Ha a lefolyt évadokban se­lyemkelmékben semmi határozott szikkel nem bírtunk, amelyről el lehetett volna mondani, hogy kiválókig uralta a divatot, végre sok év után az idei tavaszra a „bengalin“-ban oly szövetet bí­runk, mely csakhamar az első rangot vívja ki magának, és Hu­zamosabb ideig, évekig lesz a nők kedvencz öltön}' szövete. — Gyártanak bengalint. fekete, fehér, színes, damast, broclié, csikós, karrirozott, szóval minden képzelhető színek és rajzokban, melyekben selyemszövetek előfordulhatnak; de egyetlen selyem- szövet sem képes nemesebb, izletesebb s elegánsabb ránczolatot feltüntetni, mint épen a bengalin, mely azonkívül a használatban csaknem elpusztíthatatlan. A bengalin mellett a legkapósabb s a legnagyobb mértékben megrendelt szövetek: satins ducliesse, satins merveilleux, changeant (Schillerselyem,), csikóit és karriro­zott Surab, Armure-effecte, failles, és a régi, sok éven át elhanya­golt tafotaselyem, mely most igen gyakran használtaik egész öl­tönyökre, vagy könnyebb fajtáiban, „hamis szoknyákra“ ; továbbá ami régi, de örökifjú kedvenczeink; a nyomásos indiai roulardok, számtalan szín- és dessinben. A damastokban a virág-és szegély­mintákat szalag-, esik- és alak effektek váltották fel, legalább ilyetén kísérletek tétettek, — nagyrészt azonban, kivált a sza­lag és csíkos rajzok, nem igen sükerültek, s alig hiszszük, hogy a legközelebbi saisont túlélik. Az idei legdivatosabb színek: gyöngy szürke, kígyó, rezeda, napraforgó,.turquoise, világos fraise, scabiosa, sárga és electric különféle árnyalatokban. — Megyei csendélet. A hatvani vasúti állomáson múlt hó 28-án a c'sendórség Kriston András, Borbély József Borsod köz­ségi, Boza István, Bujdosó Mihály és Hunyadi Zsuzsanna, Nyomár községi illetőségű lakosokat letartóztatta, mivel a nevezettek minden igazolvány nélkül Amerikába akartak kivándorolni. A ne­vezettek a náluk talált 301 frt. pénzösszeggel a szolgabirői hiva­talnak átadattak. —- Az egri érseki uradalom baktai erdejében múlt hó 28-án Szűcsi Szálkái János erdőkerülő falopáson érte Becsei Mátyás, Szálkái József és Pozsik Mátyás bakfai lakosu­kat. és mivel zálogot követelve tőlük, azt nemcsak hogy nem ad­tak. hanem öt asryonütéssel fenyegették, sőt a rovott előéletű Becsei fejszéjét felemelve felé rohant, a kerülő három lépésre be­várta a támadót és fegyverével balkeze fejét szétlőtte. Az orvosi vélemény szerint Becsei sebe, mivel kezét levágni nem engedte, életveszélyes. — Melyik lapra fizessünk elő? Gazdag tartalmánál, nagy terjedelménél fogva a legolcsóbb magyar lap az „Egyetértés“, mely a múlt január hó 1-én lépett fennállásának 25-ik évébe. Ez a magyar olvasóközönség lapja. Hiteles forrásokból származó értesüléseinek gyorsasága, alapossága és sokasága, rovatainak változatossága, kitűnősége, a különböző olvasmányok gazdag tár­háza tették az Egyetértést népszerűvé. Szerkesztve úgy van ez az óriási terjedelmű lap, hogy egyszerre két homlokegyenest, ellenkező irodalmi czélt szolgáljon. Mert az Egyetértésben na­ponkint megtalálja a család, a hölgyvilág, a maga szépirodalmi olvasmányát a világirodalom legkitűnőbb Íróinak legújabb regé­nyeiben. talál benne tárczaczikkeket legjobb Íróinktól, divattudö- sitást Parisból stb. stb.. ugv, hogy nincs szépirodalmi lap, mely az Egyetértésnek e rovatával a versenyt kiállhatná. S ezzel szemben ott van az Egyetértésnek oldalokra terjedő politikai és közgazdasági része, mely megbízhatóság, komolyság és jólérte- sültség tekintetében utolérhetetlennek van elismerve a magyar sajtóban. Különösen kiemelendőnek tartjuk itt, mint egyik ing­főbb érdemét az Egyetértésnek, hogy az események ösmertetése körül soha semminemű tekintetek által sem hagyta magát befo­lyásoltatok hanem mint teljesen független lap f Jötte áll minden pártérdeknek, s csak az igazságot szolgálja. Az országgyűlési tárgyalásokról hozott s az egész sajtóban legnagyobb terjedelmű tudósításainak is mindenkor a párttekinteteken felülemelkedő részrehajlatlanság szerezte meg a közelismerést, mely abban nyil­vánul. hogy az Egyetértés olvasói között minden pártból talá­lunk híveket.. Az Egyetértés gazdasági rovata elismert, régi te­kintélynek örvend. A magyar kereskedő s gazdaközönség, az iparos és vállalkozó nem szorul többé idegen nyelvű lapra, mert. az Egyetértés kereskedelmi s tőzsdei tudósításainak bőségével a többi lapok már föl sem veszik a versenyt. A kereskedő, az iparos s a mezőgazda két évtized óta tudja már, hogy az Egyet­értésben megtalálja mindazt, a mire szüksége van, s e miatt az Egyetértés a társadalom eme legnépesebb rétegeiben ma már nélkülözhetetlenné vált, mint a hazai kereskedelmi-, ipari- és me­zőgazdasági forgalom magyar nyelvű vezérlapja. Üzleti dolgok­ban az Egyetértés a legjobban informált lap Magyarországon. A rendes rovatokon, s a fölmerülő eseményekről legnagyobb terje­delemben közlőtt bő tudósításokon kívül végre csak az Egyet­értés 3 speeziális rovatát említjük meg, melyek országos hírre tettek szert. Ezek : az Irodalom, a Tanügy és a Mezőgazdaság, melyek mindegyike egy-egv szaklapot, képes pótolni. Szóval, a ki olvasni valót keres, és a világ folyásáról gyorsan és liítélé­sén akar értesülni, fizessen elő az Egyetértésre. Előfizetési ára egy hóra 1 frt 8(i kr. 1 + évre 5 frt, egész évre 20 frt. — Beniczkyné, leányainak. Az „Egyetemes Regénytár“ leg­újabb két kötete Beniczkyné Bajza Lenkének „Rang és Pénz“ czimű regényét hozza. A kiváló Írónő ezt a regényét „Ilona és Agátha" leányainak ajánlja emlékül. Nem mulaszthatjuk el, hogy a szép ajánló sorokat, — melyek egyszersmind sejteni engedik a regény tartalmát — egész terjedelmében ne közöljük. „Leányaim­hoz. Nem azért irom e néhány sort könyvem elejére hozzátok, mintha szükségesnek tartanám, hogy azf. mit az anya leányainak mond. lenyomtassák ! Csupán azért, hogy figyelmetekbe ajánljam azon dolgokat, mik ez újabb regényemben előfordulnak, az élet - ről, érzelmekről, előítéletről és a nő igazi, valódi megveszteget­hetetlen érzelmeiről. En. ki mindenek fölött, becsülöm az észt és tehetséget, nem habozom kimondani, hogy előttem a nő csak akkor érdemli meg igazán ezt. a szép- nevet, ha szive van! A nagy tehetség a nőnél csak kivételes, de a szív: az minden leány, min­den asszonynál nélkülözhetetlen. Türödelem, elnézés, enyhe Ítélet, ragaszkodás, hűség, szeretet, és kitartás: ebből álljon az asszony egyénisége! Ekkor mindenki leveszi előtte a kalapot. Ezt akar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom