Eger - hetilap, 1890
1890-09-30 / 39. szám
313 Apróságok. (Rovatvezető: Democritus agriensis.) Az „ostobaság“ a néphumorban. 2. Az özönvíz. Az egyszeri paraszt elment a templomba. A tisztelendő úr épen az özönvízről prédikált. Elmondta, hogy Noé ősapánk egy bárkában szabadult meg, s vigyázatra intette híveit. Hazamen- vén a paraszt, sokáig elmélkedék a predikáczió felett, annyira, hogy egész zavaros lett a feje. „Micsoda? — igy gondolkozók magában, — hátha megint özönvíz lenne? ... De biz engem nem fog meglepni!“ — kiálta, s azzal fogott egy nagy teknőt, kötelet kötött a két végére, cselédje segítségével felvitte a padlásra, s a kötelekkel odakötözte két szarufához olyképen, hogy a teknő, mint valami hinta-ágy csüngött alá a levegőben. Ekkép elrendezvén a dolgait, kenyeret vajat, hurkát, sódart meg szalonét hordott fel a teknőbe elővigyázatból, nehogy esetleg, ha éjjel találja az özönvíz meglepni, eleség nélkül maradjon. Ezentúl aztán minden éjjel ott fenn hált a padláson a függő teknőben. Ezt a dolgot csakhamar észrevette a kovács szomszéd, aki rég szemet veteit a paraszt csinos, fiatal feleségére. A menyecskének se igen tetszett, hogy az ura éjenkint magára hagyja. Azért nem vette rossz néven, ha a kovács esténkint meglátogatta, de egy pár kézcsóknál többet a világért sem engedett meg neki. A menyecske eme makacs ellentállása végre is elkeserítette a kovácsot, s midőn a legközelebbi estén a pajkos asz- szony ismét csókra nyujtá kezét, a kovács csók helyett egy tüzes vasat nyomott rá. Erre az asszony, minthogy a tüzes vas erősen megégette a kezét, elkezdett torka szakadtából kiabálni: „Víz! víz!“ A férje pedig, ki ott fenn a padláson a teknőben aludt, a kiabálásra hirtelen fólriadva, s hallva, hogy a felesége „Viz“-et kiabál, azt hitte, hogy itt az özönvíz, s a felesége már fuldoklik benne. Kapta magát, hirtelen elvagdalta a teknőt tartó köteleket, s teknőstül együtt lezuhant a padlásra, azt keresztül törve, lepottyant a szobába s kitörte a nyakát. Nyilttér. Nyilatkozat. Azon általában ismert szomorú esemény alkalmából, mely f. hó 26-án — nekem is őszinte sajnálatomra — üzleti helyiségemben történt, már több oldalról úgy értesültem, miként személyzetem azon eljárása, hogy a katasztrófa után a súlyosan sebesültek .Horvát Béla alkapitány urat egyedül engedte lakására térni, —• általános rosszalással találkozik. Kötelességemnek tartom kijelenteni, miként e felfogás teljesen téves, mert tek. Horváth Béla alkapitány ur a katasztrófa után üzletemből nem egyedül, hanem a történtek előtt is már kíséretében volt Orosz Kálmán ur társaságában távozott el. De személyzetem a történtek folytán olyan zavarban volt, hogy az alkapitány ur sérüléseinek nagymérvérűl tudomást sem szerezhetett anyival is inkább, mert a tek. alkapitány ur a katasztrófa után Orosz Kálmán ur kíséretében a helyszínéről rögtön eltávozott. Sőt nem volt tudomása a sérülés nagy mérvéről úgy látni, sem Orosz Kálmán urnák — a ki pedig a történteknek közvetlen tanúja volt, — sőt magának az alkapitány urnák sem volt biztos tudomása, mert a mint értesültem : Orosz Kálmán urat útközben a tek. alkapitány ur azzal bízta meg, hogy ő a közelben levő rendőrségnél a történtekről helyette azonnal tegyen jelentést, és azt a további intézkedésre sürgősen hívja fel, mely megbízás folytán Orosz Kálmán ur az alkapitány úrtól mégis vált, a ki már csak ezután ment haza — kiséret nélkül. Ennyit kívántam tisztelettel kijelenteni úgy személyzetem, mint az igazság érdekében. Tisztelettel özv. Steinfeld Hermanné, sz. Frank Róza, (.245) 1* a „Tűzoltóhoz“ czimzett kávéház tulajdonosnője. *) Ezen rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. Felelős szerkesztő: Sza/bó Ig'in.á.cz. ÜZLETHELYISÉG VÁLTOZTATÁS. Van szerencsém a nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni miszerint a posta épületben 12 év óta fenálló borbély és fodrász üzletemet folyó évi októberhó 1-jétől az alapítványi házban a Predán-féle divat kereskedésben teszem át. Jövőre is kérve a nagyérdemű közönség becses pártfogását. Maradok teljes tisztelettel. TÓTH SÁNDOR, (224) 1-2 borbély. 6111. sz. . . , 1890. Hirdetmény. A Detk községben gyakorolt italmérési jogért megállapított kártalanítási összegre vonatkozólag az 1889. évi 45896. számú igazságügyminiszteri rendelet 9. és 10. §§-aihoz képest az egyezség megkísérlésére s az igények tárgyalására határidőül 1890. évi deczember hó 20 nak d. e. 9 órája a kir. törvényszéknél L. Farkas Kálmán kir. tszéki bíró hivatalszobájába kitüzetett. Mely határidőre a közbirtokosság tagjai, még pedig azok is, a kiknek az idéző végzés külön nem kézbesittetik, figyelmeztetéssel az elmaradásnak az idézett rendeletben megállapított következményeire, ezennel idéztetnek. Az egri kir. törvényszék 1890. évi július hó 29-én. Hunyor Sándor, (239) 1* elnök. Hirdetmény. 6029. sz. p. 1890. A Tarna-Erk községben gyakorolt italmérési jogért megállapított kártalanítási ösz- szegre vonatkozólag az 1889. évi 45896. számú igazságügyminiszteri rendelet 9. és 10. §§-aihoz képest az egézség megkisér- sérlésére s az igények tárgyalására határidőül 1890. évi deczemberhó 4-nek d. e. 9 órája a kir. törvényszéknél L. Farkas Kálmán kir. tszéki biró hivatalszobájába kitűzetett. Mely határidőre a közbirtokosság tagjai, még pedig azok is, a kiknek az idéző végzés külön nem kézbesittetik, figyelmeztetéssel az elmaradásnak az időzett rendeletben megállapított következményeire, ezennel idéztetnek. Az egri kir. törvényszék 1890. évi július hó 29-én. Hunyor Sándor, (2421 1* elnök. 6027. sz. p. 1890. Hirdetmény. A Tisza-Igar községben gyakorolt italmérési jogért megállapított kártalanítási ösz- szegre vonatkozólag az 1889. évi 45896. számú igazságügyministeri rendelet 9. és 10. §§-aihoz képest az egyezség megkísérlésére s az igények tárgyalására határidőül 1890. évi novemberhó 29-ének d. e. 9 órája a kir. törvényszéknél L. Farkas Kálmán kir. törvényszéki biró hivatalszobájába kitüzetett. Mely határidőre a küzbirtokosság tagjai, még pedig azok is, a kiknek az idéző végzés külön nem kézbesittetik, figyelmeztetéssel az elmaradásnak az idézett rendeletben megállapított következményeire, ezennel idéztetnek. Az egri kir. törvényszék 1890. évi julius hó 29-én. Hunyor Sándor, (235) 2—3 elnök. Malom. Az andornaki malom 1891. január 1 -tői kezdve haszonbérbe adatik. A vállalkozni kívánók legyenek szívesek An- dornakon (u. p. Makiár) Mocsáry Imre urnái jelentkezni. (246) 1—3
