Eger - hetilap, 1890
1890-07-08 / 27. szám
214 tekezleten az egri dalkör tagjaiból s Egerváros műpártoló polgáraiból nagy intéző bizottság szerveztetett, melynek teendője lesz a pécsi vendégek fogadásáról, elszállásolásáról, a hangverseny és társasvacsora rendezéséről gondoskodni, e czélból kebeléből a szükséges bizottságokat kiküldeni és azok ügykörét kijelölni. A nagy intéző bizottság a következő tagokból alakíttatott meg: elnök: Szederkényi Nándor; aleluökök: dr. Maczki Valér, Kapácsy Dezső; jegyzők: Kelemen Lajos, Székely János és Mikus Antal; tagok: dr. Akantisz Jusztin, dr. Alföldi Dávid, Babies Béla, Bayer Henrik, Berkó Aladár, Braun Károly, dr. Brünauer Ambró, dr. Danilovics Pál, Derszib Rudolf, dr. Bombay Tádé, Dusárdy József, dr. Csutorás László, Eisenman Oszkár, Eliássy Ferencz, Fiilöp Zoltán. Gáspárdy Geyza, Glósz Károly, dr. Gótli Ferencz, Góth Tóbiás, Grónay Sándor, Gröber Ferencz, Hám Gyula, Horváth József, Horánszki István, Hunyor Sándor, Katinszky Gyula, Kánicz Lipót, Komáromy József, dr. Kösztler József, Kovács Kálmán, László János, Leduiczky Ipoly, Luga László, Maczki Emil, Mátékovics Mór, Mednyánszki Sándor, Mészáros Kálmán, Nánássy Ferencz, dr. Pácz Ferencz, dr. Párvy Sándor, dr. Pásztor Bertalan, Petravich Bertalan, Petravich Antal, Petravich Ferencz, Plank Géza, Póka István, Polereczky Gyula, Polonkay Endre, Riugelkan Imre, Ruzsin Manó, Samassa János, dr. Schvarch Dávid, dr. Schönberger Soma, id. Simonyi Károly, iíj. Simonyi Károly, Sinkovics Imre, Steinhäuser, Ráfael, Szabó Ignácz, Szentkirályi Ödön, Szokolay Lajos, Szerencse József, Sajóssy Alajos, Szuháuyi János, Sztupka János, Tancsa Lajos, dr. Tróján Alajos, Ury József, Ury Lajos, Veidl Gyula, Vincze Alajos, Zalár József; az egri dalkör választmánya: Imre Miklós, Csiky Sándor, Zsendovics József, Ka- szap Bertalan, Halász Ferencz, Kapácsy Dezső, Buzátli Lajos, Fógel Ágoston; s az egri dalkör összes működő tagjai. — Meghívó. A pécsi dalárda aug. 1-én városunkat látogatásával megtiszteli, s itt, egy hangversenyt rendezni szándékozik. Pécs városa ezelőtt pár évvel ott hangversenyző dalkörünk irányában annyi előzékenységet és figyelmet tanúsított, hogy most ezt visszaszolgáltatandó a f. hó 6-án tartott nagy értekezleten szervezett nagy bizottságba beválasztott t. urak kérettek fel, hogy városunk jó hírneve érdekében is, fogadtatásuk módja s kivitele felől intézkedni méltóztassanak. Van szerencsém tisztelettel felkérni e nagy bizottság igen t. tagjait, hogy a kérdéses ügyben e hó 9-én, szerdán délután 5 órakor a városháza nagy termében tanácskozás végett megjelenni szíveskedjenek. Eger, 1890. jul. 6-án. Szederkényi Nándor, mint kiküldött elnök. — Meghívó. Az egri önkéntes tüzoltóegylet. szokásos nyári mulatságát vasárnap, július 13-án fogja az érsekkertben megtartani, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja a parancsnokság. Az egylet mindent el fog követni, hogy a mulatság az előző évekéhez hasonló kellemes szórakoztató legyen. ízletes, éteA tanári karnak következő személyzete volt: 1. Maskovits Mihály áldozópap, ki a hit- és erkölcstant, neveléstant, számtant, nyelvtant s a jegyzői teendőket adta elő. 2. Vilt Antal fótemplomi karnagy, ki a zenében és grego- rianumban oktatta a növendékeket. 3. Rudassy László egri kántor; ő az egyli. népéneket tanította. 4. A rajztanár Joó János volt; a kertészetben pedig az érseki fókertész adott oktatást. A főbb tantárgyakat Maskovits Mihály adta elő mindkét évfolyamon. Tehát inig ő az egyik osztályban tartott előadást, addig a másik osztály rajzzal, zenével, vagy kertészettel foglalkozott. Az intézet ünnepies megnyitása 1828. év nov. hó 11-én a Sz. Lélek segítségül hívása mellett történt; az első félévi vizsgálatok decz. 30-án tartattak az alapitó főpásztor jelenlétében. Az intézet első növendékeinek száma 15 volt, közölök 9 bennlakást is nyert. A következő évben, mivel már a második évfolyam is megnyílt, 21 növendéket számlált az intézet. A növendékek száma mindegyre szaporodott. Mint a gyümölcsfa, mely fiatal korában kevés gyümölcsöt érlel meg, de ágai növekedtével több és több termést hoz: úgy intézetünk is ifjúságának zsengéjében kevés növendékkel bírt, de évek múlva, — a mint anyagilag és szellemileg emelkedett, mind több és több tanítót bocsátott ki falai közöl, kiknek a legnehezebb, de legmagasz- tosabb munka lön osztályrészük. Az intézet első korszakában, mely alatt az jóformán gyermekkorát élte, 1828-tól 1844-ig 244 növendék nyert benne oktatást. lek s italokról különösen tiszai halászléről gondoskodva leend. A mulatság kezdete d. u. 3 órakor leend; belépti dij 30 kr. Felül fizetések a jótékony czél iránti tekintetből köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Kedvezőtlen idő esetén a a mulatság másnap tartatik meg. — A mulatságot megelőzőleg d. e. 10 órakor a fóutezai nagy gőzmalom udvarán s épületén diszgyakorlat tartatik. A tűzoltó egylet, mely folyvást a város vagyona felett önzetlenül őrködik, reméli, hogy ezen nyári mulatságán, mely egyik jövedelmi forrását képezi, a közönség tömeges részvéteiével fogja kimutatni az egylet iránti érdeklődését. Dr. Pásztor Bertalan. — Nyilatkozat. Csóka Sándor városunkban működő színtársulatának baritonistája : Kiss János ur f. hó 3-án adott jutalomjátéka alkalmából, most nevezett ur által arra kéretvén föl, miszerint: dal-szerzeményeim közül jutalomjátéka: a „Piros bugyel- láris“ népszínmű előadásánál betétként leendő fölhasználás végett, nehányat engednék át; — minthogy az általam e ezélra Kapácsy Dezső barátom tudtán kívül kéziratban átadott több zenedarabon a szöveg szerzője, csak Kapácsy Dezsőnek az első lapon foglalt „Túl a hegyen búsan foly egy kis patak“ kezdetű népdalánál van föltüntetve, a többinél pedig nincs, — a jutalmazandó azon hitben, hogy az átadott dalok szövegét mind Kapácsy Dezső irta, a kibocsátott szinlapra az általa füzetemből betétként választatott „Fehér galamb száll a levegőben“ és „Árva lettem, mindenkitől elhagyott“, nem Kapácsy által irt népdalok szöveg-szerző- jeiil —jóhiszemű téve dés b ől Kapácsy Dezső nevét nyomtatta ki, mit Kapácsy Dezső barátom fölhívása folytán, az igazság érdekében ezennel kijelentek, illetőleg: helyreigazitok. Eger, 1890. juliushó 3-án. Szentkirályi Ödön. — Városi ügyek. A folyó hó 6-áu tartott képv.-test. közgyűlésből. A kir. kereskedelemügyi minister leirata, me'y szerint Eger városa által a debreczen-füzes-abonyi helyi érdekű vasút segélyezésére megszavazott 10,000 forintra vonatkozó vár. képv.- testületi határozatot helybenhagyja; úgy a Xl-ik választó kerületben folyó év június hó 17-éu megejtett városi képviselő-választás eredménye, mely szerint vár. képviselővé Zahorecz Mihály választatott meg; valamint Hevesmegye főispánjának 184. számú értesítése, mely szerint Gaál Bélát Eger város rendőrkapitányává véglegesen kinevezi; tudomásul vétetett. Györgyényi Ignácz, egri kanonok ur adománylevele, mely szerint a város Ill-ik negyedében általa építtetett menházat Eger városának ajándékozza, hálás köszönettel fogadtatott, s az ajándéklevél a további szükséges lépések megtétele végett, az ügyésznek kiadatott; s ebből kifolyólag, tekintve nevezett kanonok ur által, mintegy 21.000 forint költséggel sajátjából előállított, és a városnak ajándékozott kulturális ezélú épületek létesítésénél tanúsított áldozatkészségét, s a város, különösen a szegényebb néposztály irányában páratlan jó indulatát: ezen adományokért nevezett kanonok urat e képAz emelkedés kitűnik, ha az 1844-től 1849-ig terjedő korszakban oktatást nyert ifjak számát nézzük; ez 5 év alatt 110 volt, a mi a szép és feltűnő haladás ! Az alapitó főpásztor halála után (847) sokáig gyászolt az intézet, midőn végre az elődhöz méltó utód Bartakovits Béla foglald el az érseki trónust. A nevelés- és tanügy az uj főpásztorban uj uerntőt talált, ki a következő évben egy új intézetet hozott létre, az Angol kisasszonyok leánynevelő intézetét, mely ugyanazon épületben helyeztetett el, a melyben eddig képezdénk volt, ez pedig a lyceumba tétetett át, hol máig is fönnáll. A növendékek száma 1849-től 1868-ig lefolyt 19 év alatt 956 volt, a magántanulókkal együtt pedig 1115. Bartakovits Béla — intézetünk uj Atyja — némi hiányokat fedezvén föl a tanitóképezdében, azt újjá szervezé és a szükségesekkel fölszereié. 1868/9-ben Tárkányi B. kanonok vette át az intézet igazgatását. Tárkányi — ez a minden jó- és szépért lelkesülni tudó, meleg szivü, fenkölt szellemű férfiú, nagyban segité a főpásztort a képzőintézet újjászervezésében, mi sikerült is úgy, a mint törvényeknek leginkább megfelelhetett; s mi által intézetünk az ország bármely e nemű intézetével kiállá a versenyt. A tanítói pályára lépő ifjak száma s a haladó kor igényei mindinkább növekedvén, az 1871/72. tanévben az intézetben a harmadik évfolyam is megnyittatott. Intézetünk egyik örökemlékű fenntartója s újjászervezője, Bartakovits B. érsek 1873. máj. 30-án jobb létre szenderülvén, intézetünkre mély gyász borult, mert hisz benne atyát, pártfogót
