Eger - hetilap, 1890

1890-01-14 / 2. szám

14 ságösszegeket egészben vagy részben iskoláik jobb s a tői vény­nek megfelelőbb karba hozatalára, vagy a szükséges uj iskolák felállítására és uj tanitói állások rendszeresítésére fordítsák; a regale czéljaira használt, de ezen rendeltetésüktől ele-endó épüle­teket szintén a népnevelés czéljaira ajánlják fel. Utasittattak a szolgabirák, hogy a regale váltság felhasználása kérdésénél, a községekre ily szellemben hatni buzgólkodjanak. A közig, bizott­ság felhívására a következő községek engedték át, regaleváltság összegüket népoktatási czélokra: Tisza-Füred (kisdedovodára), Poroszló, Tisza-Örvény, Tisza-Örs (épületet és vált összeget), Kis- Köre, Nagy-Rhéde, Atkár, Gyöngyös-Halász, Vámos-Györk, Saár, Visznek, Tar, Pásztó, Horth, Szurdokpüspöki, Szent-Jakab, Fel- debrő, Kompolt, Szóláth, Kápolna (épületet). Tófalu, Vécs, Kaál (kisdedovodára), Bodony, Recsk, Derecske, Sirok és Bállá közsé­gek. — Az ekként népoktatási czélokra lekötött tőke 57,504 frtot tesz, mely a legtöbb községben oly módon lett megállapítva, hogy az iskolai alapul szolgáljon s csak évi kamata használható fel népoktatási czélokra. (Vége köv.) Jogászbáli tudósítás. Eger, 1890. január 12. — „Rögtön!“ — „Rögtön!“ — Jaj kérem, borzasztó egy szó ez, és mégis még mindig semmi, mikor a szerkesztő hangoztatja ezt stentori hangon báli tudósítás miatt, — daczára annak, hogy jól tudja, miszerint egy, jelenleg épen a január 11-én tartott ó-kaszinúbeli jogászbáljii részt vett s azt végig tánczolt riporternek, 12-én még annyira telve van a feje rózsaszínű illusionok és illasiókkal, hogy csak nagy megerőltetésébe kerül annyira is rendezni gondolatait, hogy 13-ára valamirevaló tudósítást létre hozni képes leg-yen, — mert ha nincs tudósítás, hát legfeljebb elmarad a honorarium. De mikor maga az az aranyos szőke angyal, ott a bálestélyen erőszakolja ki tőlem, hogy mint a sajtó és közvélemény képvise­lője önzetlenül mondjam meg neki: ki általában a legszebb a höl­gyek között a bálon ; választhatok, mert nincsenek sokan ; s hevesen toporzékolva ennivaló rózsás piczi lábaival, a kíváncsiság bizo­nyos nemével ejti ki a végzetes szót: „na rögtön“ — ez már azt hiszem, édes hölgyeim, kissé erősebb feladat. Iparkodtam is elkerülni a feleletet. Már épen azon akartam kezdeni tudósításomat, hogy — a’ la Budapest — legközelébb nálunk Egerben is letűnik a jogászbál a napirendről, s valamint ott, még tavai eltemették — az idén feltámasztani megkísérelt jogászbált, úgy nálunk is ez volt a jogászbálok hattyúdala. Pedig nem áll — mert amint constatálva lett, a tegnapelotti jogászbál kevésbbé látogatottságának más okai voltak; egyik, hogy az idén kevesebb a bálozó hölgyek száma, a másik — amit különösen a vidékre fogtak reá t. i. azért nem jöttek a jogászbálba, — mert féltek, hogy influenzába esnek Egerben. Kár volt pedig nem jönni, mert sikerültebb, animirtabb jogászbál aligha volt, a tegnapelőttinél. A bálnak nem volt „mamá­ja“, s épen ezért félretéve minden hivatalos komolyságot, fesztelen volt minden tekintetben. Maga a terem kandeláberekkel, virá­gokkal s — egyéb dekorátiókkal diszesitve —• hozzá véve a többi helyiségek szép díszleteit is, teljes fényében úszott; a tou- rokat a helybeli katonai zenekar pompás zenekara; a csárdáso­kat Palócz Jancsi ez estére kitünően megerősített bandája szol­gáltatták. Farkas Dezső, tehetséges ifjú barátunk, segített azon is, hogy az annyira elkoptatott „Melczer Rozi nótája“ (ezer bocsá­nat, ha talán itt vonatkozás van valakire, de én csak ezen a néven ismerem e nótát. . . . Referens) lehetőleg háttérbe szorit- tassék, bemutatván egy pompás, saját szerzeményű csárdást. Ele­gáns női tánczrend is volt: lánczocskán függő paizsocska, r vítőrrel és alabárddal, közepén a jog symbolumával: a bagolylyal. És ennyi, esti 9-órától hajnali 6-óráig tartó, gyönyör közepette, 28 válo­gatott tánczosnő, tánczos, (?) . . sok is a jóból, úgy hogy az én kedves Duduskám, nem egyszer volt kénytelen férfi létére kis leánynak beállani a cohmnebe. A négyeseket a következő szépeink lejtették: Beláuszky Elvira, Erdélyi Marianna. Eliássy Ida, Eperjessy Sándorné, br. Fiedler Henrikné, Gaal Béláné, Gáspárdy Anna. Grober Jolánka, Hunyor Sándorné. Hunyor Margit, Imre Leona, Kovács Kálmánná, Kovács Mariska, (Miskolcz), Kovács Mariska. Kürthy Margitka. Li­po vniczky Jolánka, (Ht-ves), Marssó Mariska, 'és Hermin, Maté- kovics Irénke, Pátz Szidike, Posgay Margit, Scheidl Lully. (Hat­van), Stesse) Berta, Vancsó Tériké stb. urhölgyek. — Na! ... és mondja csak rögtön, ki is volt a bálki­rályné ? . . . — Uram isten, segíts! — hát még most sem felejtette el ?... No de megmondom . . úgy hiszem: az a fehérruhás barna angyal, ott az egyik tükör alatt — emlékszik? . . . kinek csak a szár­nyai hiányzottak, hogy elrepüljön közülünk; — vagy szőkét akar? .... akkor talán az a rózsaszín ruhás, — én istenem, annnyi volt ott a rózsaszín ruha, hogy no — az a kis szőke tün­dér, kit az a szőke bajszú pillangó úr annyira lekötött magának, mintha csak egyedül neki lett volna joga tündéid légkörében újra meg újra éledni . . . vagy talán az a másik ragyogó nap, barna hajával és villámtekintetével, kit az a frakkba bujtatott epedő bajsztalan holdacska mindenüvé árnyékként követett . . . — figyelmeztettem is reá, — avagy talán az a másik szőke sylphid ............... — Már látom, hogy maga sem tudja .... hanem mondja csak, kinek volt a legszebb toiletf eje ? . . . — Bocsánat, ez már indiscrét kérdés ... a toilettek egyike szebb volt, mint a másika — s kár, hogy egy szép toilett aka­dályozva volt a megjelenhetésben .... hanem tudja-é, ki volt a legkedvesebb kis angyalka az egész bálon ? . . . . — Vájjon ki ? — A kis........................................................majd megsú­g om máskor. X. Különfélék. — XIII. Leo Pápa az egri föegyházmegyének. Becses emléket küldött a napokban XIII. Leo az eari föegyházmegyének. Azon szép emléktárgyakból, melyekkel Ő Szentségét 1888. januárhó l én tartott aranymiséje alkalmából a világ katholikusai megtisz­telték, egy csinos fehér atlasz misemondó ruhát küldött az egri egyházmegye fopásztorához, melyet Érsekünk ő Exja a mltsgos főkáptalanhoz tett. át megőrzés végett. Szép bizonysága lesz ez a casula XIII. Leo Pápa irántunk való atyai szeretetéuek hosszú időkre. A casula minden egyszerűsége mellett feltűnik, hátlapján a „Jesus Homo Salvator“ monogrammot körítő rózsakoszorújával, mely a csalódásig hű utánzása a hímzésnek. Azt hinné az ember úgy a monogrammról, mint a rózsakoszorúról, hogy azok hímezve vannak rajta, holott mindkettő nyomtatva van. Úgy halljuk, hogy e misemondó ruha a ránk következő vasárnapon, Jézus nevenap- ján, az ünnepélyes szentmisén lesz használva először, amikor is mindenki gyönyörködhetik majd benne. — Uj megyés püspökök. Hiteles hírek szerint, legközelebbről a következő megyés püspökök királyi kinevezése várható. Steiner Fülöp, pápai praelátus, nagyváradi kanonok, a Sz.-István-társu- latalelnöke, székesfehérvári, — Desewffy Sándor kassai kanonok pedig Csanádi püspökké neveztetik ki. Ez utóbbi magas egyházi kitüntetés Égerváros közönségét is közelebbről érinti, amennyiben az uj Csanádi püspök, Desewffy Sándor kassai kanonok, mint évek előtt az egri egyházmegye tagja, váro­sunk egyik kiváló műveltségű, s köztisztelet- és szereíet'ben álló polgára, müveit társas köreinkben ma is kedves emlékben él. — Fölmentett főispán. A hivatalos lap közli, hogy király ő felsége Cziráky Béla grófot, Fehérvármegye és Székesfehér­vár szab. kir. város főispánját, Hevesvármegyének a tisztujitások tartamára kinevezett fóispáni állásától fölmentette. — Hevesmegye közigazgatási bizottsága tegnap, f. hó 13-áu nyitotta meg jan. havi rendes ülését. — Hevesmegye állandó választmánya, Kas zap alispán elnöklete alatt, f. hó 13-án d. u. 3 órakor ülést tartott. — Hevesmegye közmunka-szakosztálya. Szerelem Alfréd szak.-oszt. elnök meghívására, f. hő 14-én délelőtt 10 órakor ülést tart. Tárgy: Az 1890 évi közmunka-költségvetés tárgya­lása és a közmunka felosztása. — Reunio. Az egri ujkaszinó-egyesület a jövő szomba­ton, f. hó 18-án, a helyben állomásozó cs. és kir. Appelgyalog- sorezred derék zenekarának közreműködése mellett, saját, helyi­ségeiben, tánczmulatSággal egybekötött zeneestélyt rendez, melyen az egyesület tagjait, úgy az ezek ál ta 1 m eg h i v ott v en dé g e k e t i s, szívesen látja az ujkaszinó egyesület választmánya, mely egyszersmind a t. hölgy közönsé­get egyszerű házi öltönyben való megjelenésre tiszteletteljesen kéri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom