Eger - hetilap, 1890
1890-07-01 / 26. szám
204 ság is. Ez alapon többször követelték már a delegátióban — kivált az ellenzéki képviselők — egy harmadik katonai akadémia felállítását Magyarországon. Á felelet rendesen az volt, hogy a pénzügyi viszonyok nem engedik meg e költekezést. De miután a hadügyminister a sürgetések elől már ki nem térhetett, kilátásba helyezte egy ily akadémia felállítását Magyarországon akkor, ha arra szükség lesz. E szükség bekövetkezett. S mit tesz a hadügyminister? — A bécs-újhelyi katonai akadémia kibővítését javasolja, és erre kér költséget, a helyett, hogy a régi Ígéretet beváltaná, s egy Magyarországon felállitandó katonai akadémia költségeit kérné. Ha ez eljárás okát kutatja az ember, valóban, alig találhatja fel másban, mint abban a híressé vált hagyományos szellemben, mely fél minden a nevelés irányában tett változtatástól, mely fél a gondolattól, hogy a hadseregben egy uj, talán magyarosabb szellem honosul meg. Pedig ez a hagyományos szellem már nem egy Kőniggraetzet okozott hadseregünknek! A közös hadsereg nem kizárólagos tulajdona a monarchia másik felének; aunak fenntartásához nagy mértékben hozzájárul Magyarország is; jogos tehát, hogy a mennyire mai közös alakjában lehetséges, Magyarország érdekei is kielégittessenek, s kívánalmai teljesüljenek. E kívánalmak pedig : a katonai nevelés magyarabbá tétele, a magyar tanulmányi rendszerrel összhangba hozása, a magyar alkotmánynak helyesebb és bővebb ismertetése, s végül: a magyar nyelvnek legalább oly mérvű tanítása és megtanulása a katonai nevelő intézetekben, mint a német nyelvé. Ezen czélok elérésére egyik legközelebb fekvő eszköz : egy magyar tannyelvű katonai akadémia felállítása Magyarországon, De ezen czél elérésére erélyesebbben kellene követelni a delegátiókban a szükséges eszközöket, s meg nem nyugodni addig, mig Magyarország e jogos igényei kielégítést nem nyertek. Dr. Csutorás László. A phylloxera-ügy a hevesmegyei gazdasági egyesületben. A hevesmegyei gazdasági egyesület kertészeti szakosztálya, Beretvás Endre egyleti elnök vezetése, s Szederkényi Nándor, Deutsch Adolf, Csömör Kálmán, Koppély Géza, Kékessy Kálmán, Vozáry Tamás, Borhy Ádám szakoszt. tagok, továbbá Schröder Lajos, Hirscbl Antal, Mattyasovszky Imre, Sándor István, Goda János, Kecskeméti András szőlőbirtokosok és Lerner Vilmos egyesületi titkár részvéte mellett, Gyöngyösön, 1890-iki junius hó 15-én tartott ülésében, egyebek közt, a megyénk területén, főleg a folyó évben megdöbbentő mérvben föllépett phylloxera-vész ellen való védekezés ügyét is tárgyalás és komoly megfontolás alá vette. A szakosztályi ülés jegyzőkönyvének ez ügyre vonatkozó része következőleg szól: Elnök előadja, hogy a hevesmegyei gazdasági egyesület munkaprogrammjában a phylloxera elleni védekezés előmozdítását is egyik főfeladatául tűzte ki. Kiváló örömmel konstatálja, hogy immáron e téren az egyesület gyakorlati irányban fog működni, miután e kérdés körül a legilletékesebb körök részéről hatványozott érdeklődést tapasztalunk. — Köszönetét mond Szederkényi Nándor országgyűlési képviselőnek, ki nem kiméit fáradságot, hogy a phylloxera elleni védekezés tárgyában beadott, minden részletében gyakorlati irányú előterjesztését személyes* n megvilágítsa és indokolja. Felkéri a szakosztályt, hogy ezen indítványt tárgyalás alá vegye. Szederkényi Nándor mindenekelőtt hangsúlyozni kívánja, hogy indítványa nem szorítkozik specialiter megyénk egyes borvidékére, hanem tekintettel van a megye valamennyi szőlőtermelési viszonyaira, miután megyénknek évszázadok hosszú során át a szőlőtermelés egyik kiváló gazdászati ága volt, miért is az 1553-ik évben készített első megyei czimerében a dús rónát jelképező róna mellé szőlőfürt vétett fel. Indítványa tehát a phylloxera elleni védekezés valamennyi módját kívánja felkarolni. a) Első az immunis homokterületek szőlővel való betelepítése. Szemben népünk sajátszerű apathiájával, az egyesület feladatának tartja fölkeresni megyénk községei határában az immunis homokföldeket, azok phylloxera-mentességét konstatálni és a szőllőtelepitésre az illető érdekeltség figyelmét felhívni. E czélra megyénk alispánjának hivatalos közreműködése lenne kikérendő, hogy szolgabirái utján Íratnék össze: mely községekben mutatkoznak legalább látszatra ily tulajdonságú területek, melyek jegyzéke a megyei gazdasági egyesülettel közöltetvén, ez saját kebelében, esetleg a kormánytól kikérendő szakértő közreműködésével, a mentességet kétséget kizárólag megállapítaná, és ennek alapján az illető szőlőtelepitési szándékát esetleg biztos nyomon érvényesíthetné. Ily esetekben az egyesületnek továbbá a közvetítő segélynyújtás is válik feladatává; t. i. hogy a telepítésre alkalmas szőllővesszők kellő mennyiségben hol lennének beszerezhetők. Ez indítvány teljes terjedelmében elfogadtatván, megkerestetik Hevesmegye alispánja, a szolgabirákat annak értelmében a homokterületek jegyzékbe vételére utasítani. Az illető homokterületek talajából azután a felső földrétegből 1—3 lábnyi mélységről mutatóul megfelelő mennyiségben az egyesületi titkársághoz az immunitás megállapításának eszközlése czéljából lenne küldendő. Az immunitás megállapítása utáu az illető területek a közönségnek szőlőtelepítésre alkalmas utón ajánltatnának. b) A direkttermő amerikai szőlőfájok és ojtványok kultiválása tekintetében kellene a közönséget alaposan tájékoztatni. Miután pedig megyénkben már több helyütt léteznek ilynemű, már több éves telepek, ki kellene kutatni: melyek azok ? hány évesek? mely fajok foglaltatnak azokban? mely ojtási módok alkalmaztatnak és milyen sükerrel ? milyen a direkttermők termése? Szóval hivatása az egyesületnek a közönséget az amerikai szőlőfajokkal való védekezés tekintetében is lehetőleg minden irányban kellőleg tájékoztatni. Tehát beható és lelkiismeretes észleléssel összegyüjtendők az eddigi adatok, és közzéteendők úgy, hogy aki közvetlen észlelés utján kíván még bővebb tájékozást, maga is megtalálhassa, hol és kinél kelljen tudakozódnia. Ezen indítvány szintén helyesléssel találkozván, ez irányú adatgyűjtésre, tekintettel megyénk két jelentékenyebb borvidékére, két bizottság küldetik ki; nevezesesen az egri borvidékre: Szederkényi Nándor, Zsendovich József, Grónay Sándor, Polereczky Gyula, Ferk Miklós, Steinhäuser Ráfael, Crőber Ferencz, Bayer Henrik, Simouyi Károly, Yolf Károly és Braun Károly; — a gyöngyösire Gönczy Pál, Csömör Kálmán, Vozáry Tamás, Kékesy Kálmán, Koppély Géza, Brezovay Sándor, Kosa Miklós, Sándor István, Schröder Lajos, Hirscbl Antal, Tuza János és egyleti titkár. c) Miután az ojtás csak évek múltával fogja magát igazolni, kiváló bortermelő szőlőfajaink ez idő szerint — az immunis homokterületektől eltekintve, — csak szénkénegezéssel kul- tiválhatók. Ezért föltétlenül szükséges, hogy az egyesület két irányban tenné meg pontos kísérleti működését. Szemelne ki ott, hol leginkább keze ügyében van, phylloxeralepett szőlőterületen egy holdnyi még ép szőlőt, és ezt rendszeres szénkénegezés álá vetné, hogy saját pontos kezelése után konstatálhatná az eredményt. Másik az, hogy péld. o. a hires visontai hegyen szénkénegezés alá ültetne be különböző talajú területeken egy telepet, hogy ismét saját kezelése alapjáu konstatálhatná az eredményt uj ültetésen. — Feladata lenne továbbá az egyesületnek kitudni: hol, kik, mily eredménnyel, és mily körülmények közt szénkénegeztek eddig a megye területén, és az eredményről tájékoztató adatokat bocsátaná a közönség rendelkezésére. Az egyesület tekintélye és lelkiismeretessége sok gazdának ébresztené fél tevékenységét. A b) pontban kiküldött bizottságok fölkéretnek, hogy mükö- désöket a szénkénegezés érdekében az ezen indítványban kifejtettekre is terjesszék ki. Ezen irányú működésök tekintetében az egyesületi elnökség megbizatik úgy a szénkénegmennyiségre, mint a szakközeg kiküldésére nézve a kormány segélyezéséhez folyamodni. d) Az elárasztás általi védekezés tekintetében Gröber Ferencz egri, és Siposs N. pásztói szőlőbirtokosok ily rendszerű védekezés alá létesített telepei szolgáltathatnának az egyesületnek észlelésre elég támpontot. Az elsőnek megfigyelésére Szederkényi Nándor, az utóbbira Koppély Géza kéretnek föl oly czélból, hogy szerzett tapasztalataikról a b) pontban megjelölt bizottságnak a kellő adatokat rendelkezésre bocsátanák. — Ugyanazon bizottságok fölkéretnek az 1890-iki szüret után a hevesmegyei gazd. egyesület által rendezendő, a phylloxera elleni védekezést megismertető kiállításra vonatkozó mindennemű anyagot összegyűjteni és a kiállítást a fenti határozatok szellemében rendezni. E szerint tehát az őszön Gyöngyösön és Egerben egyidejűleg direkttermő szőlőfürtökből, azok boraiból, az ojtás eddigi eredményének kimutatásával, s a védekezési módok gyakorlati megös-
