Eger - hetilap, 1890
1890-03-25 / 12. szám
94 klasszikus darabot adott elő. Felolvasás előtt Mozart Dm oil vonósnégyesét, felolvasás után pedig Schumann R. nagyszabású zongora-ötösét, mindkettőt ama magasabb művészi felfogással, s interpretációval, mely az egri zenekedvelők e nemű előadásait, az igazi klasszikái művészet magaslatára emeli. Pedig az utolsó darabban, Schumann Quintettjében, melyet méltán választottak ez úttal utolsó előadásuk mesteri zár da rabjának, még az ex professo zeneművészek előtt is számot tevő nehézségekkel kelle megküzdeniük, miket azonban, a mi egri zenekedvelő művészeink, aránylag rövid néhány próba alatt legyőzve, a társaság minden egyes tagja derekasan megállta helyét, még pedig feltűnő módon, mert a zongora (Berko A. kir. ügyész) bravour- jaitól kezdve, az első (Weidl Gv. cs. és kir. ny. alezredes), és második hegedű (Hirsch H. zenetanár), a hires Bodio-brácsa (Cochola F. főegyh. zenész), és a remek hangú gordonka (dr. Tróján A.) helyenkint gyönyörű, kiemelkedő szólamaikig, az ötös minden egyes tagjának bő alkalma nyílt művészi talentumait beigazolni. Kétség kívül, a legnagyobb [elismerésre méltó érdeme az egri zenekedvelők társulatának ama nemes, és kulturális tekintetben megbecsülhetetlen törekvése, hogy az örök becsű s elenyészlietetlen szépségű klasszikus zenemüvek előadása által, müveit közönségünkben a klasszikus zene iránti fölfogást s érdeklődést fokozva, oda fejleszti, hogy az e müvek előadásában valódi magasabb szellemi élvezetet találjon, — s a társaság legnagyobb jutalma ama tapasztalat, hogy e czélját már is nagy mértékben elérte, mert ez utolsó estén, városunk müveit társadalmának, csekély kivétellel, úgyszólván összes szine-java megjelent, s nemcsak a legnagyobb figyelemmel hallgatta, s élvezte az előadásokat, hanem az összes előadók iránti elismerése- s köszönetének, sokszorosan felujuló éljenzésben s tapsokban adott kifejezést. Sajátságos találkozása a véletlennek, hogy épen ezen a napon, márcz. 22-én. játszotta Bécsben, az európai hirű Hellm esbergerféle vonós-négyes, Sclnimannak e remek ötösét, melyet ez este az egri zenekedvelőktől városunk müveit közönségének is volt alkalma hallani. — Vértessy Arnold, jeles beszély-iró földink, a ,.Debreczeni ellenőr" szerkesztője, — mint hozzánk intézett leveléből értesülünk, — a jövő april hóban szándékozik városunkat, szülőföldjét, — hosszas távúdét után — meglátogatni, a czélból, hogy itt személyesen fejezze ki hálás köszönetét Eger város lelkes közönségének, különösen az egri nemeskeblű hölgyeknek, ama kitüntető szívességükért, melyet a múlt év folytán, midőn ezredik elbeszélésének jubilaeumát ünnepelte, — iránta oly fényesen tanúsítottak. Vértessy Arnold it ótársunk s barátunk, mint sejtjük, — ez alkalommal, egy általa tartandó felolvasó-estélyen szándékozik e köszönetének kifejezést adni. Az esetleges felolvasó-estély idejéről, s annak egyéb részletéiről, sietni fogunk T. olvasó közönségünket idejekorán értesíteni — Hymen. Dr. Eötvös József, egri kir. törvényszéki jegyző, a múlt kedden, f. hó 18-án váltott jegyet Gröber írén kisasszonynyal, Gröber Sándor előkelő egri birtokos és tekintélyes polgártársunk kedves és müveit leánykájával. A jegyváltás szoros családi körben, de méltó ünnepséggel ment. a boldog ara szüleinek vendégszerető házánál végbe. — Gyászrovat. Eperjessy Ferencz, apát. egri főegyházi kanonok, arany misés áldozár, életkora 76-ik. áldozársága 53-ik évében, hosszas szenvedés után, f. lió 18-án elhunyt. A boldogult temetése, díszes egyházi szertartással, előkelő közönségünk tömeges részvéte mellett, f. hó 20-án ment végbe. — Bronts Aladár, a törzskaszinó vendéglőse, élete 25-ik évében, boldog házassága 3-ik havában, hosszas szenvedés után f. hó 20-án elhunyt. A boldogult rövid időn követte, néhány nap előtt eltemetett édes atyját, az örök hazába. Temetése, közrészvét mellett., f. hó 22-én ment végbe. — Kosziba Mihály polgár, élete 48-ik. boldog házassága fi-ik évében, rövid szenvedés után. f. hó 24-én elhunyt. Temetése ma f. hó 25-én d. u. 51/-J órakor megy végbe. — Meghívó. A város I. kerületében (1-ső házszámtól 1.82-ik számig bezárólag) a városi képviselőt választók részéről, folyó hó 27-én délután 4 órakor, a törzskaszinó éttermében értekezlet fog tartatni, amelyre a t. választókat tisztelettel meghívom. Eger. 1890. márczius hó 25-én. Petravich Bertalan. — Meghívó. A város II. kerületében (183. számtól 360. számig bezárólag) a városi képviselőt választók részéről, folyó hó 26-án délután 4 órakor, a törzskaszinó éttermében értekezlet fog tartatni, a melyre a t. választókat tisztelettel meghívom. Eger, 1890. márczius 25-én. Csiky Sándor. A forthi hid. E hó 2-án nyitották meg Skótországban, az építészeti metallurgiának egy remekművét, mely még az Eiíiel- toronynál is inkább megérdemli, hogy a modern világ elsőrangú csodamüvei közé soroztassék. A Forth öblön át épített bámulatos vasúti Ilidről van sző, melynek az a czélja, hogy megapasz- sza a távolságot északi és déli Skóczia és Anglia között, továbbá Anglia és a kontinens között. A mettallurgia nem mutathat föl eddigelé ehhez a hídhoz foghatót. Az óriási hid Queensbuig mellett. Edinburg fölött épült; szerkesztése és kivitele sok évi tanulmányt, elkeseredett harczokat és töméntelen pénzt igényelt. A hossza két és egy negyed kilométer, mihez még a hídhoz vezető viaduktok is járulnak, melyeknek hossza 800 méter. — A nyílások közül kettőnek hossza 518, másik kettőnek hossza 205 méter. A hid három oszlopon nyugszik, melyeknek mindegyike 110 méter magas, vasból való tornyot hord. A viz mélysége 80 méter; a hid és a viz felszíne közötti magasság 46 méter. Az óriási szerkezet holt súlya az ivek közepén 7 tonna és az oszlopok körül 40 tonna, mig a legnagyobb teher, melyet el kell viselnie, nem fogja meghaladni a 800 tonnát. Ezek a számok némi fogalmat nyújtanak a roppant légútról, melyet a walesi herezeg, a politikai, tudományos és vasúti forgalom számára megnyitott. De a forthi hídnak nemcsak terjedelme bámulatos, hanem az időnek rövidsége is meglepő, mely alatt felépült. Az elméleti számítások három esztendőt vettek igénybe. A különféle műhelyek, melyeket az öböl két partján létesíteni kellett, 20 hektár területet foglalnak el. Hat miliőnél több cölöpöt kellett a földbe verni. Voltak napok a melyeken 4000 munkás dolgozott egyszerre. A mii teljes megszerkesztése és kivitele nem egészen hat esztendőt vett igénybe. Az alapozási munkákat 1886-ban kezdték meg. A lefolyt év végén már az egész hid készen állott. A hid eszméje különben régi: már 25—30 esztendő óta kisértett az angol mérnökök agyában és kevés hijja volt hogy az ábrándok országában nem maradt. Sir Thomas Bouch, a kit a terv kidolgozásával megbíztak. ugyanaz volt, a ki a szerencsétlen Tay-hidat. is kieszelte. Olvasóink még emlékezni fognak rá, hogy' ez, a másfél évi fenné* lás után. egy borzasztó vihar alkalmával, egy személyvonattal együtt, mely épen rajta átment, a mélységbe zuhant. Ez a rettenetes katasztrófa oly rettegéssel töltött el mindenkit, hogy többen a parlamentben azt indítványozták, tiltassék meg a forthi híd kiépítése. Az angol parlament nem ment az óvatosságban annyira. Azonban az új hid kivitelét elvették sir Thomastól és más mérnökökre bízták, a kik elejtették a függő hid eszméjét, mely a Tav-hidnál oly válságosnak bizonyult, és elfogadták a vasoszlopokon nyugvó aczélhid rendszert. A forthi Ind még eddig senkinek sem okozott szerencsétlenséget. A statisztika kimutatta, hogy az építési időszak nem került több embernek életébe, mint a mennyibe teljes üzemben levő két kilométer hosszú vasútnak kihasználása kerül. Másrészt viszont azok az utasok, a kik Aber- dennből vagy Dundeeből Londonba utaznak, általa .35—40 órai időt takarítanak meg. Ez a hid természetesen kisebb arányokban ép oly forradalmat fog előidézni, mint Skótországban és az Egyesült királyság többi részéi közötti forradalomban a Suezi-csatorna előidézett. Ebből a szempontból tekintve, a forthi hid nagyon kevésbe került, noha a költségek eleinte 1.600,000, majd utóbb 2.500.000 font sterlinggel voltak előirányozva noha, tényleges költségek 3.014,437 font sterlingre vagy a mi pénzünk szerint közel 40 millió forintra rúgtak. Nyilttér. *) MÉSZKŐBÁNYA lehető legjobb anyaggal, a magy. államvasutak állomásai egyikének közelében, vételre, esetleg bérletre kerestetik. Beható ajánlatok „S. A.“ alatt, a lap kiadóhivatalához ezimzendők. (48) 2-3.10.12 u. *Ezen rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. Felelős szerkesztő: Sza-Toó Ignácz.
