Eger - hetilap, 1890
1890-01-14 / 2. szám
2-ik szám. 29 -ik év-folyam 1890. Január 14-én. Előfizetési dij: Egész evre . 5 írt — kr Félévre . . 2 „ 50 ,, Kegyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért minden 5 hasábo/n.t péti sorhely után tí, belyegadó fejesen minden hirdetéstől 30, nyiltterben egy petit— sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. I,,' . ' ' ...................■=' — ...............................- ■ ■ ...................................................................................................................................................................■■■■■■ ■ ■ ■ — - - — E ger, jan. 14. 1890. Közmegbotránkozást keltett a józan politikai körökben a franczia „Figaródnak a múlt héten világgá bocsátott, s hatásra számitott hire, hogy királyunk ö felsége, 1. Ferencz József császár és király közelebbről trónjáról lemondani készül. A tendencziózus koholmány alaptalansága az illetékes hivatalos körök részéről rögtön meg lett czáfolva, s ilyetén lemondásnak ez idő szerint úgyszólván lehetetlensége is kimutatva. De hogy a rósz szándékú hírlapi kacsa elterjesztése bizonyos okból és czélból történt, — melynek forrása minden hihetőség szerint az orosz politikában keresendő, — alig vonható kétségbe. — Oroszországnak ugyanis, régóta nincs Ínyére, hogy a hármas szövetség, különösen pedig Ausztria-Magyarország és Németország szövetsége nemhogy lazulna, hanem folyvást erősbödik. Hogy tehát e szoros kapcsolaton tágítson, nem rég azt a f unózus hirt kezdték terjeszteni, hogy a német császár az orosz czárnak, legutóbbi berlini látogatása alkalmával, keletre nézve bizonyos engedményeket tett, s kivált Bulgáriára nezve a czárnak, Ausztria-Magyarország érdekei ellenében, teljesen szabad kezet engedett. E kósza híresztelésekkel akarják most összefüggésbe hozni királyunk trónlemondásának hírét, melynek, szerintök, az volna a czélja, hogy királyunk lemondásával a Németországgal fenálló szövetség is felbontathatnék’, hogy az osztrák-magyar birodalom, keleti érdekeinek biztosabb megóvása czéljából, Oroszországgal lépjen szövetségre. Hogy mindé koholmányok komoly politikai körökben nem találtak hitelre, s igy czélt nem értek, köztudomású, s nemcsak meg nem gyöngítették, sőt, ha lehet, még szorosabbra fűzték szövetségünket Ném etországgal. E kósza híreknek azonban mégis volt egy pozitív eredményük. A Habsburg-uralkodőház kebelében fölmerült a trónöröklés megoldásának .sürgőssége. Az udvar nem akart e kérdéssel foglalkozni, mig a szerencsétlenül elhunyt trónörökös királyfiért viselt gyász éve le nem telik. A szomorú nap évfordulója immár közeleg, s illetékes helyen elérkezettnek látják az időpontot, mikor a monarhia alattvalóinak az uj trónörököst, hivatalosan be kell mutatni. Nyílt titok, hogy a kir a trónöröklés joga első sorban illet: Károly Lajos főherczeg, erről fia Ferencz Ferdinand főherczeg javára lemondani szándékozik. A trónöröklés kérdése tehát rövid időn eldöntésre kerül. E czélból időztek Becsben a múlt héten t bb napig Tisza Kálmán m. kir. mi- nister-elnök, és Szilágyi Dezső, magv. kir. igizságügyminister. Csehországban az utóbbi időkben erős áramlat indult meg az állítólagos cseh államjogok visszaszerzésére. A mozgalmat vezető párt az ifjú cseh párt nevet viseli, s egyebek közt az uralkodónak cseh királylyá való koronáztatásával, Csehország olyatén önálló állomásitását követeli, mint a minővel Magyarország bir. Igen, de Csehország lakosságának egy jelentékeny számot tevő részét németek képezik, kik Csehország államosításával nemzetiségüket erősen veszélyeztetve látják, s igy a csehek állami törekvésével szemben készebbek Németország felé kacsingatni. A luircz tehát Csehországban, — muszka intriguák által is szítva, — csehek és németek közt az utóbbi időkben igen akuttá fajult, ami a monarhia belügyi viszonyaiban aggasztó zavarok fölidézésére igen alkalmas. Ily körülmények közt király ő felsége az osztrák ministerium előtt azon óhajtásának adott, kifejezést, hogy a csehországi csehek és németek közt, lehetőleg a méltányosság határai között, megegyezés hozassék létre. E királyi óhajtás folytán Taaffe osztrák ministerelnök a csehországi csMi és német vezérférfiakat tanácskozásra hívta egybe, hogy a két nemze iség közt jövőre életbe léptetendő méltányos modus vivendire nézve megállapodásra jussanak. E tanácskozás Becsben, a min s erelnökség vezetése mellett, a múlt hét óta folyam.than van, de a két nemzetiség közt fölmerült számos ellentetek s mindkét oldalú követelések összeütközése miatt csak nehezen halad előre. Bemelliető azonban, hogy a fejedelemnek mindkét fél részéről respektált óhajtása folytán, kölcsönös jóakaratu engedmények alapján, a békés megegyezés létre fog jönni. Németország gyászol. Auguszta császárnő, néh. I. Vilmos német császár és porosz király, a franczink legyőzőjének özvegye, a mostani német császár nagyanyja, a múlt héten elhunyt. A boldogulj császárnő, különösen jótékonyságáért nagy tiszteletben állott. 0 volt az első vöröskereszt-egyesület megalap'tója. Francziaországban közelebbről nagy port vei t föl az a szen- zácziós hir, hogy Carnot, a franczia köztái saság elnöke, a belga király jubileumára elmegy Brüsselbe, s ott találkozni fog a német császárral. A boulangista lapok e miatt szörnyű lármát csaptak. A franczia kü'ügyminister azonban e napokban nyilvánosan kijelentette, hogy Carnot elnök nem szándékozik Brüsszelbe menni. Spanyolország a legválságosabb napokat éli. Nem elég baja, bogy a ministerium nem rég lemondott, s a pártzavarok miatt egy újabb kormány sehogysem bir megalakulni, hanem az utóbbi napokban a király, a még alig négy éves XIII. Alfonz, is súlyosan megbetegedett annyira, hogy halála minden pillanatban várható. A király halála az országot könnyen beláthatatlan zavarokba dönthetné. Bulgária, e fiatal kis fejedelemség erősödése, Koburg Ferdinand tapintatos uralkodása alatt oly szép előhaladást tanúsít, hogy az utóbbi napokban már 30 millió franknyi kölcsönért is mert az európai pénzpiacihoz fordulni. Daczára, hogy e kölcsön kötése ellen Oroszország diplomácziai utón felszólalt, s azt az európai szerződésekbe, s Törökország jogaiba ütközőknek nyilvánította ; daczára, hogy e diplomacziai tiltakozást egyéb államok közt Németország is helyesnek nyilvánította, — a bolgár kölcsön, mely Budapesten, s Európa nevezetesebb városaiban ma, jan. 14-én kerül aláírásra, — teljesen biztosítottnak tekinthető. Magából az orosz tiltakozást helyeslő Németországból is, hir szerint, már eddig, számos aláírók jelentkeztek. Hevesmegye bizottsági tagjainak statistikája. Hevesmegye virilis és választott bizottsági tagjairól, lapunk egy tisztelt barátja, nem csekély fáradsággal és türelemmel a következő érdekes és tanulságos statisztikai táblázatot állította egybe: Hevesmegyében van 210 legtöbb adótfizető és 210 választott m eg ye b i zo ttsá gi tag. Ezek foglalkozásra nézve következők : Virilis. Választott. Összesen. Földbirtokos 79 18 97 Bérlő .... 31 2 33 Földműves . 6 56 62 Iparos és gyáros 7 8 15
