Eger - hetilap, 1890

1890-03-11 / 10. szám

Különfélék.

— Dr. Kállay Zoltán, Hevesmegye uj főispánja, a múlt héten, í. márcz. hő 11-én, közelrokona, Isaak István hevesmegyei nagybirtokos, megyei közéletünk egyik kiváló férfiénak társaságában Egerbe érkezett, pár napig incognito városunkban tartózkodott, s Kaszap Bertalan alispán vendége volt. Főispán ö miga mindenekelőtt dr. Samássá József egri érsek ő exjá- nál tisztelgett, s hogy ez első magánjellegű találkozás a két magas állású férfiú közt a legszivélyesebb volt, tanúsítja azon körülmény, hogy a politikai megye feje csaknem egy óra hosszáig volt az egyházmegye fejének ez alkalommal vendége. A főispán azontúl, itt lakó rokonain kívül, még néhány egri előkelőségeknél is tett magánjellegű látogatást, s az estét, az alispán, s többek társaságában, Zsendovics József apátkanonok ő nsgánál töltötte. Főispáui székébe való hivatalos beigtatása, mint hiteles forrásból értesülünk, f. márcz. hó 24-én fog, a szokásos ünnepségekkel végbemenni. melyeknek érdekességét ezúttal jelentékenyen fogja növelni ama körülmény, hogy — mint megbízható forrásból tudjuk, — ez alkalomra több magas vendég, hir szerint néhány főispán s több országgyűlési képviselő is jelen fog lenni a beigtatási ünnepen. — Dr. K ál lay Zoltán, az uj főispán, rövid itt tartózkodása alatt, többekkel érintkezett s egyátalán magas műveltségű, előkelő, de mindenekfelett megnyerő modorú, fiatal úri embernek bizonyult.

— Hevesmegye uj főispánját, dr. Kállay Zoltán ő migát, e f. hó 24-én történendő installácziója alkalmából a megye közönsége, ős magyar szokás szerint, a fóispáni méltóságot megillető fénynyel s ünnepséggel kívánja fogadni. E czélból a megye alispánja, Kaszap Bertalan, megyénk s városunk előkelő közönségének számos tagját az ünnepélyes fogadtatás módozatainak s részleteinek megállapítása czéljából tegnap, f. hó 10-én, magánjellegű értekezlete hívta meg. Az értekezletet, melyen úgy a megyebizottság, valamint városunk értelmiségének köréből is számosán vettek részt, Kaszap Bertalan alispán nyitotta meg, közölve a jelenvoltakkal, hogy biztos tudomása szerint a főispán, vasárnap, f. hó 23-án az esti vonattal fog a megye székvárosába megérkezni. A fogadtatásra uézve, megyénkben az ily ünnepélyes alkalmakkor divó szokást hozza javaslatba, mely szerint az érkező főispánt a füzes-abonyi pályaháznál, a megyei küldöttség élén az alispán fogja üdvözölni, s Egerbe kisérni, holott az itteni pályaháznál a megyei tisztikar élén a megye tiszti főjegyzője tart a főispánhoz ünnepélyes üdvözlő beszédet. A beszéd után lesz az ünnepélyes bevonulás, melynek végeztével a fogadtatás ünnepsége azon napra befejezést nyer. Elnöklő alispán azon közhelyesléssel fogadott óhajtásának ad kifejezést, hogy úgy a füzes-abonyi, valamint fókép az egri fogadtatásban a közönség köréből minél számosabban vegyenek részt. — Másnap, f. hó 24-én d. e. 11

Háromszor testvéreid is! bizonyára gyönyörrel Telnek el érzékeny sziveik mindenha feletted,

Hogyha virágjokat a tánczkörbe vegyülnie látnak.

Minden mások előtt kitűnöieg boldog azonban,

A ki kelengyével arakint házába viendhet!

Én legalább még soha sem láttam földiben ilyest,

Sem férfit, sem lányt, igazán bámulva csodállak.“

(Odyss. VI. 149. s köv.). — *)

A szép nők hazája vala Achaja, Hellas, Lesbos és Spárta.

Ha a fiatal lánynak jót akartak kívánni, azt mondták: az istenek adjanak neked derék férjet, házat és jó egyetértést. A leány sokat adott jó hírnevére, és minthogy az emberek haragudtak, ha idegenhez ment férjhez, rendesen saját városabelit választott. A leány ahhoz ment férjhez, a kit atyja rendelt s neki magának is tetszett és a kérők közül legtöbb ajándékot adott. Ugyanis a kérők, ha valamely nő vagy leány kezét el akarták nyerni, versenyeztek egymással, melyikök ad több ökröt és juh- nvájat a leány hozzá tartozóinak lakomára és fényes ajándékokat a menyasszonynak; ilyen ajándékok voltak: hímzett hosszú ruha arany csatokkal és kapcsokkal, arany nyakláncz borostyánkővel díszítve, fekete három gyöngyü fülönfüggő és ékes nyakperecz. A vőlegény sokszor nemcsak a menyasszony atyjának és rokonainak, hanem magának a mennyasszonynak is adott egész vagyont érő nászajándékot. A Troia alatt elesett thrák Iphidamas menyasszonyának száz ökröt, ezer kecskét és juhot Ígért. Az ilyen leányt, a ki sok ajándékot, egész nyájakat kapott a kérőktől,

órakor lesz, az e czélra egybehívott megyebizottsági közgyűlésen, a főispán hivatalos beigtatása, melyet déli 1 órakor a törzs- kaszinó nagy-termében, az uj főispán tiszteletére rendezendő diszebéd fogna követni. Isaak István rövid felszólalása után, melyben fölhívja elnöklő alispán figyelmét, hogy a főispán hivatalos fogadtatásáról, az ottani megyei hivatalos közegek utján, már a megye határánál, Hatvanban, gondoskodjék, — az értekezlet az alispán pro- poziczióját egyhangúlag elfogadta, s az ünnepség módozatainak s részleteinek intézésével, az alispán elnöklete alatt, Grónay Sándor egri li. polgármester, Luga László s Gáspárdy Géza megyebizottsági tagokból álló küldöttséget bízta meg azzal, hogy esetleg a főispánnal érkezendő előkelő idegen vendégeknek, a lehet- ség szerint magán házaknál való elszállásolásáról is gondoskodni szíveskedjék.

— Márczius 15-ike. A lievesmegyei 1848—9-ki honvéd-egylet, a helybeli jogakademia polgárságával szövetkezve, a folyó év, és hó 15-kének nemzeti ünnepét ez évben is, épen úgy, mint a közelébb múlt 1889-ik, s azt előző években megülé, ugyanazon renddel, szervezettel, és szabályzattal megünnepelni fogván, ez okból a hazafias közönséget a részvételre tisztelettel felkéri. .Márcz. 10-kén 1890. A lievesmegyei 1848— 9-ilci honvédek egyesülete.

— Kormányválság. A bpesti lapok a múlt hét folytán ama régóta sejtett, de azért eléggé meglepő hirt hozták, hogy Tisza Kálmán ministerelnök beadta lemondását. A lemondás okául azt hozzák fel. hogy a ministerelnök s a kormány többi tagjai között a honossági törvényjavaslat ügyében lényeges, és kiegyenlithetet- len differencziák merültek föl. melyek folytán Tisza Kálmán ama kellemetlen kényszerhelyzetbe jutott, hogy a honossági törvény revisiója tárgyában a törvényjavaslatot nem terjeszthette a képviselőhöz elé arra az időre, mikorra meg igéi'te. — A kormányválság lapunk zártáig még nem ért véget. Legújabb hírek szerint király ö felsége gr. Szapáry Gyula ni. kir. közlekedésügyi ministert fogja megbízni az uj kabinet megalakításával, melyben, hir szerint, jelentékeny személyváltozásokra is el lehetünk készülve.

— Az V. felolvasó és kamara-zene-estély, melyet az egri fögymii. tanárkara, az egri zenekedvelők társulatával karöltve, a múlt szombaton, f. hó 8-án, az intézet tornatermében rendezett, ismét szép számú müveit közönséget vonzott, melynek soraiban ott láttuk városunk előkelő hölgyközönségének szinejavát. A felolvasó asztalhoz ez úttal ismét fógymnásiumunk derék fizikusa, ft. Ignics Boldizsár fógymn. tanár lépett, s igen érdekes szabad előadást tartott a bang és fény rezgések utján való keletkezéséről. jelezve, hogy a másodperczenkinti rezgések szaporodásával először hang. később fény, majd hő, — s végül delejesség s villamosság fejlődik. Előadását villamfény mellett néhány érdekes, utóbb mulatságos és tréfás ködfátyolkép bemutatásával fejezte be. — Az egri zenekedvelők társasága, mint az előző estéken, ez úttal is két zenemüvet adott elő — talán említenünk sem kell. — a náluk már megszokott finomság-, elegánczia-, s kornagy jövedelműnek nevezték. De viszont az atya is adott a kérőnek lányával ajándékokat, melyek rendesen nagy marhanyájból állottak.

A menyegzőt a lány rokouai készitették. Telem;tchos Lacedaemonba épen akkor jött Menelaos házába, midőn leányának Hermionénak. kit még Trója alatt megigért volt Achillensnek hogy fiának adja, lakodalmát tartotta. A menyegzőre meg voltak biva Menelaos szomszédai és társai, s ők vigadoztak; énekelt közöttük citherázva egy dalnok. Lakadalom után Menelaos Her- miouét elküldte Phthiébe Neoptolemoshoz lovakkal és kocsikkal. Szokás volt az arát este fáklya fény mellett szülei házából vőlegénye házába kisérni, s a városon keresztül nászdalt (vfuvctwc-t) énekelve, mialatt az ifjak tánczoltak fuvola és cithera hangjainál s a nők ajtók előtt állva bámulva nézték a nászmenetet.

Ha a liomeroszkorabeli növilág s női erények eme vázlatos előadása által sikerült a t. hallgatósággal éreztetnem, hogy az általam felsorolt nemes tulajdonok képezik ama nagy hatalmat, a szeretetet, mely egyetértéssel kapcsolja össze a sziveket, és hogy már a görögök legrégibb korában általánosan és mindenki által elismert erkölcsi igazság volt, hogy eme női erények képezik azon erkölcsi kapcsot, mely nemcsak alkotja a családot, hanem azt össze is tartja; akkor valljuk meg, hogy Homérosz müveiben még mindig találhat a közönyösségben és materializmusban szuny- nyadozö korunk az életben annyira szükséges, nemesebb idealizmust, melyet a közélet hasznára, művelődésére és nemesítésére fordíthat.

*) A hexameterek Szabó István kitűnő hellenistánk fordításából kölcsünü/.vék.