Eger - hetilap, 1890

1890-03-11 / 10. szám

76 ságot. az adóköteles felekkel szemben, csak a legvégső esetben alkalmazni. Amidőn azonban észrevette, hogy a szeszternielők és ki­méréssel foglalkozók legnagyobb része minden tekintetben saját hasznukat tartották szem e'őt.t, a város világos megkárosításával; a város érdekeinek megfelelőleg nem mutatkozott más mód, mint a házi kezelést megállapítani, s az égetett szeszes italok és sör utáni italmérési jőve lék beszedése és kezelésével a legtöbb aján­latot tévő egri lakosokat megbízni. Végül megjegyezzük, hogy borkimérésre, illetőleg korcsma-üzletre, ott. hol netán szükséges­nek ('mutatkozik, engedély még ezentulra is adnató ki. Eger, 1890. február 22-én tartott, bizottsági ülésből. Grónay Sándor, sk. h. polgármester. Dusárdy József, sk. bizotts. jegyző. Jegyzőkönyv. Felvétetett Egerben az italmérési jövedék rendezésével megbízott küldöttségnek 1890. január 2-án és foly­tatva tartott üléséről. A küldöttség mindenekelőtt kijelenti: a) Hogy habár ez ügyben a folyó év január hó 2-ról kelt 87. számú képv. testületi végzés szerint korlátlan joggal ruháztatoit is fel; mindazonáltal annak idején eljárásáról a képv. testületnek előter­jesztést tenni kötelességének tartja, b) továbbá, hogy a küldöttség feladatának kellően megfelelhessen, s az egyes adóköteles felek­kel is a tőle kitelhető méltányosság és igazság korlátái között járhasson el. a következő elvi megállapodásra jutott: I. Azon egyéneket, kik a megadóztatás tekintetében legki­sebb felvilágosítást is tudnak adni. meghallgatja, s ezek. úgy egyébb szakközegek, valamint a bizottsági tagok ismerete alapján álla­pítja meg azon mennyiséget, mennyit egy-egy adóköteles évenkint. szeszes italokban kimérhet és elárusíthat. II. Hónapos és negyedéves korcsmák nem engedélyezendők. III. Az italmérési adó az illetékkel együtt veendő számításba; ott azomban, hol pálinka és sör is méretik, külön-külön számítandó az illeték. IV. Egyességileg állapítandó meg, a szeszes italok elárusi- tása után az italmérési adó. V. Bormérők hektoliterenkint az illeték és adóval együtt 3 frt 50 krral veendők fel. VI. Szeszes folyadékot csak meghatározott helyiségben lehet árulni, — és igy a piaczoni szabadon árulás eltiltandó. VII. A vásári bormérés a vásár alkalmára egyenkint lesz kiadandó, de csak olyanoknak, kik kimérésre már engedélyivel bírnak, mitől külön illeték és adó lesz fizetendő. Vili. Oly utczákban. a melyekben a kimérési engedélyek száma — az állandó és hullámzó lakosság szükségletére, a közle­kedési, forgalmi és gazdasági viszonyokra való tekintettel már elegendőnek bizonyult. — ott több engedély nem adatik. IX. Az italmérési jövedék pénzkezelése és b hajtása, nem­különben az elkönyvelések, nyilvántartás, csempészet ellenőrzése, ben a fehérneművel a városon kivül levő mosóhelyre megy. ver­senyt mos ezekkel. — Troia városán kívül szép mosóhelyek vol­tak kőből rakva, a hová a tróiai hősök szép feleségei és leányai mosni jártak. — Szüretkor fiatal lányok kosarakban hordták a szőlőt. — Mig Troia ostromakor a férfiak a várfalát védelme­zik, az alatt Hecuba s az előkelő tróiai nők Athene isten­nőnek gyönyörű ruhát készítenek, mely sidoni nők munkájával kiállja a versenyt; azt hangos könyörgés közt fogadalmi ajándé­kul az istennőnek ajándékozzák. A gyermekévekben levő lányokról semmit sem szól a költő; csak eme szép hasonlat van eme korból véve: midőn ugyanis Patroclos sirva áll barátja. Achilles előtt, ezt a mint látta, meg­szánta Achilles s imigy szólt : „Miért sirs/, itt nekem, óh Patroclos, mint valamelyes Kisded lány, ki szülőjenek leplébe fogózva Anyja után szalad és „végy fel“ kiabálja utána, S igy siető anyját késlelteti egyre az útban, És könyező szemmnl néz rá, mig fölveszi, végre.“ (11. XVJ. 7. s köv.) A lányok nevelése a lehelő legegyszerűbb vol. Okta­tásról szó sem volt. A mit tanultak, az női kézmunkákból, fonás­ból és szövésből állott. Ha az ezekben való ügyesség mellett még szépséggel és szellemességgel bírtak, úgy számíthattak arra, hogy sok kérőik lesznek. Szépség, kézimunka és szellemesség valának tehát egy lányra nézve az óhajtott előnyök és emelték értéküket a szülök szemeiben is. Ezen előnyök az istenek ajándékai. A női szépség csempészet bejelentése esetén az e körül fölmerülendő eljárás tel­jesítése, az iialmérési jövedék végrehajtás utjáni behajtása, vala­mint a helybeli pénzügyigazgatósággal megejtendő havi leszámo­lással, a fogyasztási adópénztári tisztség bízatott meg, minélfogva tekintetbe véve azt, hogy a fogy. adópénztári tisztségnek a fize­tési javítás még a múlt 1889-ik évben kilátásba helyeztetett, tekintve, hogy a fogy. adópénztári tisztség teendői az italmérési jövedék kezelésével újból tetemesen szaporodott, fizetésük a munka- szaporodás arányához képest 1890. évi január 1-től a pénztáros fizetése 1200 frt; — az ellenőr fizetése pedig 1000 írtban állapit- tatik meg. illetőleg hozatik javaslatba, azoukivül irodai, esetleg irodáit kívüli munkálatok teljesítésére egy állandó segéd hivatal­nok 500 frt évi fizetéssel, és egy mozgó ügynök 1 frt napi-dijjal alkalmaztatott. Ezen elvi megállapodás után a küldöttség a puhatolást meg­ejtvén. a törvényszabta felhívás közzététele után az adóköteles felekkel a személyes tárgyalást megkezdette, ezen tárgyalás foly­tán a korcsmárosokkal az egyesség kedvező folyamatban van, mig a pálinka, sör és égetett szeszes italok kimérése és elárusi- tásával foglalkozó adókötelesek ajánlatai elfogadhatók nem voltak. Tekintettel arra, hogy a bizottság hetek óta folyton kísér­leteket. tett az italmérési jövedéknek az egyes adókötelezett felekkel egyezkedés utjáni biztosítására, különösen az égetett szeszes folyadékokra nézve, s daczára annak, hogy az adóköteles felek többszörösen törvéuyszerint megidézve voltak, részben meg sem jelentek, részben pedig oly csekély ajánlatokat tettek, me­lyeknek elfogadása csak a város világos megkárosításával történ­hetett volna. Minthogy pedig ezen bizottság azon meggyőződésben van, hogy mindenekfelett, oda kell törekedni, hogy a város ezen bér­letnél a netáni veszteségtől megóvassék, és első sorban a 40.000 Irinyi magas bérösszeg biztosittassék; és miután e bizottság ezen bérösszeg biztosítását — tekintettel az idő előrehaladottsá­gára is — ez alkalommal már csakis a Kóhn Jakab, Pauncz József és Czeizler Zsigmond által tett ajánlatban véli és találja ; ennélfogva ezen ajánlatot elfogadja, s annak alapján most neve­zetteket a város területén az égetett szeszes folyadékok és sör utáni italmérési jövedék beszedése és kezelésével megbízza, azzal, hogy nevezett ajánlattevők a városnak ezen czimen havonként 1890. év január 15-től kezdve 2167 frtot beszolgáltatni, s bizto- sitékul 3000 frt azaz három ezer forintot letenni tartoznak; uta- sittatván h. polgármester, mint bizottsági elnök, a bizottság nevé­ben a szerződésnek ily értelembeni megkötése ; illetve aláírására. kilépett, a charitek, a bájistennői felékesitették őt, s az istenek elé vezették. A mint megpillantották, beleszerettek mindnyájan és csodálták szépségét.. 0 a mosolygó, az édesen nevető és bájosan mosolygó az istennők közt. Helene felismeri őt bájos nyakáról és ragyogó szemeiről. — Varázsövén kívül még halhatatlan szépséggel is birt, s eme tulajdonságokkal ékitve je­lenik meg a charitek, azaz a grátiák körtánczábau. Innen a szép nőket Homérosz vele hasonlítja össze. Szépség által kitűnnek: Helene. A tróiai öregek amint a vái toronyból megpillatják őt, bámulják szépségét és megfoghatónak találják, hogy miatta annyi idő óta a háború szenvedéseit tűrik, ki arezra igen hasonlít az istennőkhöz. (H. III. 158. v.) Pénelopénak már felnőtt fia vala, és mégis olyan nő. kinek párja nem volt egész Achajábati. Kérőinek egyike Eurymachos azt mondja felőle, hogy ha egész Peloponnesusból minden görög látná öt. kérőinek száma még inkább megszaporodnék, annyira felülmúlja szépségre és szellemre nézvo a többi nőket. Nausikaa szépsége által kitűnik társnői közül, mint Artemis a nymphák közt, habár mindnyájan szépek. Odysseus el van ragadtatva szépségétől, midőn őt megpillantja, s nem tudja, vájjon istennőnek, vagy halandónak tartsa-e? Soha sem látott oly szép nőt, hasonló a pálmafa fiatal hajtásához, nyájas szavakkal igy szól hozzá: „Qli hölgy, esdeklek, mi vagy? istennö-e vagy ember? Ám ha oly istennő, ki trónol a széles egekben, ügy én Artemis, égi Zeüs lányához, alakban S nagyszerű termetben még legközelebbnek Ítéllek. JJa pedig olyan lény, valamint a többi halandó; Úgy háromszor boldog atyád és anyád, mint ideálja Aphrodité. Miután a tengerből

Next

/
Oldalképek
Tartalom