Eger - hetilap, 1890
1890-03-11 / 10. szám
tO-ik szám. 29 -ik év-folyam. 1890. Márczius 11-éii. Előfizetési dij: Egész évre . ő frt. — ki Félévre . . 2 „ ">0 .. Negyed évre. 1 „ 30 „ Egv hónapra — 45 Egyes szám — „ Iá, Hirdetésekért minden 8 hasábo/.o.t péti sorhely után 6. bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad : a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Egerváros küldöttsége a közoktatási miniszternél. Azon alkalomból, hogy a vallás és közoktatási miniszter Egerváros közönségét egy alreál vagy polg. iskola állítására f. évi 3244. számú leiratában felhívta, a képviselő-testület megbízásából G-rónay Sándor h. polgármester elnöklete alatt, Szederkényi Nándor országgy. képviselő, Halász Ferencz kir. tanácsos, hevesmegyei tanfelügyelő, Horváth József és Vavrik Endre v. képviselőkből álló küldöttség f. hó 4-én tisztelgett gróf Csáky Albin vallás és közoktatási miniszternél, kérve Egerben egy állami jellegű reáliskola felállítását. A küldöttség tagjait Szederkényi Nándor országgy. képviselő a miniszternek bemutatván, a polgármester mindeneíőtt a város örömét és köszönetét fejezte ki a miniszter azon kijelentéséért, hogy a tervbe vett iskola felállításánál kész a várost állami segélylyel támogatni. Ezután ismertette egyfelől a reáliskola felállításának szükségességét, más felől a város rendkívül nyomasztó anyagi helyzetét; kijelenté, hogy a város kész az iskola czélszerű elhelyezése, a tanhelyiségek bebútorozása és az épület fentartása felől gondoskodni, de mert elemi népiskoláinak törvényszerű kifejlesztése még nagy terhet ró a városra, a reáliskola fentartására újabb terhet el nem vállalhat; kéri tehát a minisztert, hogy azt a közoktatási költségvetés terhére felállítani kegyeskedjék. — Bemutatta egyszersmind az átengedendő épület alaprajzát, mely az intézet igényeinek műiden tekintetben megfelelő volna. A miniszter igen szívélyesen fogadta a küldöttséget ; kijelenté. hogy kész a várost a lehetőség határáig ezen fontos kulturális érdeke megvalósításában támogatni, s rajta lesz. hogy a reáliskola I. osztálya már a jövő tanévben megnyitható legyen, s bár az állami költségvetésben e czélra előirányzat nincs, még is találni fog módot, hogy az ez évre eső ft-ntartási költség fedezetet nyerjen. — Bár a most hallottakból is meggyőződött, hogy a város nehéz anyagi viszonyokkal küzd, mégis nem kétli. hogy a tőle telhető áldozatot meg fogja hozni. — Felhívta a küldöttséget, hogy a részletes tervezet megállapítása czéljából a középtanodai osztály vezetőjével tárgyaljon, s legjobb indulatát ismételve kifejezve, elbo- csátá a küldöttséget. Ezután a küldöttség dr. Klantarik János miniszt. tanácsosnál tisztelgett, kinél egy órán át tartó beható tanácskozás alá vétetett az ügy. A miniszt. tanácsos kiindulva abból, hogy az alreáliskola évi fentartása — nem számítva az elhelyezést — 10 ezer frtba kerül, részéről az állam mai viszonyai között lehetetlennek tartja, hogy a fent artás egészben a közokt. tárczát terhelje. A városnak a fen tartási költség felét át kell vállalnia. Majd midőn a küldöttség tagjai begyőzően megokolták, hogy ily költséget Egerváros semmi szin alatt el nem bir. s azt keresztülvinni lehetetlen, a miniszt. tanácsos a legjobb indulattal és meleg érdeklődéssel kereste a fedezeti forrásokat, melyek igénybe vételével a város hozzájárulása leszállítható volna. Végre hosszas eszmecsere után 2500 írtban állapította meg azon évi hozzájárulást és kijelenté, hogy nézete szerint ezen hozzájárulás nélkül a miniszternek sem volna módjában az állami segélyt a törvényhozás előtt megokolni; mert mind több-több város kéri a kormány támogatását, de egyúttal kivétel nélkül kötelezöleg nyilatkoznak a fentartási költség egy részének elvállalása iránt. — A küldöttség ezen hozzájárulás elvállalására nem bírván felhatalmazással. abban történt megállapodás, hogy eljárása eredményéről a városi képviselő-testületnek jelentést teend, s ennek határozatát a legrövidebb idő alatt a miniszter elé terjeszti. A küldöttség oly sok jó akarattal találkozott eljárásában hogy részünkről a reáliskola felállítását, biztosítottnak véljük az esetben, ha a város az elhelyezésen kivül az évi fentartáshoz kívánt 2500 frtot is megajánlja. Reméljük, hogy a képviselő-testület ez elől nem fog elzárkózni, s merev állásponttal, különösen pedig hosszas huzavonó tárgyalásokkal nem fogja veszélyeztetni a város ezen rendkívül fontos érdekét. — A várostól az egész 2500 frt nem mindjárt az iskola megnyitásának első évétől kivántatnék, hanem az osztályok fokozatos megnyitásával, a városi hozzájárulás is arányi a gosan emelkednék, úgy, hogy az egész 2500 frtot c-ak az intézet negyedik osztályának megnyíltával kellene kiszolgáltatni. — Addig is, mig a reáliskola czéljaira szolgáló kaszárnya-épület, a város rendelkezésébe jön, a reáliskola ideiglenesen bérhelyiségben nyílnék meg. Az iszákosság és az uj regále-jog. (Veged Éjszak-Amerika egyes államaiban a korcsmáros a részegség minden következményeiért felelőssé tétetik, melyet ő segített előidézni. úgy hogy a részegségből eredt, szerencsétlenségekért az illető családjának kártérítéssel tartozik s ha valaki részegségében valami bűntényt követ el, a korcsmáros is megbüntethető. Az iszákosság gyógyítására intézett törekvések között legelső helyen áll az úgynevezett iszákosok men helye, milyen legelőször 1857-ben Bostonban, azután Éjszak-Amerika egyéb államaiban állíttatott fel. Az ilyen intézetekben éppen oly kevéssé szabad a hajthatatlan szigornak, mint sok más kórházban divatozó elnéző eljárásnak uralkodnia. Lakói oly személyek, kik az iszákosság következtében, a maguk feletti uralmat tökéletesen elveszítették, kik a maguk és övéik iránti kötelességeiket tartósan elhanyagolják s igy önmaguknak és másoknak veszedelmére lehetnek s végtére még azok is ide tartoznak, kik részegségükben valamely törvényellenes cselekvényt visznek véghez s p miatt szabadalmi büntetésre Ítéltettek. E tnenhelyek részint egyesek nagylelkűségéből, részint állam- költségen épültek fel. A bostoniban, mely jelenleg államosít,tatott. 1857-től 1872-ig 3811 iszákos volt, kezelésben, ezeknek a felénél nagyobb szánta önkéntesen lépett az intézetbe, a másik kisebb része bírósági végzés folytán került oda. 1875-ben 400 ily beteg ápoltatott, melynek '/* része teljesen meggyógyulva és megjavulva hagyta el az intézetet. Anglia. Svédország, Francziaország csakhamar követte Éjszak-Amerika példáját s jelenleg Németország is bir néhány ilyen magán-menhelylyel. Hathatósan lehetne még az iszákosságnak útját állni az által, hogy más oly italok terjesztését kellene megkönnyíteni, melyek a pálinkát kiszorítanák, ilyen a könnyű bor s különösen a jó sör, a the a és a kávé. Anglia nagyobb városaiban philantropikus szempontból olcsó kávéházakat alapítottak a szegényebb nép számára, különösen oly helyeken, hol a korcsmák nagy számban vannak és pedig, amint iiirlik, igen jó erednténynyel. Magyar hazánk eddig azon kevés szerencsés országok közé tartozott, hol az iszákosság olcsó s jó borának bősége miatt nem
