Eger - hetilap, 1890
1890-03-04 / 9. szám
70 24 évében, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése, diszes egyházi szertartással, a helybeli katonai zenekar gyászindulóinak hangjainál, előkelő művelt, közönségünk tömeges részvéte mellett f. é. t'ebr. hó 26-án ment végbe. — Majzinger Kkrouj, érd. alesperes, kerecsendi plébános, élete 71-ik, áldozó rsága 48-ik évében, f. é. febr. hó 26-án hosszas szenvedés után elhunyt, Temetése, a környékbeli papság s lakosság általános részvéte mellett. Kerecsenden f. hó 27-én ment végbe. — A boldogult mint fiatal áldozár, néh. Pyrker J. László patriarcha egri érseknek volt kedvelt udvari papja, kivel külföldön hosszabb utazásokat is tett. — Bronts András, a „Korona“ ez. egri vendéglő bérlője, az egri polgári körök egyik közkedveltségű s szeretetreméltó tagja, élete 58-ik. boldog házassága 24-ik évében, f. é. febr. hú 27-én váratlanul elhunyt. — A boldogult az 1848—9. években egyik legfiatalabb honvédkatonája volt a magyar szabadságharcznak. Ennek leveretése után az osztrák hadseregbe soroztatott. s mint ilyen küldetett, ezredével a pápai állam védelmére. Temetése, számos barátai, ismerősei s a nagy közönség tömeges részvéte mellett, a múlt szombaton, f. márcz. hó 1-én ment végbe. — Köszönetnyilvánítás. Midazok. kik bolgogult férjem temetésén megjelentek s ez által neki a végtiszteletet megadni, rész- vétőkkel pedig mély fájdalmamat enyhíteni kegyesek voltak, fogadják a leghálásabb köszönetemet, Eger, 1890. márcz. 3-án. Ozv. Bronts Andrámé. — Az orosz daltársulat Egerben (?). — Slavianskij d’ A g r e n e v D i m i t r i j orosz d a 11 ár s u 1 a t a, mely már eddig is hazánk számosabb előkelő vidéki városában történt föllépésével rendkívüli hatást keltett, páratlan tetszést aratott, s mindenütt a magyar közönség őszinte rokonszenvével találkozott, — mint lapunknak közelebbről írták. — Egerben f. márczius hó végével, vagy april hó elejével szándékozik egy hangversenyt rendezni, de csak az esetre, ha a társulat számára e hangversenyért. ötszáz forintnyi tiszta jövedelem előre biztosítva lesz. Miután müveit közönségünk köréből számosán oda nyilatkoztak, hogy az orosz daltársulatot óhajtanák hallani, minden valószínűség szerint remélhető, hogy a hangverseny városunkban létre fog jönni. Minthogy azonban egy nagyobb számú közönség befogadására csak egyetlen helyiségünk van: az egri színkör, az orosz daltársulat hangversenye a színkörben fog megtartatni, mivel bátran számíthatni, hogy akkorra az idő kitavaszodik s megenyhül. — Hogy tehát az orosz daltársulat hangversenye Egerben biztosittassék. a t. közönség, mely abban részt kíván venni, tisztelettel fölkéretik, hogy helyekről eleve gondoskodjék. Helyeket az orosz daltársulat egri hangversenyére, a helyar teljes befizetése mellett f. é. márcz. hó 15-eig biztosíthatni a néh. Szolcsányi Hy.-féle könyvkereskedésben (Alapítványi bérház). — Az orosz daltársulat hangversenyére a szinköri helyárak következőleg állapíttattak meg: egy nagy páholy 4 személyre 15 fit, kis páholy 12 frt. A páholytársaság minden többi tagja után, páholymögötti ülés személyenkint 1 frt 50 kr. Körszék 3 frt. Zártszék 2 frt. Állóhely a földszinten 1 frt. Erkélyzárt- szék 1 frt 50 kr. Állóhely az erkélyen 80 kr. Karzati ülőhely 60 kr. Karzati állóhely 40 kr. — Ha a f. márcz. hó 15-eig az 500 frt az előre befizetett belépti jegyárak által biztosítva lesz, akkor az orosz daltársulat hangversenye meg fog tartatni. Ellenesetben elmarad. A t. közönségtől függ tehát egyedül: akarja-é a hírneves orosz daltársulatot Egerben hallani, vagy nem? — Fölhívás. Kas zap Bertalan, Hevesmegye alispánja közelebbről a következő felhívást intézte a járási szolgabirákhoz, s a rend. tan. városok polgármestereihez: ..Gerlóczv Károly, Budapest főváros polgármestere, mint az országos magyar iskolaegyesület elnöke, oly kéréssel fordult hozzám, hogy a vezetése alatt álló egyesület nemes és hazafias törekvéseinek támogatására, a vármegye közönségét felhívjam. Ez egyesületnek röviden kifejezett czélja Magyarország területén különösen pedig a nem magyar ajkú polgárok által lakott vidékeken és a fővárosban, a magyar nyelv terjesztésére, a magyar szellem ébresztésére s íontartására irányuló minden törekvést, anyagilag, szellemileg és erkölcsileg támogatni. E czél minden esetre oly nemes, oly hazafias s megvalósításának szükségessége a nemzetiségi és faji kiválások kérdéseinek mai hatalmas előnyomulása idejében annyira kívánatos, hogy rokonszenvünket teljesen biztosítja magának. Azt hiszem, nem szükséges a polgár- mester és főszolgabíró urak hazafias érzületére hivatkoznom. a midőn reményemet fejezem ki. hogy a fönt megnevezett egyesületet, hivatalos állásukból kifolyó tekintélyüknél s társadalmilag is biztosított befolyásuknál fogva támogatni fogják. Ohajtandó- nak tartottam, hogy vármegyénk, a többi törvényhatóságok példája nyomán, anyagi segélylyel is támogassa az országos magyar iskola egyesületet, de mert a megye pénzereje számos közgazda- sági befektetések miatt, a saját számára annyira igénybe van véve, hogy tőle távolabb eső, különben bármily nemes czélok elősegítésére, anyagi áldozatokat nem hozhat, nem marad más hátra, mint a megyei közönség jó indulatának társadalmi úton való megnyerése. Segíteni lehet az egyesületet pénzsegély és tagok gyűjtése által. Örökös tag egyszer s mindenkorra 50, alapitó 20. rendes tag fél évi 1 t'rtos részletekben évi 2 frt. s pártoló tag évj 1 frt tag dijat fizet az egyesület, javára. Támogatható az egyesület a mulatságok rendezéséből befolyó jövedelmek bizonyos hányadának adományozásával is. stb. Felhívom tehát a polgármester s főszolgabíró urakat, hogy az egyesület nemes czéljainak megvalósítására a közönség figyelmét s rokonszenvét és áldozatkézségét megnyerni szíveskedjenek. Eljárásuk eredményéről jelentést kérek. Eger, 1890. januárhő 21-én Kaszap sk. alispán.“-- „Szeged“ czim alatt, szabadelvű párti programmal, Szegeden f. márcz. hó 15-étől kezdve politikai napi lap fog megindulni, Endrényi testvérek kiadásában. A lap szerkesztője Lip- csey Ádám földiák, a kiváló tehetségű fiatal költő lesz. ki az utóbbi időben szintén egyik szegedi lapnak volt főmunkatársa. — Kaiser József, zongora-készítő lapunk mai számában olvasható hirdetésére, fölhívjuk azon t. olvasóink becses figyelmét, kik zongora birtokában vannak. — Kaiser József, zongora-készítő nemcsak kitünőleg hangol, de a zongorák esetleges hibáit is pontosan, s kiváló szakértelemmel kijavítja. Különösen a zongorák klaviatúrájának megerősítésében, s újra bűnözésében fejt ki Kaiser ur kiváló ügyességet, mi által a régi zongorák hangja is teljesen visszanyeri eredeti üde. csengő, erős és finom hangját. — mint erről személyesen volt alkalmunk meggyőződni egy itteni zongoránál, mely Kaiser ur ritka ügyességű javító s átalkotó kezén ment keresztül. Kaiser József ur, mint a bécsi hírneves Ehrbarféle zongoragyár bizományosa, e gyárból való zongoráknak a legjutányosabh árakon való beszerzésére is ajánlkozik. Ismételve ajánljuk őr t. zongorázó közönségünknek, saját érdekükben is, becses pártfogásukba. — Strauss Ede úrtól a következő sorokat kaptuk: „Tek. Szerkesztőség! Becses lapjának legutóbbi száma szerény személyemmel is foglalkozik és azt kérdi: „Vajh ki ő és merre van hazája 7“ Engedje meg, hogy erre válaszoljak, feltéve lovagiasságától. hogy válaszomat b. lapjában is közli. Hát biz én gazdaember vagyok és ő exjának az egri érsek úrnak egyik pusztáján bérlő, ki bizonyosan legalább 15 évvel tovább ültem az oskola padjaiban mint sok . . . hírlapíró. A „B orsod-Miskol ez“ kiadandó művemről szólva „tehetséges és ügyes tollú fiatal író“ jelzővel tisztel meg, a kinek városunkban sok jó barátja és ismerőse van; a „Jászsági Híradó“ pedig azt mondja: „S. E. a vidéken széles körben ismert és a ki ha jó könyvet nem bírna adni, rosszal semmi esetre sem lépne a nyilvánosság elé,“ Hogy azon megye lapja, hol 7 év óta az államnak évenként 1200 frt. keresek (ennyi bérletem adója és a magamé) miért keresi hazámat (talán őseim hazáját?), annak megítélését azokra bizony a kik ösmernek. Művem megjelenése útán fogok bírálatot kérni. Tisztelettel. P.-Bútelken 1890. III. 1. Strauss Ede. s. k.“ Strauss E. fentebbi soraira válaszunk röviden a következő: Arra, hogy levelét egész terjedelmében, szóról-szóra közöljük, nem volt szükség a lovagiasságra hivatkozni. Elég ahhoz az egyszerű udvariasság, mely a nagy közönséggel szemben, minden tisztességes hírlapnak kötelessége. — Nagyon örülünk rajta, ha arról győződünk meg, hogy falusi gazdáink nemcsak szántásvetéssel, de idejük adtán, irodalommal is foglalkoznak, s még őszintébb az örömünk, ha azt tapasztaljuk, hogy közülök némelyek a tollat is épen oly ügyesen kezelik, mint az ekeszarvát, Látja t. Strauss ur, mi kiváló tisztelője, s barátja vagyunk Csillagh Mórnak, ennek a fiatal pusztai bérlőnek, kit mi az újabb fiatal poétái nemzedék egyik legtehetségesebb s leghivatottabb tagjának tartunk; s a ki nem ült ugyan 15 évvel tovább az iskola padjaiban, mint sok hírlap i ró. de azért kitűnő tanári diploma van a kezében. Miután manapság már — mint azt St. E. ur is bizonyára tudni fogja. — jó Magyarországon több az iró, mint a bérlő, nem veheti tőlünk t. Str. E. ur rósz néven, ha őt írói minőségében
