Eger - hetilap, 1890
1890-03-04 / 9. szám
Különfélék. — Hevesmegye uj főispánja. A hivatalos „Budapesti Közlöny“ múlt febr. hó 26-iki számában a következő legt. kir. kéziratot közli: „Magyar belügyministerem előterjesztésére dr. K á 11 a y Zoltán országgyűlési képviselőt Hevesmegye főispánjává kinevezem. Kelt Budapesten, febr. hó 24-én 1890. Ferencz József s. k. Teleky gr. s. k.“ —Hevesmegye tehát többé nem árva. Van főispánunk. Habemus papain. Mint biztos forrásból értesülünk, az uj főispán még e napokban meg fogja látogatni megyéjét, s elhatározott szándéka, hogy mielőbb, t. i. mihelyt állásának s igényeinek megfelelő szállást kaphat, családostól együtt állandóul megyéje székvárosába, Egerbe teszi át lakását. — A hevesmegyei gazdasági egyesület választmánya a múlt vasárnap, f. márcz. hó 2-án Gyöngyösön, szokatlanul nagy számú választmányi tagok részvéte mellett, ülést tartott, melyen a hevesmegyei lótenyésztési bizottság elnökéül Graefl Jenő poroszlói nagybirtokost választotta meg. Egyidejűleg megválasztanak dísztagokul: dr. Samassa József egri érsek és gr. Károlyi Gyula ő nmlgaik. —- A phillexera elleni védekezési módok tekintetében is nagy fontosságú határozatokat hozott ez alkalommal az egyesület, választmánya. — Az egri rom. kath. új iskolaszék folyó hó 2-án választatott meg. A kath. választó polgárok részéről — most sokkal nagyobb érdeklődés nyilvánult, mint három évvel ezelőtt. A választást maga Tör öcsik József, apát-kanonok űr őnagysága, mint hivatalos elnök, vezette. Beulatott összesen 128 szavazójegy, ezek közül 4 drb szabályellenes kiállítás miatt megsemmi- sittetett a szavazatszedó bizottság által. Szabályszerűen rendes tagokul megválasztattattak ezek: egyháziak: Kontra Vazul (124 szav.), Luga László (123 szav.), Vincze Alajos (119 szav.), Ledniczky Ipoly (118 szav.), Stephanovszky Sándor (116 szav.), tisztviselők: Samassa János (122 szav.), Éliássy Ferencz (106 szav.), Mártonfy László (95 szav.); ügyvédek: Dr. Hubert János (124 szav.), Szokolay Lajos (123 szav.). Horváth József (121 szav.), Pozsgay Antal (118 szav.); orvosok: Dr. Akantisz Jusztin (111 szav.), Dr. Kösztler József (108 szav.); gyógyszerész: Búzáth Lajos (112 szav.); tanítók: Danassy Antal ,(123 szav.), Szőke Sándor (116 szav.); kereskedők: FógelAgoston (116 szav.), Gröber Ferencz (99 szav.), Polereczky Gyula (98 szav.); iparosok: Komáromy József (118 szav.), Miticzky János (113 szav.), Mózer Antal (110 szav.), Hegedűs János (88 szav.), Farkas Kálmán (86 szav.); föld mívesek: Biró János (118 szav.), Farkas János (114 szav.), Vas János (113 szav.), Mélypataky Antal (112 szav.), Jósvay Gábor (111 szav.). Póttagok: Kovács Nándor, Matékovics Mór, Imre Miklós, Horváth Jenő, Szemes Kálmán. Búzás László, Katiszky Gyula, Kormos András, Petravich Bertalan, Volf Károly. — A felolvasó és kamara-zeneestélyeket, melyeket a cist. r. egri főgymnasium tanártestülete az egri zenekedvelők társulatával karöltve a téli évad folyamán rendez, állandó, s mondhatnók egyre növekvő érdeklődéssel látogatja városunk művelt, különösen pedig előkelő hölgy közönsége. — A legutóbb, szombaton, f. márcz. hó 1-én tartott estélyen is. kevés kivétellel, csaknem teljes számban volt jelen elite-hölgyközönségünk diszes koszorúja. Magasabb szellemi élvezet tekintetében a szombati estély is méltán sorakozott elődeihez. A felolvasó ezúttal ft. Szerencse Menyhért, cist. alperjel, főgymnásiumunknál a clas- sica philologia derék tanára volt, ki „A nő világ és a női erények Homérosz költészetében“ czim alatt tartott egy igen érdekes, és folyvást növekvő figyelemmel kisért előadást a nők társadalmi s családi viszonyairól az ókori görögöknél, Homérosz, a hírneves görög költő idejében. Felolvasót a közönség lelkes tapsokkal s éljenzéssel jutalmazta. Az ép oly érdekes, min igen tanulságos felolvasást lapunk mái Tározójában találják t. olvasóink. Az egri zenekedvelők buzgó társasága pedig ez estélyen szintén két klasszikus mű előadásával gyönyörködtette a figyelmes közönséget. Ezek elseje volt Beethoven Cmoll vonósnégyese, melynek különösen második tétele és Scerzo-ja. — de különösen,a valóban művészi előadás finom árnyékolása, nemcsak a zeneértőt, de még a laikust is meglepte. Nem csekélyebb hatást keltett a második műdarab: Bubi üstéin Triójának remek előadása, melyben mindhárom közreműködő zenekedvelő igazi lelkesedéssel, s magasabb művészi képességre valló felfogással, s interpretáczióval felelt meg feladatának. A derék zenekedvelőket, mindkét zenedarab előadása után lelkesen megéljenezte a közönség. Az V. felolvasó és kamara-zeneestély. A cist. r. egri főgymnásium tanárkara, s az egri zenekedvelők társasága által tervezett felolvasó s kamara-zene-estélyek ötödiké, a főgymu. tornahelyiségében, a jövő szombaton, f. márcz, hó 8-án fog megtartatni. Ez estélyen a főgymu. pliys. professora fog a hang-és fénytan némely, a gyakorlati életben fontosabb jelenségeiről szabad előadást tartani, igen érdekes és látványos kísérletekkel. Az egri zenekedvelők társasága, mint máskor, úgy ez alkalommal is két klasszikus zeneművet fog előadni, melyekre nézve azonban lapunk Olylyan dicső, oly ragyogó Mint a napsugáros ég.................. * sfs * Beszédes kis mindenségem! Tündér-álmu életem! Vissza-vehet az áldó kéz, A mely adott énnekem, Gúnynyal tekinthet rám a szem, Mely most mosoly-sugarán Az öröm piros rózsáját Olyan dúsan hinti rám, Gyöngv-könye mást gazdagíthat, Méz-ajka méreg lehet, Mely üdv-adó égő csókját Átokká fagyasztja meg, De mely át kos életem is Annyi kéjjel tölti el: Emléked, mint üdvöm álmát, — Síró lelkem szivárványát — Még ezek sem törlik el! Kapácsy Dezső. A növilág s a női erények Homérosz költészetében. Tanulmány. Irta: Szerencse Menyhért. (Felolvastatott az egri kath. főgyinnásiumban, 1890-iki márcz. hó 1-én tartott felolvasó s kamara-zeneestélyen.) Soha el nem múló marad bája azon daloknak, melyeket a Masa Homérosz ajkai által énekelt. — Arra, ki azokra figyelni tanult, ellenállhatatlan hatást gyakorolnak, magokkal ragadják mint a Sirének hajoló dalai, csakhogy nem veszélybe, hanem a legnemesebb élvezetre. — Ámbár évezredek múltak már el azóta, mióta e dalok először megcsendültek — oly nyelven — melyet már a holt nyelvek közé soroznak, s oly helyeken, a hol már többé a nymphák bájos körtánczaikat nem lejtik: és mégis mi későszülöttek is dicsekedhetünk, hogy ama dalok kedvessége bennünket is nem kevésbbé ndit tel. mint azokat, kik először hallották. - Mert az igazi emberi, ameddig csak emberek lesznek, hatását nem fogja elveszteni. — Es épen ez az, ami Homérosz költeményeinek a balhatatlanságot biztosítja. — A lángeszű költő értett ahhoz, mint senki más utána: az őt környező természetet, különösen az emberi viszonyokat, oly világos és nyílt tekintettel szemlélni, azokat oly nyugalommal és obiectivitással. e mellett oly egyszerűség- és természetességgel megénekelni, hogy művészetének ismételt szemlélésénél, annak nagyszerűségét mindinkább bámulni, csudálni tanulja; hogy művei olvasását soha sem hagyhatja abba a nélkül, hogy azokban újabb szépségeket föl ne fedezett volna. — Művei kimeríthetetlen forrásai a tanulmánynak nem csupán aesthetikusra és nyelvim várra, hanem cul- tur-történészre nézve is. — A cultuv-történész Homérosz költeményeiben nemcsak a fegyverek rémes zörejét, az elesettek nyögését, a győztesek gűnyját veszi észre; nemcsak a veszedelmes tengeri bolyongásokról hall, hanem jótékonyan ütik meg fülét az önfeláldozó barátnak, a gyöngéd atyának és férjnek, a szerető anyának és nőnek szavai is. —- A musa elvezeti őt, a csatame- zőröl és a tengerről a csendes családi élet körébe, hol a gyön- gédebb nem a természettől neki kijelölt és jellemének megfelelő munkát végzi. A homéroszi korszakban eme gyengédebb nemről egyet-mást elmondani, arról egy képecskét, másolni czélja fölolvasásomnak. Megvallom — hogy a modern görög-ellenes áramlat közepette sokáig haboztam, ha vájjon bele fogjak-e ily kép másolatába?
